Kisdi Máté elmondta: a Gyöngyösi utcánál a metrószerelvény utolsó kocsijánál éreztek enyhe füstszagot. A szerelvényt és az állomást még a tűzoltók kiérkezése előtt kiürítették. A tűzoltók nem találtak sem tűzre, sem izzásra utaló jelet, jelenleg hőkamerával vizsgálják át a szerelvényt - tette hozzá. (A kép illusztráció) A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldalán azt írta: járműhiba miatt Újpest-Központ és az Árpád híd között nem közlekedik a 3-as metró, helyette pótlóbusszal lehet utazni. (mti)

Továbbra is sok magyar vásárló dönt külföldi autó mellett, ennek köszönhetően még mindig emelkedik a használt autó import - derült ki a Datahouse statisztikáiból. Januártól szeptember végéig 115.396 gépkocsi érkezett határon túlról, ami 7,8 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez hasonlítva. A 2012-es import boom óta már 600.000 külhoni kocsit vettek a magyar vásárlók, aminek hatvan százaléka tíz évnél idősebb volt, így ez idő alatt 360.000-nél több kérdéses állapotú négykerekű jött be az országba. A számtalan rossz tapasztalat ellenére változatlanul emelkedik a használt autó import, a korábbi esztendő, hasonló időszakához képest az első háromnegyed év során 7,8 százalékkal nőtt a behozott gépkocsik száma 2017-ben. Idén szeptember végéig már összesen 115.396 személyautót vásároltak magyar vevők határon túlról, így várhatóan megdőlhet a tavalyi 142.000-es rekord. A Datahouse statisztikái szerint a 2012-es import boom óta szeptemberben érkezett meg hazánkban a 600.000. importált személyautó. Ezeknek a kocsiknak átlagosan 60 százaléka 2007 előtti volt, azaz öt év alatt közel 360.000 rossz állapotú, idős jármű érkezett hazánkba.   Év 2017 2016 2015 2014 2013 2012 Autó import (db) 115396 142003 122620 96747 70700 53531 2012.01-2017.09. összesen 600997 Személyautó import 2012.01-2017.09. Forrás: Datahouse Kft.   A használt kishaszonjárművek importja ennél visszafogottabban teljesített: 2017 első kilenc hónapjában 10.602 gépkocsi jött külföldről ebben a szegmensben, ami 1,5 százalékkal haladja meg a 2016 eredményeket. E területen jobb a helyzet a korosztályokat illetően: 46 százalékot ért el a tíz évnél idősebb autók aránya. A személykocsik esetében az alsó-közép (30.165 autó) és a felső-középkategóriás (23.051 autó) modellek számítottak leginkább népszerűnek, de sokan vásároltak SUV-t (20.618 autó) is. A márkák sorrendjében a Volkswagen (14.054 autó) végzett az élen, az Opel (12.525 autó) és a Ford (11.332 autó) előtt. Az import piacot jól mintázza, hogy közvetlenül utánuk a BMW (7.878 autó), az Audi (7.468 autó) és a Mercedes (7.049 autó) zárt a 4-6. helyen. A típusok rangsorában az Opel Astra (4.333 autó) áll első helyen a Ford Focust (4.155 autó) és a Volkswagen Passatot (3.973 autó) megelőzve. A legkedveltebb húsz jármű között három Audi (A3, A4, A6), két Mercedes (A-osztály, C-osztály) és két BMW (3-as, 5-ös) is szerepel. A kishaszonjárműveknél a Ford, Volkswagen, FIAT triumvirátus vezet háromnegyed év után, a legnépszerűbb modellnek ez idő alatt a Ford Transit, a FIAT Ducato és a Volkswagen Transporter bizonyult. A legtöbben Budapesten (19.634 autó) és Pest megyébe (17.904 autó) döntöttek az import mellett, de sokan vettek Bács-Kiskun megyében (7.069 autó) és Győr-Moson-Sopron megyében (6.987 autó) is külföldről származó autót. "Az autóimport alapvetően hathatna kedvezően is a hazai piacra, amennyiben fiatal négykerekűt hoznának a vásárlók, hiszen az frissítené a magyar kínálatot. A valóságban azonban alapvetően idős, külföldön már levetett gépkocsik érkeznek Magyarországra, az eladók pedig gyakran visszaélnek az álomautójukat kereső vevők jó szándékával. A járgányok nagy részénél visszatekerik a kilométerórát, előfordul, hogy darabokból összerakott, ámde hiba nélkülinek hirdetett kocsit árulnak a nepperek, akik a vevőkkel nagy százalékban biankó szerződést iratnak alá, így az újdonsült tulajdonos a későbbiekben nem tudja érvényesíteni a szavatossággal kapcsolatos igényeit" - hívta fel a figyelmet Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója. Frank György hozzátette, hogy érdemes minden esetben meggyőződnünk arról, hogy milyen forrásból vásárolunk autót, és a szerződéskötés előtt vigyük el a kiszemelt gépkocsit egy teljes átvizsgálásra egy márkaszervizbe, ahol a hibák mellett a kocsi múltjáról is kaphatunk információt. Kizárólag Magyarországon már forgalomba helyezett gépet vegyünk meg, s magyar szerződést írjunk alá, mert egyébként pórul járhatunk. A márkavezető végezetül elmondta, hogy a használt gépjárművek esetében is nő a finanszírozási kedv, így 1-2 éves futamidővel akár fiatalabb, jobb állapotú kocsikhoz is hozzájuthatnak a vásárlók.

