forgalmi dugók
Az Egyesült Államok közúti közlekedési hálózatát még soha nem terhelte ekkora forgalom: a Texas A&M Transportation Institute (TTI) legfrissebb, Urban Mobility Report 2025 tanulmánya szerint az amerikai autósok évente átlagosan 63 órát veszítenek a forgalmi dugókban – ez közel nyolc teljes munkanapnyi idő.
A Texas A&M Transportation Institute (TTI) az Egyesült Államok egyik legrégebbi és legelismertebb közlekedéstudományi kutatóintézete, amely a Texas A&M Egyetem részeként több mint 70 éve vizsgálja a közúti közlekedés, a mobilitás, a biztonság és az infrastruktúra fejlesztésének kérdéseit. A TTI kutatásai nemcsak az amerikai, hanem a globális közlekedéspolitikára is hatással vannak: tanulmányaik alapján születnek állami és szövetségi döntések a közlekedési beruházásokról, forgalomirányításról és várostervezésről. Az intézet legismertebb projektje az évente publikált városi mobilitási jelentés (Urban Mobility Report), amely évtizedek óta mércéül szolgál az amerikai torlódási trendek, az utazási időveszteségek és a gazdasági hatások elemzésében. A TTI szakértői világszinten is meghatározó szerepet töltenek be a közlekedésbiztonsági és intelligens forgalomirányítási innovációk fejlesztésében.
A jelentés szerint a torlódások gazdaságra gyakorolt negatív hatása öt év alatt 16%-kal nőtt, és már eléri az évi 269 milliárd dollárt (közel 100 milliárd forintot). Bár a forgalom visszatért a járvány előtti szintre, a kutatás arra figyelmeztet: az utazási szokások teljesen átalakultak. A korábban jellemző reggeli és esti csúcsidőszakok mellett ma már napközben, hét közben és hétvégén is rendszeresen alakulnak ki dugók.
„Több forgalmat látunk, mint valaha, de egészen más mintázatban” – mondta David Schrank, a TTI vezető kutatója és a tanulmány fő szerzője. „A hibrid munkavégzés, az online vásárlás és az életmódbeli változások teljesen átrajzolták, mikor és hol torlódik a forgalom – emiatt pedig sokkal nehezebb előre tervezni.”
Új mérőszám és kiszélesedő csúcsidő
A kutatás 494 városi térséget elemzett, és bevezetett egy új mérőszámot, az úgynevezett „megfigyelt elérhetőséget” (observed access) mutatót. Ennek lényege, hogy a hagyományos torlódási adatoknál jóval átfogóbban vizsgálja a városi közlekedést. Nemcsak azt méri, mennyi időt töltenek az autósok a forgalomban, hanem azt is, hogy valójában mennyire elérhetők a város különböző pontjai a nap különböző időszakaiban. A módszer a tényleges – tehát valós forgalmi viszonyok között megfigyelt – utazási adatokra épül, és azt mutatja meg, milyen könnyen vagy nehezen lehet eljutni a munkába, az iskolába, a szolgáltatásokhoz vagy a város más részeibe. Ezzel a megközelítéssel a döntéshozók pontosabb képet kapnak arról, hol romlott az elérhetőség, mely térségek maradnak le a közlekedési fejlesztésekben, és hol lenne a legnagyobb társadalmi haszna a beavatkozásnak. Az „observed access” tehát nemcsak a forgalom nagyságát méri, hanem az életminőség és mobilitás szempontjából is értelmezi a városi közlekedést.
Bizonyos régiókban a hibrid munkavégzés segített elosztani a forgalmat, csökkentve a csúcsidőszaki nyomást, más területeken azonban a torlódások még gyorsabban tértek vissza. Los Angeles, Houston és Chicago például újra a világ legzsúfoltabb városai között van.
Az áruszállítás különösen megszenvedi
A teherforgalom növekedése drámai: 2019 óta 19%-kal nőtt a kamionos torlódás – majdnem kétszer annyival, mint a személyautók esetében. A Planning Time Index, amely a legrosszabb napok utazási idejét méri, szintén minden térségben emelkedett, jelezve, hogy a szállítási idők egyre kiszámíthatatlanabbak.
A Planning Time Index (PTI) egy közlekedési megbízhatósági mutató, amely azt méri, mennyivel kell több időt terveznie egy utazónak ahhoz, hogy biztosan időben célba érjen, figyelembe véve a legrosszabb forgalmi napokat is. A PTI azt mutatja meg, hogy a közlekedés mennyire kiszámítható. Ha például egy út normál esetben 30 percig tart, de a PTI értéke 1,5, az azt jelenti, hogy biztonsággal 45 percet kell tervezni ugyanerre az útra, hogy a torlódások és forgalmi ingadozások ellenére is időben megérkezzünk. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé megbízható a közlekedés, hiszen annál nagyobb a különbség a normál és a „rossz napokon” tapasztalt utazási idők között.
