Múlt héten belevágtunk a forgalmi engedély adatainak értelmezésébe, rendszámokat és dátumokat boncolgattunk. Megyünk tovább. A jobb szemléltetés kedvéért beszereztem egy okmány mintát. Ahogyan a múlt héten említettem az legújabb forgalmi engedélyeken már nem „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG”, hanem „MAGYARORSZÁG” felirat látható, de a többi része nem változott. Majdnem hatályos, csak már MAGYARORSZÁG felirat van legfelül A D.1 és D.2 mezőkben találjuk az autónk gyártmányát és típusát. Álljunk meg egy szóra! Igazságügyi szakértőként rengeteg forgalmi engedélyt néztem már meg, és nem egy esetben volt pontatlan, illetve hiányos ez a bejegyzés. Például a legkevesebb esetben van feltüntetve a jármű felszereltségi csomagjának a neve, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a legalacsonyabb, vagy a legmagasabb gyári felszereltségi szintű a kocsi. Zongorázni lehet a különbséget egy alap- és egy magas felszereltségű jármű között. Más szóval százezrek vannak két megnevezés között. Ennek kiküszöbölésére a legelterjedtebb járműértékelő program az Eurotax által azonosításra használt úgy nevezett Eurotax kódnak is létrehoztak egy mezőt. Ezt a mezőt az első lap jobb felső sarkában találjuk, közvetlenül az okmány sorszáma alatt. Még soha életemben nem láttam olyan forgalmit, amiben ez ki lett volna töltve. Érthető, hiszen a jármű Eurotax besorolásával a szakértők is sokat bíbelődnek, ki merné felvállalni a felelősségét annak, hogy pl. egy jármű értékelésénél a forgalmiban talált kód alapján határozzák meg az árat. Magánvéleményem, hogy a nyomtatványból ezt a mezőt más okok miatt is törölni kellene, pláne, hogy nem is használják. Mi hajtja? A következő részben, de még mindig az első oldal felső harmadában találjuk a motorra vonatkozó adatokat. A hengerűrtartalom fontos adat. Némelyik adónem kiszabásakor is ezt nézik, eredetiségvizsgán is eszerint állapítják meg a díjat, sőt ennek függvényében kapják a járműhasználat utáni térítést a munkavállalók. (Az adóhatáóság által elfogadott fogyasztási értékek a hengerűrtartalom alapján kerültek besorolásra.) Az adatot köbcentiméterben adják meg. Hogyan adódik ez az érték? Amikor a motorok működését tárgyaltuk, megbeszéltük, hogy az égési folyamat a hengerben megy végbe. Ebben a hengerben egy dugattyú jár föl s alá. Amikor a dugattyú az alsó holtpontban van, akkor a legnagyobb a felette lévő térfogat. Egy henger térfogatát úgy számíthatjuk ki, hogy az alapterületét megszorozzuk a magasságával. A motor hengerének így két adatát használjuk fel. A furat méret gyakorlatilag a henger átmérőjét jelenti, a lökethossz pedig a magasságát. ...ahol "A" terület, "d" az átmérő Ezt az „A” értéket már csak meg kell szoroznunk a lökethosszal és máris megkaptuk egy henger űrtartalmát.  (Minden hosszmértékegységet centiméterben számolva, az eredmény köbcentiméter lesz.) Még egy szorzás a hengerek számával és kész. Összehasonlításként például egy 2000 cm3-es motor összesen akkora űrtartalmú, mint egy kétliteres palack. (1 liter = 1000 cm3) A teljesítményekről is esett már szó, tudjuk, hogy a forgalmi engedélyben nem a népszerű lóerő kerül be, hanem a teljesítmény SI-mértékegysége a kilowatt. A bejegyzést a P.1 mezőben láthatjuk. Műszakilag a forgalmi engedélyben helytelenül van feltüntetve a mértékegység rövidítése, mert a kilo- előtag (prefixum) kisbetűvel írandó, helyesen tehát kW, az okmányokban pedig rendre KW-ot láthatunk. (Már elnézést a szőrözésért!) P.3 pont alatt olvashatjuk a motor által használt tüzelőanyag fajtáját, ami lehet benzin, dízel, benzin gáz, stb. Tudom, hogy kimaradt még ez-az a magyarázatból, de ugorjunk most az „R” pontra, ahol a jármű színét láthatjuk (kiírva). Jellemzően az Európai Uniós csatlakozásunk előtt a színek feltüntetésében alig volt megkötve a hatóság keze. Erről aztán az jutott eszembe, hogy a férfiak és a nők némiképp máshogyan különböztetik meg a színeket. Az egyszerűség kedvéért A fantázianevek helyett már jó ideje egy előre meghatározott listából kell kiválasztani a jármű a színét, amely összesen 10 féle lehet: fehér (01), sárga (02), narancs(03), piros (04), bíbor/lila (05), kék (06), zöld (07) , szürke (08), barna (09), fekete (10). Így fordulhatott elő szüleim autójával, hogy a szalonban boleró vörös fantázianévre hallgató, amúgy bordó autó, a forgalmiban szimplán pirosként szerepel. -Anya, ez milyen gyümölcs? -Kékszilva. -Akkor miért piros? -Mert még zöld. Arról már kár is beszélni, hogy