Mesterség, szakma?                                                                                  A szerző felvételei A többségnek nem futja újra, ezért megpróbálkozik olcsóbb, vagy olcsóbbnak tűnő használttal. Tökéleteset, olcsón venni? Szinte lehetetlen küldetés. Nem is kell ilyenről álmodozni, de meg kell próbálni minimalizálni a kockázatot. Erre jó a szakember, aki nem azonos a szakembernek titulált rokonnal, haverral, szomszéddal. Igen, jól gondolják, az állapotfelmérés komoly szakma, felelősségteljes mesterség, amit meg lehet tanulni és megfelelő eszközökkel művelni. És persze a tapasztalat sem mellékes, de a legfontosabb a szakértelem. Lehet, hogy nem ég, de... Hogy milyen képzettség kell ehhez? Bárki űzheti, de jobb, ha olyat választunk, akinek van járműmérnöki diplomája és igazságügyi szakértői tapasztalata. Mert a használt-autó vásárlás nem csak pénzügyi, de közlekedésbiztonsági szempontból is kockázatos lehet. Sőt, nem csak lehet, hanem az is, hiszen egy buherált fékrendszer, kopott kormánymű, vagy bontóból vásárolt öv, szakszerűtlenül javított karosszéria legalább akkora kockázat, mint a csak látszatra jó abroncs és lopott légzsák. Vagy éppen annak hiánya, melyet azért nem jelez a műszerfali kontroll-lámpa, mert például kikötötték. Kockázatot jelent a visszatekert kilométeróra, mert nincs összhangban a jármű futásteljesítményével, állapotával, ami például fáradt fékcsöveket és szakadás közeli vezérműszíjat jelent. Közlekedésbiztonságra lefordítva a hirtelen leálló motor miatt elhaló fék-, és kormányszervó finoman fogalmazva is kockázatossá teszi a manőverezést, megállást. Fura módon a többség mégsem fordít megfelelő időt a kiszemelt használtautó átvizsgálására. Értünk hozzá, mint a focihoz Egy ügyvéd, vagy kőműves biztos nagyon jól ért szakmájához és a focihoz (is), ám ez még nem jelenti azt, hogy harmincezer alkatrészből álló autót is képes alaposan átvizsgálni. Erre való a képzett és tapasztalt szakember, akiből még a népes rokonságokban is csak kevés van, annak ellenére, hogy sokan állítják magukról, hogy „majd ők megmondják a tutit”. Legtöbbjük azonban még a festékréteg vastagságmérőig sem jut el, legfeljebb azt tudja, hogy a fényezési hibákat leginkább súrlófényben lehet észrevenni. Hosszabb útra is elmehetsz De mi van a nem látható részekkel, a padlólemezzel, karterrel, vezérlőelektronikákkal? Hát azok átvizsgálása már komoly szakértelmet, tapasztalatot, műszerezettséget és persze időt igényel. Legalább két órát, a többség mégsem áldoz rá ennyit... Pedig az autóvásárlás általában a családok második legnagyobb beruházása, fontos esemény, olyan, amihez olykor irigykedve, olykor ironikusan gratulál a szomszéd olyan mondat kíséretében, „Hogy ezzel akár már hosszabb útra is elmehetsz, Jenő”. Ez már indokolatlan gratuláció, mert már több mint hárommillió személyautó van itthon, vagyis egy kocsi már nem jelent valami különleges vagyontárgyat, annak ellenére, hogy még napjainkban is inkább így kezelik. Kevesebb is elég lenne Nem véletlen, hogy a többség csili-vilit akar venni, olyat, amit lehet mutogatni és vele kitűnni. Még mindig szimbólum a társadalmi ranglétrán, ezért is vesz mindenki minimum egy, de inkább két számmal nagyobb autót, feleslegesen, mert kisebb is elég lenne. Pedig egy vásárlás előtti gyors kalkulációból kiderülne, hogy nem tudják majd fenntartani és szervizelni, olykor megtankolni sem, márpedig a karbantartásokon való