Az elektromos országúti járművek fejlesztésében élen járó Nissan az új elektromos hajtáslánc különböző változatait teszteli, mielőtt visszatérne a világ legrangosabb állóképességi versenyének LM P1 osztályába, hogy - reményei szerint - megszerezze a végső győzelmet.Carlos Ghosn, a Nissan elnök-vezérigazgatója februárban jelentette be Japánban, hogy az ACO (Automobile Club de l'Ouest) felkérte a Nissant a 2014-es Le Mans-i 24 órás versenyen való részvételre. A Nissan autója az ACO 56-os bokszában, az új és innovatív technológiákat felvonultató autók számára fenntartott rajthelyen indulhat.A Nissan/Nismo Japánból, Európából és az Amerikai Egyesült Államokból toborozott tagokat a Nissan ZEOD RC tervezőcsapatába, amelyet a Nissan újonnan kinevezett, motorsport-innovációért felelős igazgatója, Ben Bowlby vezet, aki 2012-ben már a Nissan DeltaWing programon is dolgozott.„A Nissan ZEOD RC az országúti Nissan Leaf és a Leaf RC versenyautó-prototípus után logikusan következő lépés. A ZEAD RC program keretében kifejlesztett technológiákat beépítjük a Nissan jövőbeli országúti modelljeibe.Andy Palmer„A Nissan globális vezető pozíciót szerzett a zéró emissziós járműtechnológia terén, és a Nissan ZEOD RC-t a világ legkeményebb állóképességi versenyén indítva szeretnénk továbbfejleszteni ezeket a technológiákat. A ZEOD RC az LM P1 osztályban indított hajtásláncunk kísérleti platformjaként szolgál" - mondta Andy Palmer, a Nissan Motor Company Limited ügyvezető alelnöke és ügyvezető bizottsági tagja.A Nissan ZEOD RC első tesztjei idén nyáron kezdődnek.A 2010-ben bemutatott Nissan Leaf a világ legnagyobb számban forgalmazott elektromos autója lett. A Leaf 2010-ben elnyerte a Green Car Vision díjat, 2011-ben mind az Év autója Európában díjat, mind az Év autója a világban díjat megszerezte, 2011-ben és 2012-ben pedig Japánban is az Év autójának választották. A Nissan 2011-ben mutatta be az országúti változat 107 lóerős elektromos motorját használó versenyautó-prototípust, a Nissan Leaf RC-t. Bár a jelenlegi akkumulátortechnológia felhasználásával még nem építhető olyan autó, amely egy teljes Le Mans-i futamot pusztán elektromos hajtással teljesítene, Ben Bowlby, a Nissan ZEOD RC tervezője szerint az autó fejlesztése jelentős lépés a jövő elektromos hajtású versenyautói felé. 

A világítási rendszernek rendkívül nagy befolyása van a gépjármú üzemanyag-fogyasztására. A hagyományos halogén egységek például több mint 135 wattot fogyasztanak a tompított fény módban. Összehasonlításként: az Audi LED fényszórói jelentősen jobb energiahatékonysággal működnek és tompított fény módban csupán körülbelül 80 wattot fogyasztanak.Az Európai Unió Bizottsága megmérte a LED fényszórók által megtakarított üzemanyag mennyiségét, a teszt során a tompított és a távolsági fényszórókat és a rendszámtábla megvilágítását vizsgálta. Az Audi A6 tíz NEDC vezetési cikluson ment keresztül, és ezek során a CO2 kibocsátás kilométerenként több mint egy grammal csökkent. Mindennek eredményeként az Európai Unió Bizottsága a LED fényszórókat hivatalosan is innovatív, a CO2 kibocsátásának csökkenését eredményező technológiának minősítette. Az Audi az első gépjárműgyártó, amely e technológiáért ilyen tanúsítványt kapott.A LED-ek körülbelül 5,500 Kelvin fok színhőmérséklete a nappali, természetes fényhez hasonló, így kevésbé megterhelő az emberi szem számára.A LED fényszórók nappali használata 2004-ben az Audi A8 W12-ben mutatkozott be. Ezt követően 2008-ban az R8 sportautók voltak az első autók, amelyek már teljes egészében LED fényszórókkal voltak felszerelve. Ma ez a csúcsminőségű világítási rendszer öt modellsorozatban áll rendelkezésre: az R8, A8, A6, A7 Sportback és az A3-ban.Az Audi a különböző modellekre teljesen más LED fényszórókat tervez. Az A8 esetében például egységenként 76 fénykibocsátó diódát (LED) használnak. Az Audi A3-ban minden egyes fényszóróban 19 fénykibocsátó dióda működik a tompított fény és a távolsági fényszóró fényének előállításához, melyet egy saját modulban helyet kapott kanyarodó és a rossz időjárás esetén használandó fény, valamint a nappali menetfényt, a helyzetjelzőt és az irányjelzőt magába foglaló fényvezető egészít ki.Az energiafogyasztás hatékonyságának javításán túl a LED fényszórók nagyobb biztonságot és kényelmet nyújtanak. A LED-ek körülbelül 5,500 Kelvin fok színhőmérséklete a nappali, természetes fényhez hasonló, így kevésbé megterhelő az emberi szem számára. A LED fényszórók nem igényelnek karbantartást és a gépjármű teljes élettartamára szólnak. 

