Annak apropójából beszélgetünk most, hogy megint felelevenítsük a BALESET elnevezésű előadás sorozatodat, ami hamarosan 10 éves lesz. Honnan jött a szikra, hogy balesetmegelőzési előadást akarsz tartani? Megtaláltad a BALESET táblát a raktárban, és ekkor született a fejedben a gondolat, hogy ezzel foglalkozz? Ennyire azért nem volt határozott. Megtaláltam azt a bizonyos táblát, kihoztam a raktárból, és közben pont kaptunk egy küldést (mert éjszakás szolgálatban voltam), és mikor visszaértünk a helyszínelésből, megláttam újra a táblát a monitor és a klaviatúra között pont úgy, ahogy hagytam. Itt viccesen megszoktam jegyezni a fiataloknak előadás közben, hogy ekkor pattant ki az agyamból a szikra, mint a költőknek, íróknak, amikor valamilyen delírium hatása alatt vannak. Nekem majd leesett a fejem olyan álmos voltam, de közben azért elkezdtem a baleset szó betűivel játszani fejben, mert minden egyes betűben benne van egy olyan ok, ami miatt bekövetkeznek a közlekedési tragédiák. Egy kis rózsaszín cetlire írtam fel ezeket, amit a mai napig őrzők. A biztonsági öv, mert ennek hiánya a tragédia oka, az alkohol, a linkség, az előzés, a sebesség, az elalvás, és a telefon. A linkség eredetével volt egy kis gondom, mert az eredeti szabálysértést még a lovaskocsihoz lehet kötni, amiből nálatok is annyi jár, mint amennyi nálunk. És így ismeretlen a kifejezés, így mindig megjegyzem, amikor például az alsósok kérdezik, hogy mi az a linkség? Hát, amikor apád tudja a szabályokat, de nem tartja be. És az egészhez kapcsolódik egyébként még egy gondolat, mert amikor a nagyobbik gyermekem bekerült a középiskolába, és megjelentek nálunk is a motorizált udvarlók, akkor érzetem, hogy szükség van a fiatalság felvilágosítására, mert tudniuk kell, hogy a közlekedés veszélyes üzem. Na, akkor kerestem meg az osztályvezetőmet, hogy mindabból a sok tapasztalásból, ami minket baleseti helyszínelések alkalmával ér, csináljunk egy olyan dolgot, amivel csak egy kicsit is javíthatunk a morálon. Mert valljuk be, mindenkire ráfér a plusz információ, hátha így majd átértékeli, és átgondolja, mielőtt felelőtlenségéből balesetet okoz. Tehát akkor ez egy több összetevős eseménysorozat után alakult ki: a szolgálat után a BALESET tábla, a kislányodnál megjelentek az udvarlók, és összességében a munkád során látott sok-sok tragédia volt a mozgatórugó. És ez olyannyira jól sikerült, hogy 2021 nyarán tartottad az ötszázadik balesetmegelőzési előadásodat? Hogy fogadta a közönség az életszagú előadásokat, abban a lassan tíz évben, amióta elindult? Sajnos ezt nagyon nehéz mérni, nem tudunk statisztikákat arról, hogy hány balesetet előzött meg az előadás. Tudom, hogy mai világunk rendkívül statisztika orientált, viszont mi csak arról rendelkezünk adatokkal, hogy hány előadást tartottunk, és ezeken mennyien vettek részt. Viszont ha visszanézünk 10 évet, akkor vannak olyan emberek, akik már négyszer hallották az előadást, vagy találkoztunk egyéb fórumokon is, ahol nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam.  90 perc egy előadás, és 1-2 kép mindenkinek beleég a retinájába, és ha visszanézünk közel 10 évre és összefutok emberekkel, akikkel régen találkoztam, akkor megkapom, hogy: „Józsi, az a kép nekem azóta is itt van a fejemben!” Vagy „Kidobtam a reteszelőt, hogy ne csipogjon a kocsi, ha nem vagyok bekötve!” Már hátul is mindenki beköti magát!”