A tervek szerint két-három éven belül egy egyszintes mólót építenének a frankfurti repülőtéren a diszkont légitársaságok számára. Az egyszerű létesítményben prémium várókat nem, üzleteket viszont elhelyeznének, és ezt használhatnák fapados társaságok a reptér harmadik termináljának 2023-ra tervezett megnyitásáig. A Fraport eleinte lassan csalogatta a fapados társaságokat, de tavaly megállapodást írt alá a Ryanair ír légitársasággal, idén pedig a magyar hátterű Wizz Airrel, hogy növelje a frankfurti repülőtér utasforgalmát, amely 2009 óta először tavaly visszaesett. A Ryanair jövőre már 12 gépet akar a frankfurti bázisról üzemeltetni szemben az idei héttel, és mivel a reptéren a Wizz Air is hamarosan megjelenik, a kapacitások 2019-re szűkösek lehetnek. Csak a Ryanair által szállított utasok száma nagyjából hárommillió lehet jövőre az idei egymillió után. A diszkont légitársaságok forgalmának várható növekedése miatt a repülőtér két terminálja 2019-ben eléri kapacitásának maximumát és nem lesz képes több utast kiszolgálni, ezért tervezi azt a Fraport, hogy korábban kezdi meg az egyszerű utasmóló kiépítését. Matthias Zieschang beszélt arról is, hogy tárgyalásokat folytatnak a frankfurti repülőtér forgalmának mintegy 60 százalékát lebonyolító Lufthansa német légitársasággal arról, hogyan támogassák azokat a légicégeket, amelyek növelni tudják forgalmukat a repülőtéren, így a Lufthansa is plusz pénzhez juthat az Eurowings diszkontjának forgalma után. A frankfurti repülőtéren megforduló utasok száma 3,9 százalékkal nőtt az idei év első négy hónapjában, és a Fraport bízik abban, hogy teljesíti tudják az idei tervezett 2-4 százalékos növekedést. A Fraport az idei első negyedévben 592,6 millió eurós bevétel mellett 18,8 millió euró, részvényenként 20 cent nyereséget termelt. Éves összevetésben a bevételek 3,5 százalékkal, a profit pedig 24,5 százalékkal növekedett. A kamatok, adózás és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) viszont 5,7 százalékkal, 137,3 millió euróra csökkent.

Az instabil geopolitikai helyzet rettegett fogalom az autóiparban, nem véletlenül: az ágazat a hosszú távú tervezésen alapul, az autók összeszerelése és szállítása pedig kifejezetten globalizált üzlet, ami régóta fokozatosan egyre szabadabb kereskedelemmel és nyitott határokkal számol. Tehát hogy fog átalakulni a gyártás és ellátás egy ilyen bizonytalan, ingadozó környezetben? Az európai piacok óriási választékhoz (adott modell több ezer féle specifikációban elérhető) szoktak viszonylag rövid szállítási időkkel. Érdekesség, hogy az utóbbi 25 évben az egy modell esetében elérhető változatok száma 54-szeresére nőtt, ami nem véletlen. A hidegháború után megnyílt a kelet-európai piac, ahol teljesen újfajta igények jelentek meg, kihívás elé állítva ezzel a gyártókat a termelés, ellátás és készletezés tekintetében egyaránt. Piaci szereplők egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a 2008-as gazdasági válság óta a piacok kifejezetten volatilissé váltak, ez pedig sűrűn újratervezett sales terveket eredményezett a piacoknál és a gyártás átütemezése is gyakoribb lett. Forrás: Huffington Post Maga az EU és az EFTA, valamint a számtalan szabadkereskedelmi egyezmény lehetővé tette a gépjárművek ellátási láncának ilyen irányú fejlődését. A logisztika szempontjából egyértelműen a nyitott, zökkenőmentes határátlépés teszi lehetővé az alkatrészek és elkészült járművek gyors és hatékony áramlását. Mi vár tehát a logisztikára és ezáltal a teljes autóipari ellátási-láncra egy olyan környezetben, ahol olyan alapvető lehetőségek kérdőjeleződnek meg, mint a piacokhoz való problémamentes hozzáférés? Többen is kétségbe vonják, hogy a globalizációtól való elfordulás csak időszakos jelenség lenne. A berlini fal leomlása után Fukuyama közismert publikációjában a történelem végéről, a demokratikus kapitalizmus és a liberális közgazdaságtan győzelméről értekezett, ennek igazsága azonban manapság kifejezetten megkérdőjelezhető. A technológiai fejlődés és különösen az egyre inkább előre törő automatizáció okozta társadalmi problémák miatt a liberális közgazdaságtan elveinek elsőbbsége nem egyértelmű. Az autóipar számára a legkevésbé sem ismeretlen a robotizáció miatti munkahelyvesztés és annak hatása a társadalomra. Kérdés, hogy azoknak van igazuk, akik szerint ez a társadalmi reakciók miatt lassítani fogja a globalizációt vagy azoknak, akik inkább úgy gondolják, hogy a globalizáció a gazdaságok átalakulásával csak gyorsulni fog, ahogy a társadalom elfogadja a folyamatokat és nem azok megállítása, hanem új lehetőségek teremtése és átképzési programok kerülnek majd a politikai napirendre. Forrás: Investopedia Az ICDP-nél két gondolatot fogalmaztak meg az európai autóipar átalakulásával kapcsolatban. Egyrészt az európai új-autó piacok számos, teljesen különböző irányba fejlődhetnek annak függvényében, hogy milyen válaszokat adnak a globalizáció okozta társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra. Másrészt az autógyártásnak még sztenderdizáltabbnak, modulárisnak és helyettesíthetőnek kell lennie, ha reagálni akar az egyre szerteágazóbb piaci igényekre. A jövő kiszámíthatatlan, a bizonytalan végeredmény pedig hozzá tartozik a változó piaci környezetre adott válaszokhoz. Bár a kísérletezés kockázatos, mégis minden bizonnyal a legjobb megoldás, ha különböző, gyorsan változó piaci környezetekhez ideális megoldásokat keresünk. Valószínűtlen, hogy az autóiparhoz hasonló globális üzleti modellek rövid időn belül radikálisan megváltoznának, de tény, hogy át fognak alakulni, a kérdés inkább az, hogy milyen irányban és mértékben. A következő időszakban jó eséllyel kiderül, hogy a globalizációtól való elfordulás csak időszakos, vagy valóban a protekcionizmus és a versengő államok kora következik, újra. A cikk forrása Ben Waller „Adaptation and Survival” című publikációja.  

Minden olyan kis- és középvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság pályázhat, amelynek fejlesztendő tevékenysége a meghatározott ágazat valamelyikébe esik, előző évi átlagos statisztikai létszáma nem haladta meg a 249 főt, továbbá rendelkezik Magyarországon saját tulajdonú székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel. Több fontos szempont is lehet projektünk elbírálása során, amikre érdemes odafigyelni, annak mentén alakítani tervünket.  Ilyen szempontok például: mekkora újdonság, innováció tartalommal bír, a beruházás eredményeként létrejön-e új termék, a hozzáadott érték, illetve az árbevételhez viszonyított hozzáadott érték növekszik-e, energiakorszerűsítés esetén lehetővé válik-e energia-megtakarítás vagy a megújuló energia felhasználási arányának növelése. Támogatás igényelhető kapacitásbővítésre, új létesítmény létrehozására, termékkínálat bővítésére, termelési folyamatok korszerűsítésére, termékek piacra vitelére, valamint kutatási és fejlesztési tevékenységek elvégzésére. Mindezekhez kapcsolódóan lehetőség van energiahatékonysági beruházások, valamint megújuló energia használatát célzó beruházások megvalósítására is. A pályázat keretein belül az elszámolható költségek közé tartozik többek között a humán erőforrás költségei, az eszközbeszerzés és az ahhoz kapcsolódó szállítási és üzembe helyezési munkálatok elvégzése, tárgyi eszközbérlés, vagy hardver és szoftver beszerzésének költsége. A támogatás mértéke 50% is lehet! A támogatás összege minimum 50 millió, maximum 400 millió forint. A programról bővebben ide kattintva olvashat! A támogatási szerződések megkötésére 2017. december 31-ig van lehetőség, de nem éri meg az utolsó pillanatig várni! Amennyiben felkeltette érdeklődését a lehetőség, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén, és tudja pályázatát biztos kezekben! Töltse ki előminősítő lapunkat ide kattintva, hogy megtudja, milyen feltételekkel indulhat a pályázaton!