Sokan a nyár kapcsán még mindig csak arra kíváncsiak, mikor lesz érdemes szabadságra menni. Mások egyszerűen csak legyintenek, mondván, mikor legyen meleg, ha nem nyáron?! Pedig az időjárási szélsőségeket, mint a szaporodó hőhullámok, egyre hevesebb viharok és magasabb hőmérsékletek, vélhetően ők is érzik a saját bőrükön. A napközbeni 35-37 fokos csúcs után biztosan ők is várnák az esti lehűlést, de az hajnalra, vagy sokszor inkább csak kora reggelre érkezik meg, és nem tart soká. Egyre forróbb a helyzet (kép forrása: https://unsplash.com) Az említett tanulmány 16 évnyi kutatás eredményeit foglalja össze, Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet biológus munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály osztályvezetője állította össze. Írásuk a Magyar Tudomány tavaly szeptemberi számában jelent meg „A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon” címmel. Az anyag egészen sok konkrétumot tartalmaz a témában, ennek ellenére alig jutott el belőle valami a közvéleményhez. A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel szerte Európában. A kontinens nyugati részén több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan magas hőmérséklet. Magyarországon 2000 óta végeznek klíma-egészségügyi vizsgálatokat, és 2005 óta rendelnek el hőségriasztást. Azóta minden évben egy-öt alkalommal szükség is volt erre – írja a tanulmány. Idén se úsztuk meg egyik nyári hónapot se nélküle. 15 százalékkal megugrik a napi halálozás a hőhullámok idején Ez az országos átlag. Értéke megyei szinten 9 és 20 százalék között változik. A legtöbb ilyen eset Budapesten és Veszprém megyében, valamint a közép-magyarországi régióban volt tapasztalható a vizsgált időszakban. 2005-2014 között átlagosan évi 780 ember életét követelte a hőség. Ezeket a tragédiákat legalább részben meg lehetett volna előzni? Lehet. Gyilkos forróság (kép forrása: www.pexels.com) Hogyan hat ránk a hőség? A tartósan magas hőmérséklet az egészséges embert is megviseli. Zavart okozhat a hőszabályzó rendszerünkben, ami ha - szerencsénk van - csak kisebb problémát generál a szervezetünkben. De lehet belőle nagyobb gond, akár trombózis is. A hőség a leginkább a cukorbetegeket és más anyagcsere betegségben szenvedőket, a mentális problémákkal, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas vérnyomással, a ritmuszavarokkal, a légzőszervi, valamint a veseproblémákkal és a mozgási zavarokkal küzdőket veszélyezteti. Itt fontos megjegyezni, hogy a hőmérséklet befolyásolja a gyógyszerek hatásait, mellékhatásait és a tárolási körülményeket is. Szintén a sérülékenyebb csoportok közé tartoznak az idősek, a mobilitásuk és az egyéni gondoskodó képességük csökkenése miatt, valamint a gyerekek, kifejezetten az újszülöttek, a nem megfelelő hőszabályozásuk és a fokozott folyadékigényük következtében. A veszélyeztetett kategóriába sorolhatóak a kismamák is, akik a hormonális változások következtében könnyen túlmelegedhetnek. A klímaváltozás megterheli a kismamákat (kép forrása: https://unsplash.com) Mint azt a cikk szerzői írják, szervezetünk rövid távon, általában 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, azonban hosszú távon ehhez évek kellhetnek. Ezt a folyamatot – bár kifejezetten jól esik a hőségben – nem segíti például a légkondihasználat, sőt, inkább csökkenti a normális alkalmazkodási késztetést. Szaporodó fertőző betegségek – Lyme-kór, Zika vírus? A tanulmány szerint a klímaváltozás hatására hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór fog gyakoribbá válni. Ez ellen a baktérium okozta megbetegedés ellen védőoltás nincs, de a fertőzés könnyen felismerhető és jól gyógyítható. Szintén növekedhet a védőoltással megelőzhető vírusos agyhártyagyulladásos megbetegedések száma, ami ugyancsak a kullancsoknak köszönhető. Emellett várhatóan gyakoribbá válnak olyan, különböző szúnyogok által terjesztett betegségek is, mint a nyugat-nílusi láz. Növekvő forróság - szaporodó fertőzések (kép forrása: www.pexels.com) Külön említést érdemel a Zika vírus, amelyről a 2014-es futball-világbajnokság kapcsán hallottunk talán először. Dél-Amerikába valószínűleg a vébére érkezők hurcolták be a repülőgépeken megbújt egyiptomi szúnyogokkal. Ez a vírus a kismamákra jelent nagy veszélyt, illetve felel azért, ha az újszülöttek kis koponyával, illetve egy nagyon súlyos idegrendszeri eltérést okozó betegséggel jönnek a világra. A tanulmány az élelmiszerek és a víz által közvetített fertőzéseket is külön kiemeli. Az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 %-át írta a klímaváltozás terhére. Európában a bejelentett élelmiszerfertőzések 70 százalékáért a szalmonella vírus a felelős. Az ilyen megbetegedések száma általában tavasz végén, nyár elején kezd növekedni és július-augusztusban tetőzik. Így ebben az évszakban különösen fontos betartani az élelmiszer-kezelés szabályait. A szerzők megemlítik a mikrobiális eredetű élelmiszer-mérgezéseket is. Itt hívják fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán ne fogyasszunk penészes élelmiszereket, mert az azokban megtalálható gombatoxinoknak daganatkeltő hatása is van. Megnyúlik az allergiaszezon, nő a pollenterhelés Akár egy hónappal korábban, már január közepén elkezdődhet a pollenszezon az enyhébb telek után, és, például a parlagfű, a legtovább virágzó gyom november közepéig is szórhatja virágporát. Tegye fel a kezét, aki szereti az allergiát... (kép forrása: https://www.vitalitas-magazin.hu) Ha már a parlagfűnél tartunk… A klímaváltozás hatására növekedni fog ennek a pollennek a mennyisége a levegőben, nemcsak Magyarországon, hanem Európa többi országában is. Hazánkban minden ötödik ember allergiás már most a parlagfűre. Ezért különösen fontos ennek a növénynek a visszaszorítása. Mit tehetünk a magunk védelmében? Apróságnak tűnő, mégis lényeges dolgokat. Például vegyük komolyan a hőségriasztást. A nyári melegben - a hőhullámok idején különösen - figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, és ne csak mondjuk, hogy iszunk eleget. Ha jelez a szervezet, és szomjasak vagyunk, az már nem jó. Soha ne hagyjunk gyereket, háziállatot az autóban a melegben még lehúzott ablak mellett se! Ha autóval közlekedünk, inkább árnyékban próbáljunk parkolni, úgy kevésbé lesz sokkoló a későbbi elindulás. Próbáljuk minél tovább húzni a légkondi bekapcsolását, ne az legyen az első, amikor beülünk az autóba, vagy hazaérünk a lakásba. A nyári időszakban mindig legyen nálunk valamilyen természetes anyagból készült szúnyogriasztó, hogy a vérszívóknak esélyük se legyen megcsípni bennünket. Ha penészes élelmiszerre bukkanunk a hűtőben, semmiképpen ne kapargassuk le róla a penészt, hogy majd úgy megesszük, hanem dobjuk ki az egész ennivalót… és még sorolhatnánk…

A Lipcsében készülő BMW 2-es Gran Coupé a 2019 novemberében megrendezendő Los Angeles-i Nemzetközi Autószalonon ünnepli világpremierjét, az értékesítés 2020 márciusában kezdődik. Ahogy az új 1-es sorozat, úgy a 2-es Gran Coupé is a gyár elsőkerék-meghajtású padlólemezére épül. Az M235i xDrive Gran Coupéban viszont az xDrive intelligens összkerékhajtás is az alapfelszereltség része. Az újdonság karosszériája 4 526 milliméter hosszú, 1 800 milliméter széles, miközben csupán 1 420 milliméter magas. Az alacsonyan húzódó vonalvezetés és a sportos jármű-sziluett ellenére a modell utasait az ajtók mögött bőséges helykínálat fogadja, nem utolsósorban a 2 670 milliméteres tengelytávolságnak köszönhetően. A 430 liter térfogatú csomagtér ráadásul számtalan módon bővíthető. Ötféle felszereltségi szintjével a 2-es Gran Coupé számos személyre szabhatósági lehetőséget kínál. Az első BMW 2-es Gran Coupé vásárlói kezdetben egy dízel és kétféle benzines motor közül választhatnak. A 218i Gran Coupé 140, a 220d 190 lóerős, az M235i xDrive Gran Coupé pedig a BMW legerősebb négyhengeres 306 lóerős motorját kapta meg, amivel 4,9 másodperc alatt abszolválja a százas sprintet.