spórolás az autó és a közlekedésbiztonság kárára megy. Szabályos deklasszálódás figyelhető meg a használtautó-fronton, mert egyre rosszabb a felhozatal és egyre nehezebb eligazodni a vadállatokkal és orvvadászokkal teli dzsungelben, amin csak megfelelő harcos kíséretében lehet átvágni. Például, Rusznák Andrással, aki ehhez megfelelő kiképzést szerzett. Már gyerekként is nehéz volt jármű nélküli fotót készíteni róla (Itt a családi 2105-as társaságában) Buszmegálló az irodában Budapesten született 1980 október 6-án, apai nagyapja Erdélyből származik, anyai ágról abádszalóki kötelékei vannak. Gyerekkora az utolsó kádári lakótelephez és a Béke térhez, valamint a Gyöngyösi úti általános iskolához köthető, a számítástechnikai tagozat pedig meghatározó volt, mert így már 1992-től programozást tanult, ezt folytatta 1995-99-ig a budapesti Leövey Klára Gimnáziumban, ahol fizikából érettségizett. Nem volt népes mezőny a díszteremben, ahol rajta kívül csak az a barátja ült, akit ő beszélt rá, hogy ne legyen már egyedül... Érettségi után 3-4 helyre is beadta felvételijét: BME Közlekedésméröki Kar, Széchényi István (akkor még) Főiskola, Nemzetvédelmi Egyetem és a BME fizetős közlekkara. Édesanyja nem engedte Győrbe, így elkezdte a fizetőst és némi diákhitellel 2006-ban végzett a BME közlekedésmérnöki karán. És persze várta a nyári szünetet, de ekkor jött a telefon és dr. Tóth János tanszékvezető ajánlásával felvették a Volánbusz forgalmi igazgatóságának menetrend-részlegére. Nem volt valami felemelő meló, de akkor kezdték a helyi járatok számozását, a sárga Volán buszok kapták a 300 és 899 közötti tartományt. A 800-ast kapta a Budapest-Esztergomi járat, a többi 800-ast a kitérősök. Egy hosszú éjszakai műszak másnapján csinált a szobában egy igazi buszmegállót, valódi menetrenddel, aktuális számozással. A kommunikációs kollegina el volt ájulva az ötlettől, de Andrásnak ez kevés volt, érezte, hogy váltani kell. Ebben segítette a zene. Is. Minden családi kocsival kellett egy fénykép Hangmérnökkel a koncerten Az elismert egyetemi oktató, dr. Melegh Gábor éppen hangmérnökként keverte a pultot lánya koncertjén, majd a szünetben megkérdezte Rusznák Andrást, hogy érdekli-e egy másik meló. Ekkor ment a kutatással és fejlesztéssel foglakozó, valamint autólobbista Ramsys Holdinghoz, azon belül az IHG céghez. Itt olykor ACEA anyagokat fordított, ami szintén nem volt túl izgalmas munka, de ekkor kezdett állapotfelméréseket is készíteni. 2007-ben Dobó József, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének akkori elnöke megkérdezte, hogy van-e kedve az ügyvezetéshez. András kicsit félt, hogy nem túl nagy-e ez a poszt neki, de megcsinálta. A menetrend szerint az EGARA (Európai Autóbontók Szövetsége) évente egyszer Brüsszelben és egyszer valamelyik tagországában ülésezett, 2008-ban pedig Szegeden rendezte találkozóját, kibővítve a világszinten nemzetközi bontós kerekasztallal. A magyarországi konferencián részt vett Japán, USA, Ausztrália és valamennyi EU tagország küldöttsége. Nagy volt a hírverés, a szegedi kempingben autóbontó versenyt, a sajtóban panasznapot rendeztek, a siker nem maradt el. Igaz, „majd belehaltunk, de megérte,” summázta zárás után Dobó és Rusznák, akik aztán kijutottak az ausztráliai világkonferenciára is, Coffs Harbour-be, ahonnan rengeteg tapasztalattal és új barátságokkal tértek haza. Szemle közben Megszületik a GOR-CAR Független Járművizsgálatok