„Ebben a nehéz időszakban a pénzügyi stabilitás kiemelten fontos, amelyben Dr. Patrick Heinecke az Audi Hungaria pénzügy, IT, beszerzés és compliance területekért felelős új igazgatójaként teljes erővel fogja támogatni vállalatunkat. Dr. Heinecke jól ismeri a Volkswagen Konszernt, hiszen az évek során értékes tapasztalatokat szerzett számos szakterületen, amelynek köszönhetően tovább írjuk vele az Audi Hungaria sikertörténetét“, mondta Alfons Dintner, az AUDI HUNGARIA Zrt. igazgatóságának elnöke. Az új pénzügyi igazgató, Dr. Patrick Heinecke, 1977-ben született Seeheim-Jugenheimben, közgazdaságtudományt tanult Németországban, az European Business School-ban. 2003-ban nemzetközi gyakornokként kezdett a Volkswagen Konszernnél, majd 2004-ben indult karrierje a konszern számviteli területén Wolfsburgban. 2006 és 2009 között a Volkswagen Konszern pénzügy és kontrolling területért felelős igazgatótanácsi referense volt. 2010-től Wolfsburgban vezette a konszernkontrolling Audi, Seat, Porsche, Scania, MAN és tengerentúl területét. 2013-ban az AUDI AG-hoz váltott, Ingolstadtban az Audi Konszern kontrolling stratégia, tervezés és irányítás területét vezette. Dr. Patrick Heinecke július 1-jétől az AUDI HUNGARIA Zrt. pénzügy, IT, beszerzés és compliance területekért felelős igazgatója. Dr. Patrick Heinecke  „Axel Schifferer személyében egy nagyrabecsült kolléga és egy kitűnő pénzügyi szakember hagyja el a vállalatot“, folytatta Alfons Dintner. „Irányításával az Audi Hungaria zárt részvénytársasággá alakult, a compliance és integritás a fenntartható vállalatvezetés fontos elemévé váltak, valamint a geotermikus energia felhasználásával a vállalat áttért a megújuló energiaforrások használatára. A beszerzés és az IT szolgáltatásait konszern szinten kiépítette, valamint nagymértékben elősegítette a vállalati folyamatok digitalizációját. Minden jót kívánok neki életének következő szakaszához.“ Dr. Patrick Heinecke az Erlangen-Nürnberg Egyetemen doktorált a regionális stratégiák sikertényezői témájában. Hat nyelven beszél: anyanyelve, a német mellett angolul, franciául, spanyolul, olaszul és portugálul. Szabadidejét aktívan, többek között kerékpározással és futással tölti. Dr. Patrick Heinecke házas és két gyermeke van.

Ezt a napot minden évben megtartják majd, hogy ezzel is megerősítést nyerjen, milyen fontos szerepe van a megbízható és gyors töltő- infrastruktúrának, az elektromos közműhálózat fejlesztésének és a megújuló energiatermelés hálózatba integrálásának egy alapjaiban fenntartható közlekedési rendszer kialakításában. Frank Muehlon, az ABB E-mobilitási Infrastruktúra-Megoldások globális üzletágának vezetője szerint: „Szükségszerűvé vált egy új elektromos és fenntartható mobilitási modellre való áttérés. Az ABB Energetika divízió zéró kibocsátást célzó küldetésének része, hogy élen jár ennek az átmenetnek a megvalósításában. Az ABB örömmel vállal vezető partnerséget egy olyan világnapon, amely elismeri és méltatja az e-mobilitási megoldások fontosságát az egész világon.” Az ABB egyedülálló villamosítási szakértelmével és az elektromos járművek töltési megoldásainak globális piacvezetőjeként több mint 14 000 DC gyorstöltőt értékesített több mint 80 országban, és ezzel tökéletes iparági partnere az Elektromos Járművek Világnapjának. Az ABB a fenntartható közlekedési megoldások nemzetközi elterjesztésében szerzett érdemeiért nemrég vehette át a Global E-mobility Leader 2019 díjat.