. Ezek a pozitívan elkönyvelhető statisztikai adataink. Nem mellesleg emberileg is rendkívül jól esnek az ilyen beszélgetések nekem, mert ha sok-sok év után felismernek, odajönnek, és elmesélik, akkor azt gondolom, hogy ezért megéri csinálni! Eszerint tényleg a képek égnek be leginkább a hosszútávú memóriába, mert nagyon sok ember nem is tudja elképzelni, hogy ha megtörténik egy közlekedési baleset, akkor ott miket láthat, vagy hallhat. A kis filmrészletek, amiket bevágsz az előadásokba biztos vagyok benne, hogy sokszor, ha nem is teljes egészében, de mutatnak egy képet arról, hogy a valósában ez mennyire csúnya, és véres. Volt esetleg olyan, aki azt mondta, hogy túl sok? Az előadásokon vetített filmek, és képek 95 százaléka az általunk helyszínelt balesetekből származó kép, és videóanyag. Az átlagembernek fogalma sincs arról, hogy mi zajlik egy helyszínelésen. Igen, nagyon sokan túl keménynek tartják az előadást. Erről a mai napig megoszlanak a vélemények. De ezekben az előadásokban még mindig csak a helyszínelés folyamatának felszínét mutatjuk. A baleset igazi arcáról, a halottszemléről, és holttest azonosításról kegyeleti okokból nem beszélünk, ilyen jellegű tartalmat nem mutatunk. Azon szörnyülködnek az emberek, amit a veszprémi térfigyelő kamerák felvételein, a pofátlanítás videósorozataiban látnak, mi pedig ehhez tesszük hozzá a végeredményt, hogy ebből lesz baleset, tragédiák, és visszafordíthatatlanul kettévágott sorsok. Érdekes dolog ez, mert szerintem a mai világban eltolódott az ingerküszöb. Minden olyan gyors, és olyan véres, hogy igazán hírértéke annak van, ami minél meghökkentőbb, és megbotránkoztatóbb. A lájkvadász, kattintáshajhász világban sajnos már csak ilyenekre kapja fel a fejét az ember. Viszont a lájkvadász hírekben kép illusztráció nincsen. Így ha valaki nem köti be magát, vagy helytelenül állítja be az ülést, és balesetezik, akkor az emberek nem hiszik el, hogy a combcsontod ki tud jönni elől, és fölül is. Amikor ezt meglátják, jön a döbbent: tényleg?!?! Igen, tényleg ilyen. A közeledési baleset helyszínből másnap reggelre mit látnak? Azt, hogy össze van festve az út zölddel, és narancssárgával. De lehet, hogy az aktuális balesethelyszínelő előző éjszaka hat órát ott töltött, hogy elvégezze a munkáját. Ebbe sem látnak bele feltétlenül az emberek. Egy nagyon sajnálatos baleset történt a környékünkön, amivel tele volt vele a média, és a világháló. Sajnos egy huszonhárom éves lány halt meg azért, mert nem volt bekötve a hátsó ülésen. Ittasak voltak mindhárman, de a két elől ülő használta a biztonsági övet, így nekik nem lett komolyabb bajuk, de sajnos ő kirepült az autóból. Egy biztonság technikailag jó, és fiatal autóban utaztak, tehát ha használta volna az övet, akkor semmi baja nem lett volna. Az eladásokon mindig elmondom, hogy én nem észt osztani akarok, amit meg akarok mutatni az embereknek az a közeledési baleseteknek a média híren túli világa. Mert a baleseti helyszínelő munkája ott kezdődik, ahol a hírnek vége van. Innen folytatjuk a beszélgetést, tartsanak velünk a következő részben is, addig pedig kövessenek minket Facebook oldalunkon is!

Luca de Meo, a Renault jelenlegi vezérigazgatója egy prezentáció során közölte, hogy a Telsa árcsökkentései rövid távon kihívást jelentenek, de hosszútávon a francia gyár nem szeretne beszállni az árharcba. „Nem akarjuk elkövetni a hibát, amit régen. Eladni akarjuk az autóinkat és nem odaadni.” – tette hozzá Meo, utalva arra, hogy korábban bevett szokás volt profit margin nélkül értékesíteni a kevésbé teljesítő modellcsaládokat Európában. Jelenleg ugyanannyiba kerül Franciaországban egy Tesla Model 3, mint egy Renault Mégane Electric, mégsem engedhet a Renault a nyomásnak. Ugyanis éppen „szoftvervezérelt jármű architektúrájukon” dolgoznak, amit Ampere-nek neveztek el, és ami a jövőbeli villanyautóik központi eleme lesz. Ehhez két techóriást is megszereztek: együtt dolgoznak a Google-lel és a Qualcomm-mal