Egy ideje már látni lehetett gyanús képeket egy Audi R8 LMS GT2 versenyautóról, ami rendszámmal körözött a Nordschleifén. Senki sem értette, hogy az óriási szárnnyal, méretes tető légbeömlővel és persze teljes bodykittel rendelkező versenyautóra mégis hogy kerülhetett közúti rendszám. Talán a Porsche tyúkszemére próbálnak lépni valami igazán hardcore Audi R8-cal, amit egy versenyautó gúnyába rejtettek? Nos, most megkaptuk a választ. Csak éppen nem az Auditól, hanem az ABT-től. A legendás Audi R8 utolsó utcai változata ugyanis ABT Sportsline XGT névre hallgat. Igen, nem tréfa, a képeket látható űrhajó utcán is használható lesz, köszönhetően néhány apró módosításnak. Alapjait sokkal inkább adja az alapvetően amatőr gentlemen pilótáknak létrehozott GT2 bajnokság szabályrendszere szerint épített Audi R8 LMS GT2 versenyautó, mint az utcai R8. Az Audi R8 verseny program legerősebb és leglátványosabb autója ez, noha aerodinamikailag korántsem olyan fejlett, mint a GT3 változat, amit már tényleg profi, akár félgyári pilótáknak szántak. Minden esetre a tudat, hogy most már valaki ilyennel járhat az utcán, az elképesztő, még, ha nem is teljesen ugyanazok dolgoznak a lemezek alatt. Például a szekvenciális versenyváltót S-tronic duplakuplungos automatára cserélték, és az abroncsok is road-legal Pirelli P Zero Trofeo R szettek. Odabent felfedezhetőek olyan ismerős részletek, mint az elektromos tükörállító gombok, vagy az index karok, amik a versenyautóban természetesen nem voltak benne. Ennek megfelelően a tömege is nagyobb, 1400 kg lett. Viszont minden más stimmel. A teljes bukócső, az állítható hátsó szárny, és a 640 lóerős, 5,2-literes V10 a pilóta mögött, amivel a legerősebb R8-nak számít valaha. Mindössze 99 darabot fognak gyártani belőle, mint az Audi R8 leköszönő szériája, ezzel is kiemelve a sorozat elképesztő versenysikereit az elmúlt évtizedben, illetve egyfajta tisztelgésként az ABT előtt, amelyik az évek során tuningcégből nőtte ki magát az Audi versenyprogramjaiért felelős, szinte almárkává. 2000 óta több mint 300 DTM futamon vettek részt és ők feleltek a Formula E programért is. Hogy mennyibe kerül? Brit lapértesülések szerint átszámítva kb. 220 millió forintot kóstál egy ilyen ABT XGT. Már csak az a kérdés, hogy a Manthey Racing is reagál-e egy 911 RSR vagy GT3 utcai változatával. Azok lennének csak az idők... További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Volkswagen új ICE-modelljei 2024 elejétől már nem lesznek elérhetők Norvégiában, mivel a német autógyártó áttér a kizárólag elektromos járművek értékesítésére a helyi piacon. A Norvégiában forgalmazott Volkswagen modelleket a Møller Mobility Group importálja. Október elején az importőr közölte, hogy decembertől leállítja a belső égésű motorral ellátott személygépkocsik rendeléseit. Egyelőre nem világos, hogy ez a lépés milyen hatással lesz-e a VW haszonjárműveire. Azok, akik követik Norvégia vezető szerepét az elektromos járművek terén, valószínűleg nem lepődnek meg ezen a híren. Szeptemberben az elektromos járművek és az akkumulátoros hibrid járművek adták az összes új személygépjármű-eladás 93%-át. Manapság a Norvégiában eladott új autók 80%-a tisztán elektromos, míg az Egyesült Államokban ez az arány körülbelül 5%. Maga a VW 102 000 BEV-et (Battery Electric Vehicle), vagyis teljesen elektromos járművet adott el Norvégiában az elmúlt 10 évben, és egyértelműen úgy látja, nincs szükség arra, hogy belső égésű motorral szerelt (ICE) modelleket kínáljon a fogyasztóknak. A legkelendőbb elektromos autó Norvégiában továbbra is a Tesla Model Y maradt, amelyből körülbelül 20 202 darabot adtak el idén. A Model Y mögött a VW ID.4 áll 5832 idei eladással, némileg megelőzve a VW csoport másik termékét, a Skoda Enyaq-ot, amelyből 2023-ban eddig 4730 darabot értékesítettek. A Volkswagen által Norvégiában kínált további népszerű elektromos autók közé tartozik az ID.3 (idén 2788 eladással), az új ID. Buzz Cargo (2624 értékesítéssel), valamint Buzz Pro és ID.5 melyekből 1372, illetve 1228 jármű került forgalomba. Norvégia Volkswagen-importőre már jó ideje készül az elektromos járművekre való átállásra. Már három évvel ezelőtt azt jósolta, hogy 2023-ig minden belső égésű motorral szerelt