Közlekedési múzeum: irány a XXI. század!

2017.05.18.
Meglepetés lesz Egyelőre kevés részlet tudható arról, hogy milyen is lesz az átalakuló, megújuló Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum állandó kiállítása, ám az intézményvezetés tervei alapján egy olyan „élményalapú”, modern, a múltról, a jelenről és a jövőről egyaránt szóló kiállítóhely képe bontakozik ki, amely túlmutat egy hagyományos múzeumon. „Amikor belépnek majd a látogatók az új Közlekedési Múzeum kiállításába, rögtön nagy meglepetésben lesz részük. Mivel elsősorban lefelé, a föld alatt bővül majd az épület, egy hatalmas, a mélybe ereszkedő csarnokban találják magukat. Felülről pillanthatnak rá például a magyar nagyvasút legsikeresebb darabjaira, majd egy industriális stílusú lépcsőn juthatnak le a mélybe.” A közlekedési múzeum tudományos főigazgató-helyettese, Zsigmond Gábor szerint akár ilyen is lehet az új városligeti kiállítóhely, amikor véget ér a Liget-projekt részeként nemrégiben kezdődött teljes felújítás és átalakítás. A feltételes mód azért erősen indokolt még, hiszen a szakember hangsúlyozta: az tudható, hogy az épület visszakapja eredeti, a második világháború előtti formáját, bővül a föld alatt, és az áttervezések nyomán lesz közel 12 méter belmagasságú terme is, de magáról a kiállításól még csak most alakulnak ki a végleges tervek. Azért így is akad amiből kiindulhatunk. Múlt, jelen, jövő A Veterán-esték néven futó előadássorozat keretében Zsigmond Gábor részletesen beszélt arról, hogy milyen víziója van az intézmény vezetésének, milyen múzeumot képzelnek el a Ligetben. Előadása kezdetén tudományos főigazgató-helyettes rögzítette, hogy elképzeléseik szerint a most születő Közlekedési Múzeum több lesz mint kiállítóhely, reményeik szerint az valóban a Magyar Közlekedés Házává válik, ahol a gyerekek, a laikus felnőttek, a kutatók és a muzeológusok is otthon érzik majd magukat. Afféle alapvetés az is – derült aki a főigazgató-helyettes szavaiból –, hogy részben szakítanának a klasszikus múzeumi felfogással: korántsem csak a múlttal foglalkoznának, fontosnak tartják a jelent és a jövőt is. Mint mondta, szeretnék, ha az időszaki kiállításokon gyorsan reflektálhatnának minden olyan közlekedéssel kapcsolatos témára, eseményre, amely bekerül a közbeszédbe. – Ha például metrófelújításról esik szó, akkor a földalatti-építés történetét dolgoznánk fel. Amikor a Tesla rukkol elő egy jelentős újítással, akkor az elektromos autókról állítanánk össze tárlatot, amelyben az elektromos Pulitól kezdve a mai korszerű technológián át a lehetséges jövőbeli megoldásokat mutatnánk be, hogy érthetővé váljon, honnan, hová jutottak el a villanyautók – villantott fel terveikből újabb elemet Zsigmond Gábor. Farost restaurálnak Aki egyébként nem győzte hangsúlyozni, hogy a jelen és a jövő nem a múlt rovására kerülne terítékre. Úgy fogalmazott, hogy a magyar közlekedésnek és a járműgyártásnak van mire büszkének lennie, s ezeket sikereket szeretnék is a látogatók tudtára adni. Elhivatottságukat igazolandó azt említette: „Az Ikarus legyártott 350 ezer darab buszt, de ezek közül egy sem volt eddig a múzeumban.” Ez persze már nem sokáig lesz így: tavaly decemberben vásároltak egy „farost” – az utolsó tíz egyikét –, amelyet az intézmény szakértői restaurálnak majd. A légiközlekedési-gyűjteményről sem feledkeznek meg: a lebontott Petőfi Csarnokból kikerült repülőgépek és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnél lévő Aeroparkba nagygépei az eddigi kettő helyett egy, közös kiállítóhelyet kapnának, s a távlati tervek szerint a Ferihegy 1-nél jöhetne létre egy nagyobb, végleges repüléstörténeti múzeum. Nemzetközi minták Zsigmond Gábor elmondta, hogy a múzeum áttervezésénél számos külföldi múzeumból merítettek ötleteket. A brüsszeli Train World például abban is mintául szolgált, hogy miként lehet korszerű világítástechnikával az ablaktalan helyiségekben is megfelelő hangulatot teremteni – ez most különösen aktuálissá vált a ligeti múzeum föld alatti bővülésével. A London Transport Museum a kiállítóhely háttérintézményeit, például az archívum és a restaurátor-műhely működését illetően lehet jó példa. S ha már külföldi példák: a nemzetközi trendekből is igyekeznek kiválogatni a hasznos elemeket. Így például a főigazgató-helyettes szerint szerint arra törekednek, hogy élményalapú kiállítóhelyet hozzanak létre, amely afféle közösségi térként is működhet, hiszen – mint fogalmazott –, az ma már nem elég, hogy egyszerűen csak odaállítanak egy-egy fontos, értékes gépet, járművet a kiállítótérbe. „El kell tudni mesélni a a laikusoknak, hogy miért fontos az a jármű, mi a történeti jelentősége, miért kiemelkedő mérnöki munka” – mondta Zsigmond Gábor. Mindemellett szeretnék a járművek és a „mögötte lévő emberek” kapcsolatát is szorosabbra fűzni például a tervezők bemutatásával. Mindezt ráadásul korszerű technikai eszközök, megoldások sorával tennék még átélhetőbbé: reményeik szerint például lesz lehetőség arra, hogy ha valaki még többet szeretne megtudni a múzeumban kiállított egy-egy járműről, akkor ott helyben letöltheti a tervrajzokat telefonjára, táblagépére a múzeum folyamatosan bővülő digitális archívumából. Képek: Közlekedési Múzeum és Boros Jenő

Mesterséges intelligenciával kapcsolatos, fejlesztésekbe kezd a Honda és a Boston University

2017.05.18.
A tervek szerint ún. Együttműködő Intelligenciát (Cooperative Intelligence-t) dolgoznak ki a szakemberek, amelynek három fő ismérve, hogy kibővíti az emberek lehetőségeit, együtt él és növekszik a társadalommal, valamint képes reagálni az emberi érzésekre.   Hogy a kutatómunka a lehető leggyorsabban haladjon, a japán vállalat az egyetem tudományos és mérnöki számításokra szakosodott intézetét, a Rafik B. Hariri Institute for Computing and Computational Science & Engineering of Boston University-t választotta stratégiai partneréül, továbbá létrehoztak egy bizottságot, ami szervezi és irányítja a közös munkát. Ezt a Boston University és a Honda szakemberi alkotják, közöttük Dr. Azer Bestavros-szal, az egyetem számítástechnikai részlegének professzorával, és Dr. Bernhard Sendhoff-fal, a HRI Europe elnökével. Sendhoff nem csak a HRI Europe fejeként segíti a Honda működését, ő irányítja a konszern nemzetközi tevékenységét is.   A mérnökök elsőként a bizalmas adatok kezelésére helyezik a hangsúlyt, méghozzá a „biztonságos, többszereplős számítást” (secure multi party computation)* hívva segítségül. Ez azért fontos, mert a személyre szabott szolgáltatások ma már életünk szerves részei, és ezek a rendszerek személyes adatokat osztanak meg, gyakorta a felhasználó tudta és beleegyezése nélkül. A Honda célja, hogy olyan adatkezelési technológiák szülessenek, amik lehetővé teszik az emberek számára, hogy meghatározzák, mely adataikat kívánják megosztani és melyeket nem. Az első projekt 2017. május 1-én vette kezdetét, s az eredmények máris igen kecsegtetők.  
Címkék: 

Veteránautók az alpesi tájon: két kultikus járművel indult a Škoda a Bodensee Klassikon

2017.05.18.
Immár több mint 110 éve otthon érzik magukat az Alpok előterének kihívást jelentő szakaszain a nagy hagyományokkal rendelkező cseh márka járművei. Ugyanis már az automobil történelmének hajnalán úttörő győzelmeket értek el a Mladá Boleslav-i konstrukciók a ralikon és a hegyi felfutókon – ráadásul ezzel egy időben a vonzó szériamodellek az osztrák, a német és a svájci piacon is megvetették a lábukat. E három ország találkozásánál rendezik meg hat éve a neves Bodensee Klassik veteránralit. Idén három napon át tartott a verseny Dél-Németország, az osztrák Vorarlberg tartomány és a svájci Appenzellerland régió varázslatos tájain. Különösen vonzó a táj változatossága: a történelmi járművek a Boden-tó jelentette lenyűgöző háttértől egészen a magashegyi hágókig küzötté fel magukat. A ŠKODA e kihívásnak két különösen népszerű veteránnal vágott neki: egy 1961-es nyitott FELICIA modellel és a kedvelt ŠKODA 440 egy 1957-es kivitelével – a kétajtós modell beceneve „SPARTAK”. Mindkét jármű már számtalan veterános rendezvényen vett részt Európa és Ázsia útjain. A ŠKODA 440 SPARTAK az 1959–1971 között készülő OCTAVIA típuscsalád közvetlen elődje. E példány 1957-ben készült és az észak-csehországi Ústí nad Labem városában szállították ki egy vevőnek. A ŠKODA Múzeum a járművet 1995-ben szerezte meg és alaposan felújította. Ennek során a SPARTAK modellt pontosan abban a kivitelben építették újjá, mint amelyben a ŠKODA gyári csapata a 440-est az 1950-es évek végén az országos és nemzetközi ralikon bevetette. Szériakivitelében az 1089 köbcentiméter összlökettérfogatú motor 29,4 kilowattot (40 lóerő) teljesített, s a kétajtóst akár 110 kilométer/óra sebességig gyorsította. Az 1961-es türkizzöld ŠKODA FELICIA a ŠKODA márka egyik legnagyobb sikertörténetének képviselője: 1959 és 1964 között összesen közel 15 ezer ügyfél döntött a csinos kabriók, a FELICIA és a FELICIA SUPER mellett – az utóbbi modell valamivel erősebb motorjával érdemelte ki az utónevét. E kétüléses járművek az 1950-es évek végének és az 1960-as évek elejének legszebb nyitott típusai közé tartoznak. Különös ismertetőjegyük például a két jellegzetes fecskefarok, amelyek vizuálisan meghosszabbítják a jármű hátulját és hatásosan kiemelik a körülbelül négy méter hosszú jármű arányait. A FELICIA műszakilag a 440-es modellre épül, ám a két karburátor jóvoltából teljesítménye 36,8 kilowattra (50 lóerő) nőtt. A mindössze 930 kilogramm saját tömeg is segíti abban, hogy végsebessége elérje a 130 kilométer/órát. A Boden-tó partján egy padlóra helyezett váltókarral rendelkező sportos kivitel áll rajthoz – a korábbi példányok váltókarja a kardánalagút helyett még a kormányoszlopra került. A ŠKODA Múzeum magántulajdonból szerezte meg ezt a FELICIA kabriót 1995-ben. Felújítása után valóságos közönségmágnesként tűnt fel a ŠKODA standján az 1998-as Nemzetközi Autókiállításon (Internationale Automobil-Ausstellung, IAA) Frankfurtban, ahol a márka új járműveivel együtt vonzotta magára a látogatók pillantásait.      

Játékkonzolból a közutakra: az NVIDIA-val közösen fejleszt autonóm technológiákat a Toyota

2017.05.18.
A cég döntése értelmében az ezen területen elért eredményeiket fogják most megosztani a Toyotával, a legnagyobb japán autógyártóval, amely a bejelentett együttműködéssel saját autonóm mobilitási projektjének kíván minden eddiginél nagyobb lendületet adni. Az NVIDIA komoly tapasztalattal bír az önjáró automobilok vezérléséhez szükséges technológiák fejlesztése terén, ám eddig csak néhány prémium autógyártóval, kisebb projekteken dolgozott együtt. A Toyotával kötött megállapodásuk gyümölcseként hamarosan a tömegpiacon is megjelenhetnek, demokratizálódhatnak a legfejlettebb autonóm gépjármű-technológiák és az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztések. Az NVIDIA Drive szuperszámítógépe az autó fedélzeti hardverjétől (kameráktól, radaroktól) kapott adatokat összegezve értelmezi a jármű környezetét, és reagál arra a helyzetnek megfelelő módon. „A technológiai fejlesztés fázisán már túl vagyunk, hamarosan a piaci bevezetés következik” – hangsúlyozta az együttműködés bejelentésekor a Reuters hírügynökségnek Danny Shapiro, az NVIDIA autóipari ágazatának igazgatója. A Toyota tavaly hozta létre mesterséges intelligenciával és a robotikával foglalkozó kutatóintézetét (Toyota Research Institute, TRI) Észak-Amerikában, mindeközben párhuzamosan dolgozik a teljesen autonóm közlekedésre alkalmas gépjárművek megvalósításán, illetve a részlegesen autonóm, úgynevezett „őrangyal” vezetőtámogató technológiák folyamatos finomításán.
Címkék: 

