A kétszer kétsávos út nettó 52 milliárd forintból készült el - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára Üllőn. Mosóczi László közölte, hogy a 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló Útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, amelynek nagyobbik részét, a gazdaság jobb teljesítményének köszönhetően, a magyar büdzsé fedezi. Hozzátette: a kormány szakpolitikai intézkedéseinek fő célja, hogy a megyei jogú városok és a kiemelt gazdasági területek kétszer kétsávos utakkal kapcsolódhassanak a gyorsforgalmi úthálózatba, az autópályák és autóutak elvezessenek az országhatárig. Az M4-es autóút fejlesztése mindkét kiemelt cél megvalósítását elősegíti, beköti a gyorsforgalmi hálózatba Szolnokot, és újabb magas színvonalú közúti összeköttetést létesít Erdély, Románia felé - fűzte hozzá az államtitkár. Mosóczi László elmondta, hogy az M4-es autóút mostantól az M0-s körgyűrűtől egészen Ceglédig használható, a közel 45 kilométeres közúti kapcsolat összesen 72,5 milliárd forintból valósult meg. Az M4-es minden további szakasza legalább előkészítés alatt áll és a kivitelezési munkálatok is egyszerre több helyen folynak. "Ami megépül, azt lehetőség szerint azonnal átadjuk az autósoknak, így az autóút számos rövidebb szakasza már járható" - mondta. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. közleménye szerint az M4-es Üllő-Albertirsa szakaszának kivitelezését a Duna Aszfalt Kft. és az EuroAszfalt Kft. végezte, nettó 52,143 milliárd forint értékben, az Albertirsa-Cegléd szakaszt a Colas Út Zrt., Colas Közlekedésépítő Zrt. és Colas Hungária Zrt. konzorcium építette nettó 20,533 milliárd forint értékben. A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában hazai forrás felhasználásával valósult meg. Fotók: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu

Az amerikai Insurance Institute for Highway Safety új oldalsó törésteszt bevezetésére készül. Ugye emlékezzünk, a 2013-ban kigondolt és 2014 környékén bevezetett kis átfedéses frontális ütköztetés alaposan megkeverte a lapokat a piacon, prémium márkák elpusztíthatatlannak gondolt modelljei véreztek el. Aztán már az utasoldalon is végzik ezt a tesztet, szintén sokakat meglepve, akik csak a vezető oldalt erősítették meg az extrém igénybevételhez. Manapság egyre több a szabadidő-autó. Valamilyen szempontból érthető ennek a szegmensnek a vásárlója is, hiszen az üléspozíció révén kényelmesebben el lehet férni rövidebb tengelytávval, a csomagtartó is jó praktikus, gyerekekkel egyszerűbb a ki- és beszállás, elférnek a gyerekülések is. Viszont 1,6-szer halálosabb a gyalogosokra nézve egy ilyen SUV a városban. Sőt, mint kiderült, a valós teszteken is nagyobb veszélyt jelentenek a sima személyautókra. A biztonsági szervezet olyan új oldalsó akadályon dolgozik, amely jobban hasonlít a modern SUV-ok orrkiképzésére, emellett tömege is nagyobb. Sajnos a meglévő teszten előbb billen arrébb egy-egy autó, mint hogy még tovább gyűrődne. Ha azonban egy szabadidő-autó csapódik be oldalról, nem billen meg kezdetben, s jelentősen jobban megrogy az oldala, ahogyan ezt az alábbi ábra is szemlélteti. Tíz év viszonylatában meg tudták állapítni, hogy 70%-kal kisebb a komoly sérülés esélye egy jó minősítésű modellben egy gyenge besorolásúhoz képest, illetve, a B-oszlop benyomódása centiméterenként 3%-kal növeli a halálos sérülések valószínűségét. Jelenleg egy új akadályon dolgoznak, amit szintén oldalról ütköztetnek az autóknak. Ennek sebessége ugyan csak 10 km/órával több, 60 km/óra, viszont megnövelt tömege 1900 kg felett van, így 42%-kal nagyobb a mozgási energia, és összesen 82%-kal a teljes becsapódási energia. Ez sok gyártó modelljét meg fogja viselni a jelenlegi felépítés mellett, ugyanakkor ne feledkezzünk el pl. a Volvóról, aki évek óta töri-zúzza házon belül a modelljeit, és már a 2000-es évek óta végez valós, volvós SUV-kabrió oldalsó töréstesztet is. Millió szempont. Erő, nyomaték, szerkezeti stabilitás, átlagolás, valószínűség és sérülési besorolások. Ez még mindig csak iránymutatás. A test a leggyengébb láncszem. És mivel az ördög sohasem alszik, egyénfüggő módon a legbiztonságosabb autóban is meghalhatunk – egyszerűen az átlag bőven, de a mi testünk pont nem bírta ki az adott erőhatásokat. Kétfázisú acél, üvegszálas kompozit, hatékony légzsák: és még mindig az emberi test a leggyengébb. Fotók: iihs

