A szerdai gyakorláson a finn versenyző mellett a Ferrari négyszeres világbajnoka, a német Sebastian Vettel teljesítménye emelhető még ki, ők ketten több mint egy másodperccel voltak gyorsabbak, mint a harmadik helyen záró, Red Bull-lal versenyző Daniel Ricciardo. Az idei első tesztelés csütörtökig tart, a március 26-i, melbourne-i szezonrajt előtt még egyszer, március 7. és 10. között lesz lehetősége a csapatoknak gyakorolni, akkor is Barcelonában.

Kevés olyan masszív beton van, mint amit épp most törnek fel a repülőtér 2. Terminál forgalmi előterén, hogy a helyén megépítsék a 220 méter hosszú új mólót. A helyszínen alig két hónapja még repülőgépek közlekedtek, illetve itt állt a 2B alapszintű beszállókapuk csarnoka, amit a köznyelv csak „bádog terminálnak” hívott. Ma viszont, ünnepélyes keretek között avatta fel a munkaterületet az építtető Budapest Airport és a kivitelező KÉSZ Építő Zrt.   A Budapest Airport a B utasmóló terveinek elkészítésével a 6 évvel ezelőtt átadott SkyCourt csarnokot is tervező Tima Zoltán Prima Primissima díjas építészt és a KÖZTI tervező csapatát bízta meg. A funkcionalitás, az utasok kényelme és a legtöbbet nyújtó ár-érték elvek alapján tervezték az épületszárnyat, úgy, hogy megmaradjon a terminál építészeti egysége. Az utasmóló a látszóbeton, acél és üveg kombinációja lesz, stílusjegyei pedig egészségesen ötvözik a SkyCourt és a régebbi 2B Terminál építészeti vonásait. A belső felületek, mint pl. a padlóburkolat, a SkyCourt hangulatát tükrözik, míg a külső alumínium panelek a 2B Terminál homlokzatával harmonizálnak.   Az 50 milliárd forintos BUD 2020 fejlesztési program egyik legfontosabb eleme a B utasmóló, emlékeztetett Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. A beruházás várhatóan a jövő nyár közepére készül el. Így jelentősen több beszállókapu lesz a terminálon; a móló összesen 10 új utashídon keresztül 27 féle (közvetlen utashidas, buszos és gyalogos) beszállítási lehetőséget kínál majd. A Budapest Airport saját tőkéből finanszírozza a beruházást, ezzel jelentős fejlesztést hajt végre a magyar főváros repülőterén, amely Magyarország légi kapuja is egyben. Mindez jól szolgálja a magyar fellendítésének ügyét, tette hozzá Jost Lammers.   - Hisszük, hogy a visszatérés a repülőtérre a SkyCourt megépítése után nem véletlen. A 11 000 m2 szintterületű 2B Terminal utasmóló munkálatait megkezdtük. Szaktudásunkkal és erőforrásainkkal azon leszünk, hogy – amint azt a SkyCourt építése során is tettük - az elvárásoknak mindenben megfelelő, kiváló minőségű épületet adjuk át határidőre, hogy a kivitelezés közben a repülőtér forgalmát ne zavarjuk – jelentette ki Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója.

Az autóipar azon kevés iparág közé tartozik, ahol a vásárlási folyamathoz továbbra is személyesen kell ellátogatni egy kereskedésbe. Az vásárlás előtt álló, de végső döntést még nem hozott potenciális ügyfelek gyakran döntenek úgy, hogy több kereskedésben is érdeklődnek a kiválasztott modellek iránt, bízva abban, hogy az autók megtekintése és a szakértő értékesítők tanácsainak hatására sikerül meghozni a döntést.   Épp ezért egy magára valamit adó autószalon nem teheti meg, hogy értékesítői ne legyenek szakértői az általuk értékesítendő modelleknek, valamint hozzáállásuk is ügyfélbarát legyen. Azonban egy jó értékesítő mit sem ér, ha a körülményei nem megfelelőek. Lehet, hogy fél órás előadást tud tartani a legjelentéktelenebb extra használatáról és praktikusságáról, azonban ha ezt nem tudja megmutatni a valóságban (mert nincs megfelelő tesztautó a szalonban), az ügyfelet nem fogja tudni meggyőzni.   Természetesen ez az autóipar jellegéből adódóan kikerülhetetlen probléma, nyilván nem lehet minden modellből legalább 10 verziót bemutató autóként a szalonban pihentetni, azonban az autóiparnak más szempontból is lemaradása van, ha az ügyfél számára biztosított „vásárlási élményt” vizsgáljuk.   Mini tesztpálya Varsóban                                                                    Forrás: Motorsport.com   Az autó bemutatása csak része a meggyőzésnek, az ügyfelek ki akarják próbálni az autót. Ez teljesen rendben van egy hagyományos személyautó esetében, hiszen azok elsőszámú terepe a városi forgalom, ahogy a próbakörök is a szalon körüli utakon szoktak zajlani. Azonban mi a helyzet akkor, ha egy terepjárót szeretne vásárolni az ügyfél, aki ráadásul a terepjáró vásárlók azon kisebbségébe tartozik, akik valóban rendeltetésszerűen, terepen használnák az autót. Nos, ugyanúgy marad számára a közutakon való próbaút, ahol legfeljebb a kátyúk keresésével tesztelheti az autó képességeit.   Tesztvezetés után könnyebb a döntés                                                     Forrás: feedster.com                       Tekintve, hogy a autóipar bizonyos szempontból a jelenlegi gépjármű-technika csúcsteljesítményeit jelenti, kifejezetten meglepő az ICDP kutatóinak megállapítása, mely szerint 2016-ban az új autó szalonok 78%-a a vásárlási folyamat során végig papír alapon intézi az ügylettel kapcsolatos teendőket. Ahogy a cikk első részében is írtuk, a vásárlók prioritási listáján első helyen áll a gyorsaság, állandóan papírokat tölteni pedig a legkevésbé sem időtakarékos. Valamint egészen bizarr élmény, amikor az ember környezettudatossági szempontból egy hibrid vagy elektromos modell vásárlása mellett dönt, de a vásárlási folyamat során egy fél esőerdőnyi papírt használ el a kereskedés.   Az ICDP kutatásából alapvetően az derült ki, hogy a vásárlók 3 területen változtatnának az autóvásárlás folyamatán:   1. Ne kelljen több alkalommal (jellemzően munkaidőben) bemenni a kereskedésbe a vásárlás részleteit pontosítani.   2. Szorosan kapcsolódva az első ponthoz, az egész folyamat legyen XXI. századi, azaz a teendők nagy részét online is lehessen intézni, ne kelljen minden apróságért személyesen bemenni a szalonba. Mindehhez persze megfelelő weboldalakra van szükség, ebből a szempontból pedig számos autómárka komoly lemaradásban van, az online konfigurátor például több magyarországi importőr esetében hiányzik, vagy nem megfelelően működik   3. Legyen lehetőség tesztvezetésre egy olyan modellben, ami legalább többé-kevésbé megegyezik felszereltségében és egyéb jellemzőiben a kiválasztott autóval. Emellett pedig ne csak a típus és felszereltség stimmeljen, hanem – ha csak kis mértékben is – de a használati körülményeket is lehessen szimulálni.   Az autóipar számára más szempontból is sok kihívást tartogat a „digitális kor”, cikkünk következő részében ezeket a kihívásokat fogjuk bemutatni.   A cikk forrása az ICDP „Vásárlók a digitális világban” című kutatása.