Eladná Forma-1 csapatának egy jelentős részét a McLaren, hogy megbírkozzanak a koronvírus világjárvány okozta szorult helyzettel. Az utóbbi hónapokban számtalan lehetőséget megvizsgált a brit autógyár, hogy miként tudnának bevételhez jutni rövid időn belül. Többek között az is felmerült, hogy túladnak elképesztő autókollekciójukon vagy bezárják wokingi fejlesztő központjukat, ami nem kevésbé lenyűgöző látvány. Végül azonban arra a döntésre jutottak, hogy a McLaren Racing 30%-nak értékesítése segítene a helyzetükön. Jelenleg mind az IndyCar, mind az F1 csapat a McLaren Racing égisze alá tartozik, a befektetői pénztől ráadásul azt várják, hogy még sikeresebbek lehetnének a top csapatok levadászásában a 2021-es szezonban. Mindez ugyanis 145 millió dolláros bevételt jelentene, noha a részesedések felbontása így nem lenne azonos többé a McLaren anyacégével. A McLaren Group tulajdonosai között sorolhatja a bahreini Mumtalakat Holding Comany-t, 56%-kal, míg Mansour Ojjeh-nak 14%, Michaeil Latifinek pedig 10%-a van a cégben. A maradék 20%-ot kisebb befektetők teszik ki.  

Dinya Imrétől megtudjuk, hogy a városban az 1800-as évek végén épült régi közvágóhídon 1985-től működött egy üzemtörténeti gyűjtemény, mely a méltán híres Gyulai kolbász, a helyi és környékbeli húsipar történetét őrizte meg és mutatta be az utókor számára. A gyűjtemény alapjainak lerakása még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát főosztályvezetője úgy gondolta, méltó elismerést érdemelnek azok az elődök, akik példaértékű munkával, emberi hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a Gyulai kolbász és Gyula a világhírnevet köszönheti. (Írásunk első részét itt olvashatja.) A kolbászmúzeum épülete Gyulán   A kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a városi és a környékbeli hentesek eszközeiből állította össze – a gyűjtemény 1998-ig változatlan formában volt megtekinthető, elsősorban szakmai csoportok látogathatták. Ennek sorsa 2007-ben megpecsételődni látszott, a tulajdonos önkormányzat döntése nyomán a kiállítás bezárt, az anyagot a Békéscsabára szállították, míg az épületet eladásra kínálták.    A Gyulai Városbarátok Köre akcióba lendült, a megkeresett hentesmesterek közül többen is támogatták a mentési elképzelést. Ezt követően 2008 januárjában 15 fővel megalakult a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete, fő célként jelölve meg a Húsipar-történeti kiállítás helyreállítását, működtetését, fejlesztését. Durkó Károly, Balla Tibor és Szalai György közbenjárásának köszönhetően a gyűjteményt is hazaszállították Gyulára.   A város képviselőtestületétől csekély térítés ellenében öt évre használati jogot kaptak az épületre, mely egyúttal székházuk is lett. – A következő időszakban az egyesületi munka a kolbászkészítés és a disznóvágás helyett festésből, a régi eszközök drótkefézésből és takarításból állt – meséli Dinya Imre. A gyűjtemény az 1860-as évektől kezdődően, korabeli eszközökkel (tagló, kézi perzselő, forrázó teknő), az 1930-as évek kisiparának gépeivel (kutter, darálók), képekkel, tablókkal és számos más eszközzel nyújt betekintést a hentesmesterek életébe, munkájába és a húsfeldolgozás fejlődésébe. Dinya Imre maszkos tárlatvezetése a sajtónak   A színvonalas, megújult kiállítást október 1-én, a gyulai húsipar 140 éves évfordulóján nyitottak meg a látogatók előtt. Az egyesület a városi civil élet részévé vált, míg a múzeum keresett turisztikai látványossággá érett. 2009-ben útjára indították a Gyulai Kolbász és Sódarmustrát, a „Gyulai kolbászfesztivált”, a rendezvény 2018-as megszűnéséig meghatározó része volt a város turisztikai kínálatának. Kisebb-nagyobb produkciókkal – néha társrendezőként – folyamatosan megjelennek szakmai és gasztronómiai rendezvényeken, belföldön és külföldön. Többek közt Gyula testvérvárosában Ditzingenben, de Erdélyben és Szerbiában is.   A 2010-től már mint közhasznú egyesület végezik munkát, így működési támogatásra is pályázhattak – addig csak helyi adományokból, illetve saját erőből gazdálkodott a társaság. Mára több mint félszáz taguk van, soraikban „kolbászkirállyal”, olimpiai bajnok mesterszakáccsal, de erdész és védőnő is dolgozik közöttük. Megalakulásuk óta jó kapcsolatot ápolnak a Csabai, és az időközben megalakult Orosházi Kolbászklubbal, valamint a Thüringiai kolbász egyesülettel.   