A Planning Time Index tehát a mindennapi közlekedés kiszámíthatatlanságát számszerűsíti, és kulcsfontosságú eszköz a forgalomtervezésben, logisztikában és városi közlekedési fejlesztésekben, mivel jól jelzi, hol van szükség kapacitásbővítésre vagy forgalomkezelési beavatkozásra.
Többrétegű megoldásra van szükség
A szakértők szerint nem létezik egyetlen megoldás a forgalmi káosz felszámolására. A kulcs a kisebb forgalomtechnikai fejlesztések, a célzott kapacitásbővítések, a digitális technológiák integrációja és a várostervezés újragondolása lehet – különösen a változó munkarendek és mobilitási szokások tükrében.
„A torlódás az élénk, fejlődő régiók elkerülhetetlen velejárója” – hangsúlyozta Schrank. „De a mostani adatok arra ösztönöznek, hogy másként gondolkodjunk: miért utazunk, miként oszthatnánk el a közlekedési igényeket, és hogyan kínálhatnánk megbízhatóbb alternatívákat.”

Ne bosszankodj, attól nem lesz jobb (Traffic Technology Today, AdobeStock)
Háttér és tanulság
A TTI által támogatott Urban Mobility Report már évtizedek óta követi az amerikai közlekedési trendeket. Az idei jelentés szerint a torlódások mára nem csupán közlekedési, hanem gazdasági és társadalmi problémává váltak – az infrastruktúrafejlesztés önmagában már nem elegendő, új szemléletre is szükség van.
Európai és hazai kutatások egyaránt rámutatnak arra, hogy a közúti torlódások ma már nemcsak kényelmetlenséget, hanem jelentős gazdasági és társadalmi veszteséget is jelentenek. Az uniós szintű elemzések szerint a városi közlekedés lassulása és a forgalmi dugók miatt évente több mint 100 milliárd euró (kb. 400 milliárd forint) értékű termelékenység vész el, ami az EU gazdasági teljesítményének mintegy 1 százalékát emészti fel. Az európai nagyvárosokban az autósok átlagosan 80–150 órát töltenek dugóban évente – Londonban és Dublinban például már meghaladja a száz órát –, miközben a csúcsidőszakok egyre hosszabbak és kevésbé kiszámíthatók. Magyarországon, különösen Budapesten, a helyzet szintén romló tendenciát mutat: a főváros belső kerületeiben az autósok évente mintegy 100–110 órát veszítenek a torlódásokban, ami az előző évekhez képest közel 50 százalékos növekedést jelent. A hazai elemzések szerint a legnagyobb problémát a csökkenő haladási sebesség (átlagosan 20–25 km/h a belső zónákban), az infrastruktúra korlátai és az agglomerációs forgalom növekedése okozza. A szakértők egyetértenek abban, hogy a torlódások nemcsak időveszteséget, hanem fokozott környezeti terhelést, üzemanyag-pazarlást és életminőség-romlást is eredményeznek, ezért a megoldás csak komplex intézkedéscsomag lehet – a közösségi közlekedés fejlesztése, az intelligens forgalomirányítás, valamint a városi munkaszervezés és mobilitási szokások újragondolása egyaránt elengedhetetlen.
Jótanácsok - mit tegyünk és mit ne tegyünk a közlekedési dugóban?
A közlekedési torlódások ugyan bosszantóak, de nem feltétlenül kell, hogy elvesztegetett időt jelentsenek. Sokan ma már tudatosan próbálják hasznosan vagy pihentetően eltölteni azokat a perceket, amikor megáll a forgalom. A leggyakoribb megoldás a hangos tartalmak hallgatása – legyen szó podcastokról, hangoskönyvekről vagy nyelvtanuló anyagokról, ezek segítenek abban, hogy az álló helyzetből is tanulási, fejlődési idő legyen. Mások a légzőgyakorlatokkal és rövid mentális pihenőkkel próbálják ellensúlyozni a dugó okozta stresszt, ami hosszabb távon a koncentrációt és a közérzetet is javítja. Az is egyre elterjedtebb, hogy az autósok ilyenkor átgondolják napi teendőiket, vagy hangos jegyzetet készítenek egy-egy ötletükről – így a várakozás nem vész kárba. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a telefonozás, az üzenetírás vagy a dühös dudálás nemcsak veszélyes, de feleslegesen növeli a feszültséget is. A legfontosabb tehát, hogy a forgalomban töltött időt nyugodt, biztonságos és tudatos módon használjuk ki – mert bár a dugókat elkerülni nem mindig lehet, az már rajtunk múlik, hogyan éljük meg őket.
Forrás: Traffic Technology Today – US traffic congestion hits record high as Americans lose 63 hours annually
Nyitókép: Traffic Technology Today, AdobeStock