Írország 2027-ig minden önkormányzatnak előírta a városi sebességhatárok felülvizsgálatát, és ahol indokolt, 30 km/órás zónák bevezetését. A cél a biztonságosabb városok, a kevesebb baleset és az élhetőbb közlekedési környezet – ám a kormány elvetette a...
A brit Közlekedéstudományi Kutatóintézet (TRL) friss tanulmánya szerint a modern LED- és xenonfényszórók túlzott fényereje nemcsak bosszantó, hanem kimutathatóan veszélyt is jelent.
Ahogy az önvezető autók megjelennek az utcáinkon, már nem a technológia működése a kérdés, hanem az, hogyan reagálunk mi, emberek. A Coventry Egyetem kutatása szerint a jövő önvezető autóinak nemcsak látniuk, hanem „érteniük” is kell a gyalogosokat – a...
A forgalmi torlódás ma már nem csupán bosszúság – hanem gazdasági, környezeti és társadalmi kérdés is. Az Egyesült Államokban minden autós évente több mint 60 órát tölt álló sorokban, miközben a városok világszerte küzdenek ugyanazzal a kihívással: hogyan...
Az elektromos járművek elterjedését sokszor az akkumulátorok gyors elhasználódása fékezi, de a svéd Uppsalai Egyetem kutatói áttörést értek el: mesterséges intelligencia segítségével akár 70 százalékkal pontosabban jelezhető előre az akkumulátorok öregedése. Az új...
Az európai városokban egyre nagyobb kihívást jelent a közlekedés biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tétele. Az Aston Egyetem kutatói egy új, magyarázható mesterséges intelligencián alapuló rendszert fejlesztenek, amely nemcsak döntéstámogatást nyújt a...
Ebben a szellemben készítenek mesterséges intelligencián alapuló forgalomszervezési megoldást a BME kutatói. Egyelőre egy projekt keretében Isztambulnak, de lehet még eladható termék is a fejlesztésből.
Míg a legtöbb sofőr legfeljebb a következő kanyarig lát, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) autonóm rendszere több kilométerrel előre számol: valós időben elemzi a domborzatot, a forgalom ritmusát és az útviszonyokat, így már most átlagosan 7 százalékos...
A kutatásnak köszönhetően felgyorsulhat az ultranagy sebességű optikai áramkörök fejlesztése.
Egy tavalyi megállapodás értelmében az Európai Űrügynökség mellett Japán is csatlakozik a NASA Artemisz programjához. Ha minden a tervek szerint alakul, két japán asztronauta egyike lesz az első nem amerikai, aki a Hold felszínére lép.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