modell értékesítése megszűnik. Az elektromos autók iránti növekvő kereslet növekedéséhez Norvégiában jelentősen hozzájárul, hogy az oslói kormány ezeket a járműveket mentesítette a benzin- és dízelmotorokra kivetett adók alól. Az elektromos autózásra való áttérés rövid időn belül már a második nagy mobilitási forradalom Norvégiában. Jó 10 éve még a skandináv ország rendelkezett Európa egyik legöregebb gépkocsiállományával. Történelmileg az autó luxusnak számított, és magas forgalmi adót kell fizetni érte. Emiatt minden autó kétszer annyiba került, mint az európai átlag. Az embereknek általában egy autójuk volt, és a tulajdonosok az utolsó pillanatig vezették a kocsijukat. Márpedig a „veterán” autók nem környezetbarát üzemanyaggal működtek. A norvég hatóságoknak ezért történelmi középutat kellett találniuk. Ezért döntött úgy a norvég kormány, hogy „megjutalmazza” azokat, akik úgy döntenek, hogy a „felelősségteljes” közlekedést választják, és védik a környezetet. Az akkori döntés mára Norvégiát az elektromos átállás élharcosává tette. Norvégia mindössze néhány év alatt olyan gyorsan kiépítette töltési infrastruktúráját. Függetlenül attól, ki milyen típusú elektromos járművet (EV) választ, gyakorlatilag mindig van egy töltőpont a közelben. Az elmúlt három évtizedben Norvégia kitartóan törekedett járműflottájának villamosítására, infrastrukturális beruházások, támogatások és szabályozások keverékével, hogy az embereket elektromos autók felé terelje. Az eredmények figyelemre méltók: az utakon közlekedő autók 20%-a elektromos, és Norvégia volt az első ország a világon, ahol az elektromos autók eladásai kezdték meghaladni a fosszilis tüzelésű autók eladásait. Ma a Norvégiában eladott új autók 80%-a elektromos. Ehhez képest az Egyesült Államok siralmasan le van maradva. Becslések szerint az Egyesült Államok útjain közlekedő autók kevesebb mint 1%-a elektromos, és bár az elektromos járművek eladása gyorsan növekszik, az országban eladott új autók alig 5%-át teszik ki. Norvégiában a Tesla volt az első nagy kereskedelmi szereplő, aki nyilvános töltőállomások kiépítésébe kezdett, hogy termékét vonzóbbá tegye. Ahogy a 2000-es és 2010-es években tovább nőtt az elektromos járművek elterjedtsége, a norvég kormány részt vállalt abban az infrastrukturális projektben, melynek célja az volt, hogy a töltőpontok egyszerűen használhatók és az országban arányosan elterjedtek legyenek. Ennek eredményeképp már 2011-ben csaknem 2000 töltőpont létezett a skandináv országban. Norvégia további példát is mutatott arra, hogyan lehet hatékonyan támogatni az elektromos mobilitás elterjedését. Mivel az országban az elektromos járműveket használók több mint 82%-a otthon tölti fel járművét, a lakóközösségek pályázhatnak olyan támogatásokra, amelyekből fedezhetik a kommunális töltők vásárlási és telepítési költségeinek 50%-át. A kormány egy olyan törvényt is alkotott, amely kötelezi a parkolóházakat az elektromos töltő infrastruktúra kiépítésére.

Emlékeztettek arra, hogy a HÉV és az agglomerációs "kék" buszjáratok működtetéséről még 2016-ban egy sok szerződésből álló megállapodáscsomagot kötött Budapest Főváros Önkormányzata és a Közlekedési Minisztérium, amelyek vasárnap lejárnak. Ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy január 1-jén megszűnik a jelenlegi tarifarendszer az agglomerációs vonalakon - tették hozzá. A MÁV-HÉV-vel és a Volánbusszal most megkötött, áthidaló megállapodás lehetővé teszi a jelenlegi szolgáltatások fenntartását, illetve elszámolását, egyúttal érvényben tartja a jelenlegi tarifákat és bevételi elszámolásokat - írták. Így továbbra is fennmarad az egységes tarifarendszer, megmarad a Budapest-bérlet elfogadása az agglomerációs vonalakon a főváros közigazgatási határán belül. Továbbá a BKK változatlanul ellátja az egységes forgalomfelügyeleti és utastájékoztatási feladatokat a HÉV-járatokon és a Volánbusz agglomerációs, "kék" autóbuszain; a BKK biztosítja az optimális megoldást ezeken a vonalakon az esetleges forgalmi zavarokra. A FUTÁR-rendszerben továbbra is megjelennek a környéki járatok; a BKK az értékesítési csatornáin változatlanul lehetővé teszi a jegyvásárlást a HÉV-ekre és az agglomerációs "kék" buszokra - sorolták a közleményben.