A szerb és horvát állampolgárokból álló bűnszervezet Ausztriából, Németországból, valamint Olaszországból tulajdonított el 26 jelentős értékű gépkocsit, amelyeket szegedi garázsokba szállítottak. Ott megváltoztatták a lopott luxusautók egyedi azonosítójeleit, majd Szerbia területére vitték és magánszemélyeknek vagy autóbontóknak eladták őket. A büntetőeljárást 2017-ben rendelték el orgazdaság gyanúja miatt. A nyomozás során hét autót megtaláltak és lefoglaltak. A banda összesen 237,2 millió forintnyi kárt okozott, amelyből a megtalált és lefoglalt járművekkel 52,8 millió forint megtérült. A bűnözői csoport 10 tagjával szemben a nyomozók 56 különböző bűncselekmény gyanúját találták megalapozottnak, köztük bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett lopás, illetve egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettekét. A bűnszervezet 40 éves szerb vezetője ellen Franciaország már európai elfogatóparancsot bocsátott ki, mivel betöréses lopás és más bűncselekmények elkövetése miatt ott 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték, de ennek letöltését nem kezdte meg. Norvégiában szintén betöréses lopások miatt 3 év börtönre ítélték, és a magyar nyomozás során kézbesítették részére a Szlovéniában ellene folytatott büntetőeljárás vádiratát is. Jelenleg három gyanúsított letartóztatását tölti Szegeden, hárman szabadlábon védekeznek, négy személlyel szemben pedig elfogatóparancsot bocsátott ki a hatóság – derül ki a közleményből.

A Cazoo az Egyesült Királyság egyik legizgalmasabb vállalkozása, ráadásul Európa egyik legjobban finanszírozott startupja. A szolgáltatás még el sem indult, a befektetők máris 55 millió fontos támogatással biztosították a bizalmukról a cég vezetőit. De mit is csinál majd a Cazoo? Az alapító Alex Chesterman elmondása szerint az ötletet az amerikai Carvana ihlette, akikről már korábban írtunk és valóban innovatív módon alakítják az USA használtautó-kereskedelmét. Az amerikai vállalkozás szintén a használtautó-vásárlás hagyományait borítaná és borítja is. Alapvetően házhozszállítással dolgoznak, ami szintén sokak számára vonzó, de legnagyobb attrakciójukat kétségkívül a 91 “autó-automata” jelenti, amiken keresztül az Egyesült Államok piacának több felén aktívak. Az ő automatájuk nem sokban különbözik egy üdítő-automatától, bedobunk egy tőlök kapott zsetont, majd az automata kiadja az online megvásárolt autót. Bár automatáik nem lesznek, az elv hasonló. Előre alaposan átvizsgált használt autókat kínálnak a vásárlóknak, akik online vehetik meg az autójukat, mintha csak egy pizzát rendelnének egy applikáción keresztül. A pizzafutárok szállítási ideje még messze van, de a Cazoo vállalja, hogy egy napon belül házhozszállítja a kiválasztott modellt.  Bár innen Magyarországról nézve kissé ijesztőnek hangzik, hogy látatlanban autót vásároljunk, a Carvana példája alapján nem elképzelhetetlen. Értelemszerűen mindkét vállalkozás a fiatalabb korosztályt célozza (tőlünk nyugatra úgy tűnik nem teljesen halva született ötlet fiatal autóvásárlókra építeni egy üzleti modellt), akik sokkal inkább bíznak az internet adta lehetőségekben és bátran bízzák magukat az ilyen, szinte kezdetleges, de igen ígéretes vállalatokra.  Az amerikai példa egyébként igen sikeres. A Carvana egyelőre tényleg óriási siker és a növekedésének üteme arra utal, hogy úgy fogja felforgatni az használtautók piacát, mint a Booking a szállásfoglalás területén tette, de nem szabad elfelejteni, hogy az autóvásárlás sokak számára elengedhetetlen része, hogy beleüljünk az autóba és kipróbáljuk azt. A Carvana ezt azzal próbálja orvosolni, hogy egy héten belül szinte feltétel nélkül visszaveszik az autót, de ez nyilván közel sem ugyanaz. Ilyen szempontból a Cazoo egy az egyben követi amerikai társát. Kérdéses, hogy az online autóvásárlás valóban fel tudja-e borítani az eddigi, hagyományos vásárlás dominanciáját, de mindenképpen érdekes kisérlet, néhány éven belül pedig ki is derül, van-e létjogosultságuk.