Hétvégén Iseum-rali Szombathelyen

2017.05.18.
A vasi megyeszékhelyen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 12 év szünet után ezen a viadalon tér vissza a versenyzéshez a kétszeres magyar bajnok Kiss Ferenc, aki egy Ford Fiesta R5-tel indul, a navigátora pedig Patkó Gergely lesz. Ismét rajtoz áll az Iseum-rali címvédője, Herczig Norbert és navigátora, Igor Bacigál is a Skoda Fabia R5-jével. Markó Tibor, a verseny főszervezője azt mondta: Magyarországon teljesen újdonságnak számít, hogy péntekre beiktattak egy előzetes kvalifikációt. "Mivel murvás versenyről beszélünk, laza burkolatú pályákon zajlik a küzdelem, ezért meghatározó lehet, hogy a versenyzők milyen rajtpozícióból, milyen rajtsorrendben kezdik el a versenyt. Aki ugyanis nagyon az elején megy, az általában a többiek előtt takarít, míg az utánuk következők már egy megtisztított pályával találkoznak, ami murván is rövidebb fékutakat, jobb tapadást jelenthet" - fogalmazott. Hozzátette: a három kilométeres kvalifikáció után a legjobb eredményt elérők dönthetnek arról, hogy a murvás gyorsasági szakaszon hányadiknak kívánnak rajtolni. A főszervező szólt arról is, hogy a két nap alatt összesen 11 gyorsasági szakaszt teljesítenek a résztvevők, az utolsó érdekessége lesz, hogy két korábbi összekötésével egy 26 kilométeres útvonalat alakítanak ki, ennek teljesítését külön pontozzák, így várhatóan végig "hajtós" marad a verseny. Herczig Norbert elmondta: mivel ők vezették a bajnokságot, tavaly elsőként indultak, így az első körben ők is "takarítottak" a murván, ezért számukra hasznosnak tűnik a kvalifikáció, szavai szerint az idén nem szeretnének ennyire elöl menni. Kiss Ferenc a sajtótájékoztatón elárulta: az autójukat először múlt pénteken próbálták ki tesztkörülmények között, s kedvezőek a tapasztalataik, de egy kis időnek még el kell telnie addig, amíg teljesen megszokják az új technikát. Hozzátette: azért fog küzdeni, hogy minél előrébb végezzen, el se indulna, ha eleve beérné a tizedik hellyel. A hétvégi M6 Log Iseum-rali a Heavy Tools kupáért zajlik majd, a viadal honlapján közreadott nevezési lista szerint az első osztályban 52, a rali 2-ben pedig 29 autó indul. Az első osztályban 530 kilométer lesz az össztáv, a gyorsasági szakaszok hossza pedig 133,8 kilométert tesz ki. MTI

