Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatóinak nemrég publikált tanulmányában – melyet a tudományterület legjobbjai közé tartozó Atmospheric Pollution Research szakfolyóiratban tettek közzé – 1300 európai városi és városkörnyéki mintaterületen belül vizsgálták a porszennyezés okait. Arra keresték a választ, milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat – beépített részek, parkok, vízfelületek – kiterjedése között. Kimutatták, hogy a városi területhasználat kétféleképpen befolyásolja a por mennyiségét. Dr. Szilassi Péter egyetemi docens A hulladéklerakók, a bányák, építési területek egész éven át „termelői”, azaz kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont ellenkező hatásúak, képesek megkötni a levegőben lebegő szemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét. – A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes „jó porfogóként” megköti a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül. A digitális térképek geoinformatikai elemzése alapján a szegedi kutatók kimutatták, hogy bizonyos területhasználati típusok, az év eltérő időszakaiban „kétarcúan viselkednek”, egyes hónapokban csökkentik, más időszakokban növelik a városok porterhelését – hangsúlyozta Seyedehmehrmanzar Sohrab, a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének doktorandusz hallgatója. A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták az SZTE kutatói. – Korábbi publikációnkban már kimutattuk a vasúthálózat jótékony hatását a városi levegő minőségére. Legújabb eredményeink szerint a fűtési szezonban bizonyítottan tisztább a levegő, kevesebb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a bennünket is meglepőeredmény a közlekedő járművek menetszelével magyarázható – mondta Dr. Szilassi Péter, bizonyítva, hogy a földrajzosok is egészen közel tudnak kerülni a való élethez, a gyakorlathoz. Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet egyetemi docense, hozzátette, télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél „kitakarítja’ az út menti területek levegőjét, ezért a közutak környezetében kevésbé szennyezett a levegő porral, mint a lakóépületek környékén. Ezzel szemben a fűtési időszak végétől kezdődően megfordul a helyzet. Nyáron már – szinte kizárólagos szennyező forrásként – a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését. Megállapították, hogy a közlekedési pályák aránya a fűtési szezonban negatív összefüggést mutat a porszennyezés havi átlagaival. A beépített területeken a gépjárművek „károkozása”, a közlekedési porszennyezés eltörpül a fűtéshez kapcsolódó porkibocsátás mellett. – Vannak a városokban úgynevezett ventillációs folyosók, (Pl. nagy forgalmú sugárutak), ahol a gépjárművek mozgása menetszelet generál, amit mi, földrajzosok másodlagos szélnek hívunk – mondja a docens, hozzátéve, az állandó légmozgás segíti a levegő tisztulását a közlekedési folyosók mentén. Minden városnak van speciális klímája, melegebb van a központban, mint a peremeken. – A melegebb levegő felfelé száll és a helyére a városperemek felől hidegebb levegő áramlik. Ezt hívják vidéki szélnek, ez is segíti a ventillációs folyosók, például a sugárutak menti légáramlásokat. Fontos, hogy a várostervezők hagyják szabadon ezeket a ventillációs folyosókat – avatott be a részletekbe Dr. Szilassi Péter. A docens azt is hangsúlyozta, hogy a helyesen beállított zöldhullám nagyon hasznos, mert egyrészt itt a legkedvezőbb a kibocsátás, másrészt a. Az egyenletes sebességgel haladó gépjárművek okozta állandó légáramlás segíti a tisztítani a levegőt. Fontos a jó zöldhullám. Fotó forrása: hirado.hu Az oktató azt is kiemelte, hogy a közlekedési folyosókhoz hasonlóan időben változó, kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől koratavaszig a növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron, egészen a betakarításig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatásúak a városkörnyéki területek levegőminőségére. – A 2023. márciusi, emlékezetes tömegkarambolt okozó porszennyezés forrásai is az autópálya környékén található kopár, növényzetmentes szántóföldek voltak – hangsúlyozta Dr. Szilassi Péter. Összegezve: minél több zöldfelületet, vízfelszínt, illetve – lehetőleg villamos üzemű – közlekedési folyosót létesítünk a városokban, annál inkább javul majd a városok levegőminősége, ezzel együtt a lakók egészségi állapota. A docens kiemelte és méltatta kollégája, Gál Tamás munkáját, aki mélyrehatóan foglalkozik a ventillációs folyosókkal, amihez Szeged kitűnő kutatási terep. Az árvíz utáni sugaras szerkezetű újjáépítés ugyanis nem csak a logisztikailag hasznos, de a levegőt is tisztítja. Szeged sugárutas városzerkezete csökkenti a porszennyezést - Veszélyessé vált a szálló por miatt a levegő minősége a Sajó völgyében - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ előző napi méréseket ismertető térképének adataiból - írta december 18-án az MTI. A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. A központ adatai szerint veszélyes a levegő minősége a Sajó völgyében Putnokon, Sajószentpéteren és Miskolcon, és egészségtelen Kazincbarcikán. A mérések adatai szerint egészségtelen volt a levegő minősége a Veszprém vármegyei Ajkán. Nyíregyházán, Hernádszurdokon és Kaposváron kifogásolt a levegő minősége, a többi mérőállomás elfogadható értéket rögzített. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!