Az elmúlt húsz év alatt bebizonyosodott, Győr és az Audi elválaszthatatlanok egymástól. A frigy huszadik évfordulóján Ingolstadt nem akármilyen ajándékkal pecsételte meg a kapcsolatot. Két év alatt felhúzott egy vadonatúj járműgyárat, amely Európában is egyedülálló modernségével. Az avató ünnep méltó volt az óriásberuházáshoz, a VW és a magyar kormány is csúcsszinten képviseltette magát. Borkai Zsolt, Győr polgármestere az Audiban üdvözölhette Ferdinand Piëchet, a Volkswagen felügyelőbizottságának elnökét, prof. dr. Martin Winterkornt, az igazgatótanács elnökét és Rupert Stadlert, az Audi AG igazgatóságának elnökét. A magyar kormányt Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter képviselte, s itt volt Győrben Rogán Antal, a Fidesz-MPP parlamenti frakciójának vezetője is. Thomas Faustmann, a győri Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke köszöntőjében nagy napról beszélt, új fejezetről, s úgy vélekedett, sok év kemény munkája kellett ahhoz, hogy Győrben valósulhasson meg ez a hatalmas beruházás, amelynek eredményeként teljes értékű járműgyár született Győrben. – Tisztelet, bátorság, csapatjáték, szenvedély – sorolta a siker összetevőit Faustmann, aki szerint 9200 munkatársa büszke lehet az elmúlt húsz évre.Gerd Walker, a győri Audi járműgyártásért felelős ügyvezető igazgatója az avatón felidézte, két évvel ezelőtt a mostani járműgyár helyén a föld parlagon hevert, s ennyi idő kellett, hogy a zöld mezőn új gyár, új csapat és új autó szülessen. Walker kiemelte, az építkezés kivitelezési munkálatainak 75 százalékát magyar cégekre bízták, s elégedettek a beruházással.- A világ legnagyobb motorgyára mellé most megépítettük a világ egyik legkorszerűbb járműgyárát – ezzel a mondattal kezdte felszólalását Rupert Stadler, az Audi AG igazgatóságának elnöke, aki nem akármilyen bókkal szolgált Győrnek, amikor kijelentette: - Az Audi Győrben második hazájára talált. Az avatóünnepség szónokainak sorát Orbán Viktor miniszterelnök követte, aki először Ferdinand Piächnek mondott köszönetet, hogy összeadta húsz évvel ezelőtt az Audit Magyarországgal és Győrrel, majd így folytatta:- Az Audi itthon van Magyarországon, ezt bizonyította, amikor segítséget ajánlott az árvízkárok helyreállítására. Az Audi Magyarország szövetségese és a magyar emberek barátja. Köszönjük Audi – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy vélekedett, az Audi húsz évvel ezelőtt bizonytalan és kockázatos időkben döntött Magyarország mellett, az idő azonban bebizonyította, hogy az ország és a város érdemes a bizalomra. Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk arra, hogy Győrben olyan autó készül, amelyet nem összeszerelnek, hanem itt gyártanak. - Az Audi újabb 2100 munkahelyet teremt Győrben, s egy lépéssel megint közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarországot a régió autóipari központjává tegyük - zárta mondandóját a miniszterelnök. High-tech gyárhoz illően a termelés is high tech módon indult. Hat képernyőt helyeztek el a színpadon, ezek megérintésével megindult a termelés a présüzemben, a lakkozóban, a logisztikán, a karosszériaüzemben és a szereldében. A rajtjelet a VW képviseletében Martin Winterkorn, az Audi képviseletében Rupert Stadler,Thomas Faustmann és Gerd Walker a kormány képviseletében Orbán Viktor, a város nevében pedig Borkai Zsolt adta meg. Milyen érzésekkel érintette meg a képernyőt a termelés beindulásához? – kérdeztük a megnyitó után Borkai Zsolt győri polgármestert. - Fantasztikus érzés volt – kaptuk a választ – A kívülálló talán nem is látja, mekkora csata volt, micsoda őrületes munka rejlik egy új gyár létrehozásában. Örömmel hallgattam Stadler úr szavait, hogy Győr tekintik második hazájuknak. Ez azt jelenti, hogy a város képes volt egy világszínvonalú cég világszínvonalú igényeinek megfelelni – fogalmazott Borkai Zsolt. A termelés megindulása azt jelenti, hogy naponta ötszáz Audi A3-as limuzin gördül le a szalagról. Évente ez 125 ezer autót jelent. Ezzel a modellel lép be az Audi a prémium-kompakt osztályba, A3-as ide eddig még nem merészkedett. Jelenleg ez a típus kizárólag Győrben készül, s elsősorban az USA és Kína jelentik a fő piacot. A színvonalas, látványos, Győri Balettot és Győri Filharmonikus Zenekart is felvonultató nyitóünnepség után a hatszáz meghívott vendég megtekinthette az új gyárat, amelynek létrehozásához négymillió köbméter földet mozgattak meg, 6200 cölöpet vertek le, s 90 kilométer hosszúságú vezetéket építettek be. Magyarország legnagyobb építkezése Győrben zajlott, az eredménye pedig lenyűgöző: Európa legkorszerűbb járműgyára szerdától ott áll a világ legnagyobb motorgyára mellett.A magyar műszaki értelmiség napjaAz Audi győri gyáravatójával egy időben rendezték meg a győri Széchenyi István Egyetemen a magyar műszaki értelmiség napját, amelyet Benkó Sándor kezdeményezésére 2006-ban hoztak létre. A vendéglátó egyetem nevében dr. Szekeres Tamás rektor köszöntötte a vendégeket, közöttük Orbán Viktor miniszterelnököt és Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.Bevezetőjében a rektor felidézte, egy olyan városban ünneplik a magyar műszaki értelmiség napját az idén, amely az elmúlt százhúsz évben töretlen ipari fejlődésével a magyar vidék legjelentősebb ipari potenciálját hozta létre. A siker kezdőpontja 1896-ban a Magyar Vagon- és Gépgyárat megalapítása volt, s generációkon át szakmunkások, mesterek, mérnökök alapozták meg azt a szakmai tudást, amely a legnagyobb szellemi érték a városban. Ezen a munkakultúrán és értéken kapott új lendületet a város ipara, amikor húsz évvel ezelőtt megjelent az Audi. Szekeres Tamás úgy fogalmazott, a műszaki értelmiségben megtestesülő szellemi kincs alapja a mérnökképzés. Ezért a magyar műszaki értelmiség napja egyben a műszaki felsőoktatás és a mérnökképzés ünnepe is. Pálinkás József, az MTA elnöke előadásának bevezetőjében tisztelettel adózott a vízmérnököknek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az árvizek ellen meg tudjuk védeni magunkat. Majd arról beszélt, hogyan lehetne itthon tartani és hazahozni a távozott fiatal magyar tudósokat. Harmadikként Orbán Viktor miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. Előadásában úgy fogalmazott, a multik már nem meghódítandó piacnak tekintenek bennünket, hanem partnernek. Hangsúlyozta a duális szakképzés fontosságát, s ebben példaként említette a Széchenyi-egyetem és a győri Audi együttműködését. - A győri Audiban 1331 mérnök közül 539-en itt végeztek a Széchenyi-egyetemen, ez mutatja, merre van a jövő, hogy tud piac, gazdaság és felsőoktatás együttműködni – jelentette ki Győrben Orbán Viktor miniszterelnök.