2011 nyarától nem csak beszélnek róla, hanem saját, hagyományőrző Gyulai páros kolbászt is készítenek, amit a Kolbász Múzeumban meg is lehet vásárolni. Az egyesületi székház és Múzeum számtalan találkozó, bemutató, családi esemény helyszíne. Mára a különféle pályázatoknak és támogatóknak köszönhetően sikerült stabil anyagi és szakmai hátteret is kialakítaniuk. Időközben az épület együttes országos műemléki védettséget kapott, ami a jövő szempontjából lényegesen nagyobb biztonságot jelent.   Régi húsipari eszközök a kolbászmúzeumban   A Múzeum épületében számos programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás, akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál. Az érdeklődés növekedésével a kezdeti alkalomszerű, általában hétvégi látogathatóság mára folyamatos, heti hat napos nyitva tartássá változott, eltekintve a járvány időszakától.   Dinya Imre csinálhatná a Gyulai és a Csabai kolbászt is, de ő természetesen az előbbit készíti, amiben van őrölt bors, ellentétben a Csabaival. Sokan egészben teszik bele a köménymagot, ő jobban szereti őrölve.   Beszélgetésünk alatt telefonon hívják, bátorítom, hogy vegye fel, dolgozzon. Kiderül, egy hölgy hiányolja, hogy mostanában nem látja a piacon. Bediktálja a címet, és sorolja a kínálatot, a füstölt és főzni való kolbászt, és hogy nemrég sütötte ki frissen a zsírt. Úgy hallom, 5 kiló, egy bödönnyi el is kel, délután 4-5 közé egyeztetnek időpontot. – A házam a műhelyem is, a járvány idején nem lehet hozzánk bejönni, összekészítem a rendelést és úgy adom át – magyarázza, hozzátéve, az élelmiszeriparban minden járványt komolyan kell venni, és ő így is tesz. Dinya Imre: sütve is ízletes   És hogy mitől Gyulai a gyulai kolbász? A 18-19. században Európa legnagyobbjai közé emelkedett a gyulai téli vásár. Egyes források szerint a sertésfelhajtás általában 20-30 ezer körül mozgott, mások 100-120 ezerről írnak, melyet lábon hajtottak Gyulára. Ennek során az állatok lába megsérülhetett, azokat pedig le kellett vágni, hogy húsukat megmentsék. Így alakult ki annak az igénye, hogy közvágóhidat építsenek a városban – 1868-ban ez meg is történt.   A 19. század végén már javában gyártották a Gyulai kolbászt, sok-sok hentes kínálta saját portékáját. Közülük emelkedett ki ifj. Balog József, aki Európa-szerte ismertté tette a Gyulait, 1910-ben a Brüsszeli Világkiállításon Aranyérmet nyert kolbászával. Nála segédként dolgozott Stéberl András, aki miután kitanulta a kolbászgyártás fortélyait, összekötötte külföldön szerzett tapasztalataival, elindította a Gyulai Kolbász és számos más húsipari termék üzemszerű gyártását.   Jó néhány munkafázisban gépesítette az addig szinte csak kézzel végzett feladatokat. Néhány év elteltével már több földrészre exportálta a gyulai húskészítményeket. Anyagi helyzete megengedte, hogy fejlesszen, új, korszerű üzemet épített, füstölővel, hűtőházzal, raktárakkal. A saját hizlalótelepén tartott sertéseket 1938-től már új, nagyobb gyárában dolgozták fel munkatársai. Akkorra vékony- és vastagkolbász, téliszalámi, páros kolbász, szalonna, sonkaáruk mellett hús- és sonkakészítmények, valamint konzervek is indultak útnak a gyár raktáraiból. Stéberl András vezetése alatt a gyulai húsüzem 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon a mester „kis páros Gyulai kolbásszal” Arany Diplomát nyert.   Gyulai vastag kolbász   Mi kell a Gyulai kolbászhoz? 7 kiló lapocka vagy comb, 3 kiló toka, 2,5 deka feketebors, 2,5 deka őrölt kömény,18 deka édes és 6 deka erős paprika, 4 deka fokhagyma, negyed kiló só. A húst és a szalonnát közepes lyukú húsdarálón ledarálják, hozzáadják a sót, a fűszereket és alaposan összekeverik, eldolgozzák. 24 órát áll a dagasztó medencében, majd újra átdolgozzák. Közepes, 5-6 centiméter vastagságú sertés kuláréba töltik, 40-45 centiméter hosszúra. Közben ügyelni kell, hogy levegő ne kerüljön a bélbe és megfelelően kemény legyen. Töltés után 24 órán át szikkadni hagyják, ezután hideg füstre rakják, és halványpirosra füstölik. Hűvös helyen tárolva két hónapi érlelést követően kezdődhet a fogyasztása, és ha rendben van simán eláll a következő télig.   Őrzik a hagyományt