jómagam színtévesztőként a különböző pasztell árnyalatokat nem is nagyon tudom megkülönbözetni, ezért sokszor én is csak papírból tudom, hogy milyen színű az autó, ami előtt állok! :) Meddig autózhatunk? Mai vizsgálatunk végén, a forgalmi második oldalán található nagyon fontos bejegyzéssel, a műszaki érvényességgel foglalkozunk. A műszaki érvényességi idő az az időpont, ameddig járművünkkel részt vehetünk a forgalomban. Az új személygépjárművek 4 évig megfelelőek, vagyis feltételezi a törvényalkotó, hogy a gyártást követő 4 évben nem áll elő semmilyen olyan műszaki probléma, amely miatt a jármű nem felelne meg. A négy év leteltével újra vizsgáztatni kell a járművet, de innentől már csak 2 évre kapjuk meg a műszakit. A forgalmi engedélybe ragasztott műszaki érvényességi matricák, szigorú elszámolású bélyegek. Az lejárat évszámát jelző kétjegyű szám minden évben más és más színben pompázik, pl. a 2015-ös évben lejáró műszaki engedélyek matricáján a szám pirosas-rózsaszín. (ha jól látom…) Ezen kívül találunk még egy összesen 9 számjegyből álló sorszámot. Ugyanez a szám jelenik meg a hátsó rendszámra felragasztott matricán is, ezek tehát egymáshoz rendelt azonosítók. A rendszámon lévő matrica színe is árulkodik a lejáratról, amikor a rendőrautó jó közel jön hozzánk, elég ha a színét és a helyzetét látja a matricának. Egy „tavalyi” színű matrica már elég jó ok arra, hogy megállítson. Most mindenki nézze meg ezt a dátumot, és vészesen közeledik az időpont, akkor kezdjünk el vizsgahelyet keresni. Hogy mit vizsgálnak a műszakin, az egy másik cikkre tartozik, de ami késik nem múlik, ezt is részletesen megbeszéljük majd. Csütörtökön végre elérkezünk a járművek egyedi azonosítóihoz. Alváz- és motorszámok jönnek minden mennyiségben.

A szerdai gyakorláson a finn versenyző mellett a Ferrari négyszeres világbajnoka, a német Sebastian Vettel teljesítménye emelhető még ki, ők ketten több mint egy másodperccel voltak gyorsabbak, mint a harmadik helyen záró, Red Bull-lal versenyző Daniel Ricciardo. Az idei első tesztelés csütörtökig tart, a március 26-i, melbourne-i szezonrajt előtt még egyszer, március 7. és 10. között lesz lehetősége a csapatoknak gyakorolni, akkor is Barcelonában.

Kevés olyan masszív beton van, mint amit épp most törnek fel a repülőtér 2. Terminál forgalmi előterén, hogy a helyén megépítsék a 220 méter hosszú új mólót. A helyszínen alig két hónapja még repülőgépek közlekedtek, illetve itt állt a 2B alapszintű beszállókapuk csarnoka, amit a köznyelv csak „bádog terminálnak” hívott. Ma viszont, ünnepélyes keretek között avatta fel a munkaterületet az építtető Budapest Airport és a kivitelező KÉSZ Építő Zrt.   A Budapest Airport a B utasmóló terveinek elkészítésével a 6 évvel ezelőtt átadott SkyCourt csarnokot is tervező Tima Zoltán Prima Primissima díjas építészt és a KÖZTI tervező csapatát bízta meg. A funkcionalitás, az utasok kényelme és a legtöbbet nyújtó ár-érték elvek alapján tervezték az épületszárnyat, úgy, hogy megmaradjon a terminál építészeti egysége. Az utasmóló a látszóbeton, acél és üveg kombinációja lesz, stílusjegyei pedig egészségesen ötvözik a SkyCourt és a régebbi 2B Terminál építészeti vonásait. A belső felületek, mint pl. a padlóburkolat, a SkyCourt hangulatát tükrözik, míg a külső alumínium panelek a 2B Terminál homlokzatával harmonizálnak.   Az 50 milliárd forintos BUD 2020 fejlesztési program egyik legfontosabb eleme a B utasmóló, emlékeztetett Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. A beruházás várhatóan a jövő nyár közepére készül el. Így jelentősen több beszállókapu lesz a terminálon; a móló összesen 10 új utashídon keresztül 27 féle (közvetlen utashidas, buszos és gyalogos) beszállítási lehetőséget kínál majd. A Budapest Airport saját tőkéből finanszírozza a beruházást, ezzel jelentős fejlesztést hajt végre a magyar főváros repülőterén, amely Magyarország légi kapuja is egyben. Mindez jól szolgálja a magyar fellendítésének ügyét, tette hozzá Jost Lammers.   - Hisszük, hogy a visszatérés a repülőtérre a SkyCourt megépítése után nem véletlen. A 11 000 m2 szintterületű 2B Terminal utasmóló munkálatait megkezdtük. Szaktudásunkkal és erőforrásainkkal azon leszünk, hogy – amint azt a SkyCourt építése során is tettük - az elvárásoknak mindenben megfelelő, kiváló minőségű épületet adjuk át határidőre, hogy a kivitelezés közben a repülőtér forgalmát ne zavarjuk – jelentette ki Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója.