„Kedves Kreszprofesszor! Előzéssel, illetve kikerüléssel kapcsolatos kérdésem van. Az eset a következő: Piros lámpánál álló kocsisort kerültem ki motorral a szembe sávban haladva, amikor egy közbülső jobboldali utcából macisajt mögül velem szembe kikanyarodott egy autó, amivel frontálisan ütköztem. Az ügyészség azt hozta ki, hogy én is hibás vagyok, mivel kereszteződésben és közvetlen előtte nem szabad előzni. Az én értelmezésemben nem előztem, hanem kikerültem, mivel a kocsisor állt. Ezek szerint álló autót kikerülni előzésnek számít?”   Tanulásgos eset, amelynek elemzése azonban arra is rámutat, hogy önmagamában a KRESZ, mint jogszabály nem képes minden közlekedési helyzetre pontos választ adni. Nem véletlen, hogy az ilyen és hasonló bírósági ügyekben olykor homlokegyenesen eltérő megoldásokat hoznak ki. Nézzük azokat a szabályokat, amelyeket ezekben az esetekben figyelembe kell venni! Elsőbbségadás szabálya a fekete jármű szempontjából. A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van. Fontos megjegyzést olvashatunk az idézett mondat elején: „A másik jármű érkezési irányától függetlenül.” Ezt a KRESZ órákon úgy tanítjuk, hogy az elsőbbség az úttest teljes szélességére vonatkozik, tehát jár annak is, aki jobbra kanyarodás közben pont szemből érkezik, és előzést, kikerülést hajt végre. Az nem jó védekezés a fekete jármű szempontjából, hogy azért hajt ki, mert útkereszteződésben amúgy sem szabad előzni, mert ez így nem igaz. Tehát a fekete jármű felelősége a képen látható helyzetben nem kérdőjelezhető meg, az elsőbbséget nem adta meg egy keresztező úton érkező jármű részére. Vajon a motoros elkövetetett-e szabálytalanságot? Egyáltalán elhaladhat-e az előtte lévő álló, vagy haladó sor mellett? A KRESZ alapján két külön manővert kell megkülönböztetni: „Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás.” „Kikerülés: Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás…” Miért lehet lényeges az, hogy adott helyzetben előzésről, vagy kikerülésről van szó, hiszen a KRESZ is úgy említi meg, hogy a kikerülés közben az előzés alapvető szabályait be kell tartani. Így az előzés feltételrendszerét, és az előzés irányát kikerülés közben is alkalmazni kell. Ugyanakkor nagyon nagy különbség, hogy az előzést bizonyos esetekben a feltételek megléte esetében is tilos végrehajtani. Míg a kikerülésre konkrét tilalmak nem vonatkoznak! Tehát amíg egy „Előzni tilos” tábla után egy másik haladó jármű mellett nem mehetünk el, addig az előzni tilos tábla hatálya alatt ott álló jármű mellett el szabad haladni. (A szabály egyébként nem utal arra, hogy az út jobb oldalán álló jármű a kikerülés szempontjából forgalmi okból áll, vagy az úttest szélén várakozik. Tehát ennek nincs jelentősége.) Érdekes kérdést vett fel egyébként az is, hogy egy forgalmi torlódás miatt álló sor előzése megkezdhető-e úgy, hogy bármelyik pillanatban a járművek elindulhatnak, amikortól viszont már előzésről beszélünk. Ennek a motorosunk szempontjából azért lehet jelentősége, mert valóban sok esetben az útkereszteződésben tilos előzni. De mint említettem amennyiben állnak a járművek, a kikerülés megengedett. Felvetődik az a kérdés is, hogy egy több autóból álló sor esetében egyáltalán elkezdhetjük-e a kikerülést? Erre a kérdésre a kikerülés feltételeiből kaphatunk választ: 1. feltétel: a kikerülés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy a kikerülés a szembejövő forgalmat nem zavarja; Ez alapján, ha teljességgel meg lehet győződni arról, hogy szemből nem érkezik a teljes kikerülési út közben jármű, akkor a kikerülés végrehajtható. Más kérdés, hogy kellemetlen helyzetbe kerülhetünk a manőver közben, ha egyszer csak a távolból megjelenik egy szemből érkező jármű. Míg az előzésénél a mozgó járművek miatt egy kis segítséggel könnyű visszasorolni, addig álló járművek esetében, főleg, ha a kikerülést négykerekű jármű kezdi meg, nem biztos, hogy ez sikerül. Ettől a ponttól kezdve viszont a kikerülés már szabálytalan. A példát nézve egyébként, ha a kereszteződés a motorostól elég nagy távolságban van, akkor előfordulhat, hogy szabályosan fordul ki elé egy jármű, hiszen pont a nagyobb tér miatt nem beszélhetünk elsőbbségadásról. Viszont ilyenkor kizárt az ütközés, mert az elegendő távolság miatt a járművek képesek fékezni és megállni. 2. feltétel: a kikerülni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg; Ennek a feltételnek a példát nézve most nincs jelentősége. 3. feltétel: a kikerülés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani; E feltétel miatt nem lehetséges sok esteben még egy motorkerékpárral sem kikerülni a sort, ha záróvonal került felfestésre. Hiszen ezen át nem hajthat, sávon belül pedig nem tartható megfelelő oldaltávolság. 4. feltétel: a vezető a kikerülés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni. Ez utóbbi feltételt általában azért nem szoktuk kiemelni, mert a visszatérés zavartalanságának biztosítása kifejezetten előzéshez kapcsolható magatartás. Ugyanakkor úgy vélem, hogy pont egy sor kikerülése közben merülhet fel az, hogy a motoros mit fog tenni, amikor az utolsó jármű mellett is elhalad? Bár a KRESZ konkrétan nem határozza meg a zavarás definícióját, de maga a szó sok mindent kifejez. Azaz lehetséges, hogy a piros lámpánál elsőként álló jármű vezetőjét egy elé soroló motoros megzavarhatja. És ebben az esetben már meg lehet kifogásolni a sor kikerülését. Ezt erősíti egyébként az a pár éve meglévő szabály, amely ugyan elsősorban párhuzamos közlekedés esetén alkalmazható, miszerint a motorosok elhaladhatnak az álló járművek között is és mellettük is. Összességében az állapítható meg, hogy a fekete autó szabálytalan kikanyarodása okozta a balesetet, amelyben véleményem szerint a motoros felelőssége a kisebb, hiszen az elmondottak alapján a kikerülést, amennyiben valóban álltak a járművek, szabályosan oldotta meg. A motorosok előre sorolásáról részletesebb információkat a Bírságmegelőzési Kézikönyv 50. oldalán lehet olvasni. Megrendelhető a www.kreszbirsag.hu oldalon Pető Attila