A bontós kitérő után az IHG-ben Rusznák Andrást felkérték a szakértői csoport vezetésére, aki aztán 2012-ben megalapította első saját vállalkozását, a Mobile Expert gépjármű szakértő céget, ezt arra alapozta, hogy beiratkozott és 2013-ban a BME-en szakmérnöki diplomát is szerzett. Nem volt biztos időszak, a gazdasági válság még éreztette ugyan a hatását, még mindig sok volt a bedőlt autóhitel, így szinte futószalagon készültek a banki visszavett autók állapotfelmérései. Először ömlöttek, aztán elfogytak a fizetésképtelen autók, egyik hónapról a másikra tizedére csökkent a vizsgálandó állomány. A forgalom-visszaesés miatt új profilt kellett keresni, ezért 2014 októberében András és kollégája megalapította a hasonló tevékenységre épülő GOR-CAR Kft-t, mely alapos előkészítés után egy év múlva indult be. Első autós ügyfelük egy Nissan Qashqai-t kereső hölgy volt, akinek megbízásából négyet is átvizsgáltak, ami százezer forintos költséget, de biztos fogást garantált. Folytatás következik...    

Lázár János előadásában úgy fogalmazott: "ma Magyarországon a közlekedés minősége az életminőség egyik legfontosabb tartópillére", ezért a rendelkezésre álló hazai források minél nagyobb arányát kell az ágazat fejlesztésére fordítani. A politikusok, a szakma és a lobbi közös eredménye az a 30 éve egyedülálló program, amely 3 és fél év alatt, összesen 2500 milliárd forintnyi közúti és 1500 milliárd forintnyi vasúti korszerűsítést és kapacitásbővítést tesz lehetővé úgy, hogy az említett összegek nagyobb részét immár nem az unió adófizetői adják össze, hanem a magyar adófizetők finanszírozzák - mondta. Közölte, ebből az is világosan látszik, hogy ha nincs gazdasági növekedés, akkor e célra nem állnak rendelkezésre a szükséges források. A közlekedés minősége tehát az ország állapotának és teljesítőképességének is fokmérője - tette hozzá. Ma már kijelenthető, "képesek leszünk teljesíteni azt a célkitűzésünket, hogy 2022-re Magyarország Közép-Európa legjobb közlekedési infrastruktúrájával rendelkező országa legyen" - közölte, hozzátéve: az autópályák hossza és a magasabb rendű főutak minősége tekintetében "le fogjuk hagyni a környező országokat".     Emlékeztetett: a kabinet stratégiai célja, hogy a Közép-európai régió vezető gazdasági-társadalmi hatalma legyen az ország. Ehhez elengedhetetlen a versenyképes gazdaság, amelynek egyik meghatározó szegmense a közlekedési infrastruktúra. Az ehhez szükséges kormányzati döntések megszülettek, a beruházások részben tervezési, részben már kivitelezési szakaszban vannak.      A következő évek egyik legfontosabb feladata a településeken még burkolatlan földutak leaszfaltozása, ami a környékbeli, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó centrumok elérhetőségének javításával együtt a vidék megtartóképességében, végső soron a vidéki Magyarország megmaradásában döntő jelentőségű - mondta. Jelezte: ennek érdekében az alsóbbrendű utak korszerűsítésére és az úthálózat fenntartási költségeire fordított összegeket is radikálisan emelni kell a következő években.      Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány közútfejlesztési programjának köszönhetően 2022-re Magyarország az európai középmezőny élére kerül, hosszabb autópálya-hálózata lesz, mint Ausztriának. Ugyanakkor 2020-ig 480 kilométernyi vasútvonal-fejlesztés, valamint 44 nagyvasúti jármű beszerzése történik meg mintegy 1000 milliárd forint uniós forrásból.