2020 januárjában 1301 eladott személygépkocsival 12,86 százalékos piaci részesedésre tett szert, és ezzel a magyarországi eladási listák élére került a Toyota. A márka legnépszerűbb típusai a Corolla (456 db), a Yaris (386 db) és a RAV4 (156 db) voltak. A saját méretosztályában (alsó-középkategória, városi kisautók, illetve kompakt szabadidőjárművek) mindhárom típus vezette a rangsort. A RAV4 a szabadidőjárművek mérettől és ártól független (a Dacia Dustertől a Bentley Bentaygáig terjedő), 104 különböző típust tömörítő mezőnyében a második legkeresettebb modell volt.   Fordulatról beszélhetünk, hiszen a Toyota 2019 januárjában még a hatodik helyen állt (528 eladott autó, 5,43% piaci részesedés) a hazai eladási rangsorban. A japán márka a személygépkocsik és a kishaszonjárművek kombinált listáján is az első helyen zárta a januárt, ami különösen annak fényében nagy fegyvertény, hogy a Toyotának jelenleg csak két típusa, a Hilux platós kisteherautó, valamint a Proace furgon kapható Magyarországon.  Azonban a hírek szerint a kishaszonjármű választék és a kapcsolódó szolgáltatások köre is hamarosan bővülni fog, tavasszal érkezik a Proace City és a Proace City Verso, ami előrevetíti a Toyota szegmensben elfoglalt piaci pozíciójának további erősödését.

2019 decemberében a Budapesti Rendőr-főkapitányság kezdte el a képrögzítő eszközökkel felszerelt, jelölelten autókkal történő ellenőrzéseket. Az első két hétben az akkor még mindössze két, a feladatra felkészített autó nagyon jó eredményeket ért el, magas felderítési aránnyal. A BRFK eredményeit értékelve, még decemberben országszerte megkezdték a mozgó inkognitó ellenőrzéseket, amelyeket Pofátlan(TAN)ításnak neveztek el, mivel az akció eredeti célja a többi közlekedőt veszélybe sodró, illetve hátrányba hozó szabálytalanságokat elkövető autósok forgalomból való kiszűrése volt. Így már tavaly beszerzett a rendőrség erre a célra 12 új autót, valamint 20 már meglévő kocsit is felszereltek az inkognitó ellenőrzésekhez szükséges technikával. Összesen tehát tavaly év végén 32 autó állt hadrendbe Pofátlan(TAN)ítási célból. Most ezt a flottát egészíti ki nyolc vadonatúj Skoda Octavia. Ezek a kocsik kétliteres, benzines, 190 lóerős turbómotorral, hétfokozatú DSG automataváltóval, valamint összkerékhajtással, amellyel laza-, vagy síkos útburkolaton is nagyon jó tapadással rendelkeznek, így a gyorsulásuk, valamint az úttartásuk is átlag feletti. Tehát országosan összesen 40 korszerű, a feladatra optimalizált, rejtett megkülönböztető-jelzésekkel és képrögzítővel ellátott jelöletlen rendőrautó vehet már részt az országos közúti ellenőrzésekben. A ma átadott nyolc Skoda Octaviát még felszerelik a szükséges szolgálati eszközökkel, köztük a megkülönböztető jelzésekkel és a képrögzítővel, így rövid időn belül szolgálatba állnak. Az autók beszerzésének a finanszírozását az ORFK-OBB állta, hiszen az elsődleges cél a közlekedési morál és a közúti biztonság javítása.