is, hogy létrehozzanak egy kevésbé komplex, távolról frissíthető, modern szoftveres hátteret. A jelenlegi 100 processzor helyett csak hozzávetőlegesen 20-at használnának, a felhőből való frissítés pedig hozzájárul az autók maradványértékének stabilizálásához. A villanyautók drasztikus értékcsökkenése jelenleg is hatalmas probléma a piacon. A Renault 2026-ra szeretné szoftveresen utólérni a Teslát, noha addig még bármi megtörténhet az autóipar mostani változó világában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az elmúlt évtizedekben az alumíniumtermelés világszerte tovább nőtt. Ugyanakkor egyre több kínai vállalatot találhatunk a legnagyobb gyártók között. Ezek a vállalatok rendelkeznek a legnagyobb elsődleges alumíniumtermeléssel (a 2021-es adatok szerint): Kik a legnagyobb gyártók? Chinalco, Kína, 6,7 millió tonna Hongqiao, Kína, 5,7 millió tonna Rusal, Oroszország, 3,8 millió tonna Xinfa, Kína, 3,6 millió tonna Rio Tinto Alcan, Kanada, 3,2 millió tonna Alcoa, USA, 2,2 millió tonna SPIC, Kína, 2,4 millió tonna EGA, Egyesült Arab Emírségek, 2,5 millió tonna East Hope, Kína, 2,2 millió tonna Norsk Hydro, Norvégia, 2,2 millió tonna A fenti vállalatok mindegyike növelte vagy fenntartotta termelését 2020-hoz képest. Csak az Alcoa és az SPIC csökkentette termelését (2,6, illetve 2,5 millió tonnáról). Magyarországon egyes becslések szerint mintegy 375 ezer tonna alumíniumot állítanak elő évente. Kik a legnagyobb felhasználók? A legnagyobb alumíniumfogyasztású országok az USA, Japán, Kína, Németország, Olaszország és Franciaország. Az alumínium legnagyobb felhasználója az autóipar - de ez nem volt mindig így. A könnyűfém apránként váltja fel az acélt. 1990-ben még 50 kilogramm alumíniumot használtak fel autónként, ma ez az arány 150-160 kilogramm felett van. Becslések szerint ez a mennyiség 2025-re elérheti a 196 kilogrammot. Az akkugyártás is sok alumíniumot igényel, az alumínium fóliát az akkumulátorgyártásban anód alapanyagként, valamint a tasakos cellák gyártásánál is alkalmazzák. 2010-ben a járműgyártás (beleértve a vonatokat, hajókat és repülőgépeket) a globális alumíniumfogyasztás 35 százalékát tette ki, és ezzel a legnagyobb fogyasztóvá vált. Németországban a járműgyártás a fogyasztás mintegy 50 százalékát teszi ki. Kis tömege miatt azonban a könnyűfém a repülőgépiparban, a csomagolóiparban, a gépgyártásban és az építőiparban is fontos szerepet játszik. 2020-ban például a világszerte felhasznált alumínium 25 százalékát az építőiparban használták fel. Németországban az építőipar a fogyasztás 15 százalékát tette ki. Miért zárnak be alumíniumgyárakat? Németország csak egy példa azokra az országokra, ahol az alumíniumgyártást visszavágták - annak ellenére, hogy összességében egyre több könnyűfémet állítanak elő világszerte. Ennek oka a termelés magas energiafogyasztása, elsősorban a villamos energia. Mivel Németországban viszonylag magasak a villamosenergia-árak, ezért itt megszorítások történtek. 2005-ben a stadei és hamburgi üzemek bezártak. A német Trimet Aluminium gyártó, valamint a holland-brit Corus vállalat különleges áramszolgáltatási szerződéseket kötött az E.ON és az RWE erőművek üzemeltetőivel, hogy csökkentsék költségeiket és fennmaradjanak. A magas energiárak miatt az iparági szereplők termelőegységeket építettek az alacsonyabb energiaárakkal rendelkező országokban, például Venezuelában, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben, Brazíliában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Izlandon. A brazil alumíniumtermelés elsősorban vízenergiára, az izlandi alumíniumtermelés pedig vízenergiára és geotermikus energiára támaszkodik. Itthon az egyik legjelentősebb szereplő a Magyarországon több mint 30 éve tevékenykedő Arconic, amely a korábbi Alcoa szétválása után hozta létre Székesfehérváron az Arconic Köfém Mill Products Hungary Kft.