Top 25 autó Magyarországon 2017

2017.05.18.
A személyautó márkák versenyét eddig nyeri a már nem csak az esztergomi autóival sikeres Suzuki (3949 autó, 22,64 százalékos növekedés a tavalyi eredményéhez képest), amely jócskán megelőzi az évet izmosan kezdő Fordot (3398 autó, 32,53 százalékos plusz). Tartja a ranglista harmadik helyét a Skoda (3107 autó, 14,48 százalékos növekedés) 156 eladott autóval megelőzve az Opelt (2951 autó, 6,73 százalékos többlet). Jól zárta 2017 első négy hónapját a Toyota (2492 személyautó, 62,45 százalékos javulás), a Dacia (2040 autó, 52,81 százalékos plusz), a Seat (386 autó, 121,84 százalékos növekedés), a Jeep (233 autó, 170,93 százalékos plusz), a Lexus (183 autó, 110,34 százalék plusz), a Mini (57 autó, 62,86 százalékos növekedés), a Jaguar (52 autó, 147,62 százalék plusz), az Alfa Romeo (72 autó, 928,57 százalék plusz), a Porsche (44 autó, 51,72 százalék plusz) és a Smart (11 autó, 83,33 százalék plusz). Gyenge bizonyítványt kapott a magyar vásárlóktól a Mitsubishi (-32,36 százalék, 301 autó), a Maserati (-28,57 százalék, 5 autó), a Ssangyong (-6,9 százalék, 27 autó) és a DS (-50 százalék, 3 autó). A nagyobbak közül halványan muzsikált a Volkswagen (-3,89 százalék, 2172 autó) és a Honda (-2,71 százalék, 647 autó). A magyar személyautó-piacon erősödött a szabadidő-autók térnyerése (10 901 ilyen autót adtak el), ezek tették ki az eladások 28,32 százalékát (bestseller a magyar gyártású Suzuki Vitara 2433 autóval). A népszerűségi listán ezután az alsó-középkategóriás járművek következnek, ezek tették ki az eladások mintegy 23,98 százalékát (bestseller a Skoda Octavia 1643 autóval), majd a kisautók 13,89 százalékos részesedéssel (bestseller a Renault Clio 584 autóval). A legkelendőbb egyterű az Opel Meriva (320 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi a Volkswagen Passat (570 autó), a minik között a Fiat 500 (593 autó) az első, a nagyautók között vezet a Mercedes-Benz E-osztály (113 autó), a sportkocsik között a Ford Mustang (49 autó), a luxusautók között pedig a BMW 7 (29 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Fiat Ducato (617 jármű), a kishaszonjárművek között a Dacia Dokker Van (332 jármű), a legmenőbb pickup a Ford Ranger (487 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig az Opel Vivaro Tour (187 jármű). A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál, szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (összesen 1610-et, -5,3 százalékos csökkenés). Valamicskét javult a buszértékesítés, 177 ilyen járművet vettek az év első négy hónapjában (4,1 százalékos növekedés). Áprilisban az egy évvel korábbinál 7,7 százalékkal több, 8681 új személygépjárművet helyeztek forgalomba. Kishaszonjárművekből áprilisban az egy évvel korábbinál 26,7 százalékkal kevesebbet, 1320-at helyeztek forgalomba.     Nagy haszonjárművekből 433-at értékesítettek a múlt hónapban, ami 7,7 százalékkal marad el a tavaly áprilisitől. Múlt hónapban 32 buszt helyeztek forgalomba, ami 14,3 százalékos növekedés a tavalyihoz képest és eggyel több, mint a márciusi adat. Top 25 új autó Magyarországon 2017-ben (I-IV. hónap) (zárójelben a márciusi helyezés) 1. (1.) Suzuki Vitara 2433 autó 2. (2.) Skoda Octavia 1643 3. (3.) Opel Astra 1331 (J és K) 4. (4.) Dacia Duster 1062 5. (5.) Ford Focus 877 6. (6.) Ford Kuga 737 7. (7.) Suzuki SX4 S-Cross 716 8. (8.) Fiat Ducato 617 9. (8.) Fiat 500 593 10. (15.) Renault Clio 584 11. (10.) Volkswagen Passat 570 12. (14.) Toyota Yaris/Yaris Hybrid 552 13. (13.) Ford Fiesta 511 14. (11.) Nissan Qashqai 507 15. (16.) Opel Corsa 489 15. (17.) Skoda Rapid 489 17. (18.) Ford Ranger 487 18. (12.) Toyota Hilux 481 19. (19.) Toyota RAV4 454 20. (20.) Kia Cee’d 428 21. (22.) Skoda Superb 415 22. (21.) Volkswagen Golf 408 23. (-.) Dacia Logan 394 24. (-.) Renault Megane 388 25. (25.) Hyundai Tucson 363 Biró Csongor

Orbán: a Mercedes-gyár a Magyarországba vetett bizalom szimbóluma

2017.05.18.
 Hozzátette, gyárat a pénzügyi válság idején építették, amikor "nem dobálóztak a beruházásokkal Európában". A válság idején Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország, előbb is "omlott össze" pénzügyileg. Ebben a nehéz időszakban nem csak pénzügyi döntést jelentett a magyaroknak a beruházás, hanem mutatta, hogy a Mercedes bízik Magyarország jövőjében. Orbán Viktor miniszterelnök (k), Eckart von Klaeden, a Daimler AG külügyekért felelős alelnöke (j) és Kiss Gábor, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. képzésért felelős vezetője érkezik a Daimler közgyűlésére a Gerbeaud Házba 2017. május 18-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd A miniszterelnök reményét fejezete ki, hogy nem bánták meg a beruházást, mint mondta, "a számok elég jól néznek ki", megérte a befektetett 1,3 milliárd euró. Kiemelte, a Mercedes is benne van a magyar gazdaság felívelő teljesítményében. A 4,1 százalékos első negyedéves gazdasági növekedési adat meglepte az elemzőket, és "nem rossz" a többi uniós állam teljesítményével összevetve, de a miniszterelnök nem elégedett vele, úgy vélte, ennél nagyobb növekedésre is szükség lesz.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója