2018-ban májustól szeptemberig a Dízelmotor tündöklése és…? című, ötrészes sorozatomban foglalkoztam utoljára részletesen a dízelmotorok történetével és létjogosultságával. Akkor már három évvel voltunk az úgy nevezett dízelbotrány után, aminek hatása még mindig érezhető volt. A vásárlók kezdtek jelentős mértékben elfordulni a dízel autóktól, ami azonban kevésbé volt a botrány hatása, mintsem inkább a ráismerés, hogy mire is való igazából a dízelmotoros személyautó. Ez utóbbi annak volt köszönhető, hogy a nem megfelelő célra használt dízel autók, viszonylag rövid úton olyan meghibásodásokat produkáltak, amelyek javítási költsége messze meghaladták az elvárható, ésszerű fenntartási költségeket. Rudolf  Diesel feltaláló A dízelmotor története A két évvel ezelőtti sorozat első részében a feltalálástól az 1970-es évikig utaztunk, ekkor indultak ugyanis hódító útjukra nagy tömegben a dízelmotoros személyautók. Aztán gyorsan megszülettek a mára már kultikussá vált dízel autók: a Golf I. 1.6d, a Mercedes-Benz és a BMW országúti cirkálóinak dízelváltozatai és így tovább. Eközben fejtettük meg a hazai dízelesedés legfőbb okát, ami – ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor kezdetben – annak volt köszönhető, hogy gázolajhoz az 1990-es években illegális forrásokból könnyen és olcsón lehetett hozzájutni. De a dízelek igazi versenyképessége csak ezután következett és ehhez a közös nyomócsöves dízelmotorok bevezetése és rohamos fejlődése kellett. Ez hozta magával a porlasztócsúcs-parát, vagyis azt, hogy az egyenként 100.000,- Ft-os nagyságrendbe kerülő alkatrészek cseréje kezdte felnyitni a felhasználók szemét, hogy nem lehet mindenféle kannákból, tartályokból ellenőrizetlen forrásból tankolni a nagyon finom dízelmotorokat. De nem csak a nagynyomású porlasztók jelentettek többletköltséget, hanem az időközben „kötelezővé” vált turbófeltöltő és meghibásodásuk, vagy a környezetvédelmi normák szigorodásával alapfelszereltséggé vált dízel részecskeszűrő egyre modernebb és drágább kivitelei. Dízelmotor nélküli szegmensek 2020-ra ott tart a dízel törzsfejlődés, hogy az alsó középkategóriától lefelé nincsen dízelmotor a kínálatban. A legkisebb autók, amibe dízelmotort rendelhettünk (pl. Audi A2, VW Lupo) eltűntek a német gyártók kínálatából, de a Volkswagen már a Polo-ba sem kínál gázolajos erőforrást. A japánok ennél is tovább mentek: személyautók zöméhez már nincs elérhető dízelmotor, van viszont majdnem mindenből hibrid verzió. Jó ideje oda a gázolaj árelőnye is Az alacsonyabb fogyasztás mellett szólt évtizedekig, hogy a gázolaj jóval olcsóbb volt, mint a benzin. A piac persze nem hülye és amikor Európa személyautónak több mint fele dízel lett, hogy, hogy nem a gázolaj lett drágább a kutakon. Most már évek óta ez a trend és visszafordulást senki sem remél. Ki vesz még mindig dízel autót? Az új autók piacát tekintve gyakorlatilag csak és kizárólag azok vesznek dízelmotoros személyautót, akik évente legalább 20-25 ezer kilométert tesznek meg autójukkal. Ez a futásteljesítmény gyakorlatilag azt is jelenti, hogy nem a városban lötyögve fordul ennyit a számláló, hanem bizony stabilan megyünk hetente 4-500 kilométert, amit vagy egy 40-50 km-es munkahelyre való ingázással, vagy heti egy-két vidéki üzleti úttal tudunk megtenni. Felmerülhetne még a taxiüzem, de kis túlzással talán egy kezemen meg tudnám számolni, hogy Budapesten hány dízelüzemű taxi van. Itt megint a részecskeszűrővel kell foglalkozni, mert a javarészt városban használt dízelmotoros autók szűrője gyorsan elhasználódik, és ha kétévente kell újat venni belőle, akkor hamar odavész az alacsony fogyasztással realizált anyagi előny. Márpedig ez városi használatban garantált. Dízelek a használt piacon Sokáig tartotta magát az az elmélet, hogy a botrány következtében majd olcsóbbak lesznek a dízel autók. Ez nem annyira hirtelen jelentkezett, mint sokan gondolták, de végül bekövetkezett. Ma lasszóval kell fogni a benzinmotoros középkategóriájú autókat, mert egy ilyen anyagi lehetőségekkel rendelkező országban, mint a miénk, bizony gyorsan gazdára találnak a jobb karban lévő példányok. Bizonytalanságot okoz ugyanis, hogy az autók használati módjának története nem ismert. A vásárlóknak nincsen információja arról, hogy egy 200.000 km-t futott dízel autóban egyrészt valóban „csak” ennyi van-e, arról pedig végképp nincsen, hogy ez a futás miből tevődött össze. Használt Opel Insignia Aki ma használt dízelt vásárol, annak minden követ meg kell mozgatnia, hogy az autóról minél több információt szerezzen, mielőtt pénz ad ki rá. Röviden tehát Az új dízel autó még mindig drágább, mint a benzines, fogyasztása viszont már nem annyival alacsonyabb, mint a hőskorban. Emellett figyelembe kell venni, hogy a városi használat egyszerűen nem a dízelnek való munka, ilyen körülmények mellett hamar többletköltségek jelentkezhetnek. Ha még mindig dízelmotorra vágyunk, akkor nézzük meg az elmúlt esztendőkben megtett kilométerek számát. Ha ez a szám évente kisebb, mint 20.000, akkor szintén engedjük el a dízelmotort. Viszont! Aki ma egy korszerű dízelmotoros autót vesz, annak csodálatos élményben lehet része. Manapság egy komolyabb dízel technika hozza a 100 Le/liter fajlagos teljesítményt. A dízelmotor kitűnő párja a terepképességekkel (is) megáldott modelleknek, mert alacsony fordulatszámon is nagy nyomatékot biztosít. Mercedes-Benz E220d All-Terrain 4matic - 1.950 cm3 - 194 Le - 400 Nm - összkerékhatás (Teszt) Éppen ez utóbbi tulajdonságai miatt szeretik a dízelmotort nagyméretű SUV-ok is. Az óriási homlokfelület nagy légellenállást eredményez, amelyet fogyasztásban hatékonyabban küzd le egy dízelmotor, mint egy benzines. Ezek tehát a legfőbb szempontok, ha valaki dízelmotoros autót vásárolna. Ajánlom-e? Attól függ, mire!