-t, amely a hengerműben, az öntödében és az üzleti támogató szervezeti egységekben mintegy 800 dolgozót foglalkoztat. Mennyi energiát igényel az alumíniumgyártás? Az alumíniumgyártás gyártási költségeinek több mint 40 százalékát az energia teszi ki. Egy tonna elsődleges alumínium gyártásához körülbelül 15 700 kWh elektromos energiát használnak fel. Ennyi energiával például egy Skoda Enyaq iV 80 villanyautó kétszer megkerüli az Egyenlítő körül a Földet, vagy másképp szemléltetve egyetlen kilogramm előállítása nagyjából egy 500 órán át égő lámpa fogyasztásának felel meg. A Corus alumíniumkohója a németországi Voerdében évente 120 ezer tonna alumíniumot állít elő, és az üzemben mintegy 500 alkalmazott dolgozik. Az áramfogyasztás olyan magas, mint egy 250 ezer lakosú városé. Az alumínium újrahasznosításának villamosenergia-igénye az elsődleges alumíniumgyártás fogyasztásának mindössze öt százaléka. Ezek az országok a legnagyobb alumíniumgyártók Kína: 39 millió tonna, kapacitás: több mint 40 millió tonna. India: 3,9 millió tonna, kapacitás: jelenleg valószínűleg kimerült. Oroszország: 3,7 millió tonna, kapacitás: több mint 4 millió tonna. Kanada: 3,1 millió tonna, kapacitás: több mint 3,2 millió tonna. Egyesült Arab Emírségek: 2,6 millió tonna, kapacitás: a jelenlegi becslések szerint kimerült. Ausztrália: 1,6 millió tonna, kapacitás: több mint 1,7 millió tonna. Bahrein: 1,5 millió tonna, kapacitás: a jelenlegi becslések szerint kimerült. Norvégia: 1,4 millió tonna, kapacitás: több mint 1,5 millió tonna. USA: 880 000 tonna, kapacitás: több mint 1,7 millió tonna Izland: 880 000 tonna, kapacitás: jelenleg feltehetően kimerült. A termelési adatok a 2021-es évre vonatkoznak. Hogyan állítják elő az alumíniumot? A tiszta alumíniumot úgynevezett alumíniumolvasztókban állítják elő. Az energiaigényes előállítás az úgynevezett Hall-Héroult-eljárás szerinti olvasztott sóelektrolízis során történik. Az eljárás 1886-ra nyúlik vissza. Az alumínium alapanyaga a bauxit, amelyet bányákban bányásznak, és finomítókban választanak el más összetevőktől. Az alumínium-oxid képződése során vörösiszap keletkezik (1,5 tonna alumínium-oxid-tonnánként 1,5 tonna), amelyet hulladéklerakóba kell helyezni. Hogyan állítják elő a timföldet? Az alumínium-oxid az alumínium és az oxigén közötti vegyületként képződik. Nagyon jó szigetelőnek számít, nagy dielektromos szilárdsággal. Más néven timföldnek is nevezik; a műszaki szakmában általában elektrokorundumnak (ELC) nevezik. Az alumínium-oxidot az alumíniumérc bauxitból állítják elő, és főként tiszta alumínium előállítására használják. További alkalmazási területek a kerámia és a szigetelési alkalmazások. Hogy mennyire veszélyes lehet a timföldgyártást, azt jól példázza az ajkai vörösiszap-katasztrófa. A tíz ember életét követelő és hatalmas anyagi károkat okozó ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesete. 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 méteres vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. Tíz ember meghalt és több mint százötvenen megsérültek. A Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcal Torna torkolata alatt fekvő része is. Az Ajkai Timföldgyárat 2013-ban zárták be. Az elmúlt években a timföld globális termelése folyamatosan emelkedett. Míg 2010-ben még 83 millió tonna volt, addig 2021-ben már több mint 141 millió tonna. A legnagyobb timföldtermelő Kína, 2021-ben mintegy 77 millió tonnával, ami több mint háromszorosa Ausztrália termelésének.