A világ több mint 140 országában alkalmazzák az iRAP közúti biztonsági értékelési rendszerét. A Nemzetközi Közútértékelő Program (International Road Assessment Programme - iRAP) most ennek a módszertannak a 3.10-es változatát mutatta be. Az új modell egy átfogó, ötéves felülvizsgálat eredménye, és a szervezet szerint pontosabb, bizonyítékalapú képet ad arról, hol és milyen mértékben jelent kockázatot maga a közúti infrastruktúra.

Mi is az az iRAP?

Az iRAP (International Road Assessment Programme) egy nemzetközi közlekedésbiztonsági program, amely azt vizsgálja, mennyire biztonságos maga az út. A rendszer nem a baleseti statisztikákból indul ki, hanem az útpálya kialakítását elemzi: van-e középső elválasztás, biztonságos kereszteződés, védőkorlát, megfelelő gyalogos- vagy kerékpáros infrastruktúra, illetve mekkora sebesség mellett kell ezeket biztonságossan használni. Ezek alapján 1-5 skálán csillaggal jelöli az utak biztonságát, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Euro NCAP az autók biztonságát értékeli.

A módszer lényege, hogy még a súlyos balesetek bekövetkezése előtt azonosítsa a veszélyes útszakaszokat. Egy út lehet jó minőségű és kényelmes, miközben közlekedésbiztonsági szempontból jelentős kockázatot hordoz. Az iRAP ezért azt méri, mennyire „megbocsátó" az infrastruktúra, ha egy közlekedő hibázik. Az eredményeket világszerte kormányok, közútkezelők és nemzetközi szervezetek használják arra, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat oda irányítsák, ahol a legtöbb életet és súlyos sérülést lehet megelőzni.

A módszertan alapja változatlan: az utakat egytől öt csillagig osztályozza aszerint, mennyi biztonságot „építettek be" a tervezésükbe a járművek utasai, a motorosok, a gyalogosok és a kerékpárosok számára. A friss verzió azonban érzékenyebbé tette ezt a skálát, és több ponton kibővítette.

Az iRAP közúti biztonsági értékelési rendszere az útszakaszok kockázatát vizsgálja, hogy a fejlesztések ott valósuljanak meg, ahol a legtöbb élet menthető meg. (Forrás: saját szerkesztés)

Mit változtat a 3.10-es modell?

A legfontosabb újítás egy nulla csillagos minősítési sáv bevezetése, amely a legmagasabb kockázatú útszakaszok azonosítását és a beavatkozások rangsorolását segíti. A modell emellett finomította a gyalogosokat és kerékpárosokat érintő kockázati számításokat, és új kategóriákkal bővült, köztük a kerékpárosokat érintő keresztezési és átkelési helyzeteket értékelő kockázati modellel. Újdonság a tizedes pontosságú csillagértékelés is, amely a korábbi, egész számokra korlátozott rendszernél érzékenyebben követi a fokozatos biztonsági fejlesztéseket. A fejlesztők a kockázati modellezést és az adatbemeneteket is pontosították, hogy a minősítések jobban illeszkedjenek a tényleges baleseti kimenetelekhez. Az iRAP szerint a frissítés nemcsak pontosabb kockázatértékelést tesz lehetővé, hanem következetesebbé és könnyebben értelmezhetővé is teszi a csillagminősítéseket a különböző úttípusok és közlekedői csoportok esetében.

Greg Smith, az iRAP vezérigazgatója szerint a frissítés a kockázat mélyebb megértését tűzte ki célul. Megfogalmazása szerint a 3.10-es modell a tudás cselekvéssé alakításáról szól, és élesebb képet ad arról, hol leselkedik veszély, különösen a gyalogosokra, kerékpárosokra és motorosokra. Az új verzió az iRAP online értékelőfelületén mostantól az új közúti biztonsági vizsgálatok alapja lesz, miközben a már futó projektek a folytonosság érdekében változatlanok maradnak.

Miért épp a gyalogosok és kerékpárosok kerülnek fókuszba?

A védtelen úthasználókra helyezett hangsúly nem véletlen. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) friss elemzése szerint a kerékpárosok halálozási száma az elmúlt évtizedben alig csökkent az EU-ban, miközben a személyautók utasainál ennek négyszeresével mérséklődött. Az ETSC ezért a járművek sebességének és a célzott kerékpáros infrastruktúrának a fejlesztését egyaránt sürgeti. Egy olyan eszköz, amely részletesebben térképezi fel a kerékpárosokat és gyalogosokat fenyegető kockázatot, így kifejezetten időszerű az európai igények szempontjából.

Miért érdekes mindez Magyarország számára?

A nulla csillagos sáv és a tizedes pontosságú értékelés elsősorban a hálózatszintű tervezés eszköze: lehetővé teszi, hogy a korlátozott infrastruktúra-fejlesztési forrásokat oda irányítsák, ahol a legtöbb életet menthetik. Ez a logika a magyar közúthálózat szempontjából is releváns, hiszen a védtelen úthasználók – különösen a gyalogosok és kerékpárosok – biztonsága Magyarországon is visszatérő közlekedésbiztonsági kihívás.

Itthon több szálon is kötődik a téma a friss fejleményekhez. A kerékpáros és a motorizált közlekedés közötti, táguló biztonsági szakadékot az Autószektor részletesen bemutatta a Kerékpárosok az autók árnyékában: nyílik a biztonsági olló Európában című elemzésben, amely épp az iRAP fókuszában álló kérdést járja körül. A sérülékeny közlekedők védelmének technológiai oldalát a hazai kutatás felől közelíti meg az Ilyen lesz a gyalogosok, biciklisek és rolleresek jövője című cikk, míg az infrastruktúra-kockázat egy másik vetületét, a munkaterületek veszélyeit a Nem az útépítés veszélyes — hanem az autósok című írás dolgozza fel.

A továbbfejlesztett 1-5 csillagos minősítés erőssége, hogy a közúti biztonságot egyetlen, országhatárokon átívelő nyelvre fordítja le: a döntéshozók és az úthasználók számára is azonnal értelmezhető, hogy egy adott útszakasz mennyire kockázatos. A 3.10-es modell finomabb felbontása ezt a képet teszi élesebbé, épp ott, ahol a legtöbb áldozat esik.

Fogalomtár

iRAP (International Road Assessment Programme) – nemzetközi, jótékonysági szervezetként működő közútértékelő program, amely a közutak biztonsági színvonalát méri és rangsorolja. Biztonsági minősítés (Star Rating) – egytől öt csillagig terjedő skála, amely az út tervezésébe „beépített" biztonsági szintet fejezi ki a különböző úthasználói csoportok számára. ViDA (Visualisation of Road Attribute Data) – az iRAP online elemző- és értékelő platformja, amelyen a csillagminősítések és közúti biztonsági elemzések készülnek. Védtelen úthasználók – gyalogosok, kerékpárosok, motorosok, akik ütközés esetén lényegesen nagyobb sérülési kockázatnak vannak kitéve. Bicyclist Crossing – a 3.10-es modellben bevezetett új ütközéstípus, amely a kerékpárosok részvételével bekövetkező baleseteket írja le. ETSC (European Transport Safety Council) – független, brüsszeli székhelyű európai közlekedésbiztonsági szakmai szervezet.

Forrás: ETSC – iRAP launches updated Star Rating model for road infrastructure safety (etsc.eu); iRAP – iRAP Launches Updated Star Rating Model Version 3.10 (irap.org) A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.