- A jövő nyárra közlekedésre alkalmassá válik a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal – mondta Szijjártó Péter június elején Belgrádban. A külügyminiszter hansúlyozta, a szerb féllel megállapodott arról, hogy tovább bővítik a két ország közötti összeköttetést, és segítik a határon történő átjutást. A jövő nyárra közlekedésre alkalmassá válik a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal.   A szabadkai állomás   A 13,3 kilométeres Szeged-Röszke vasútvonal átépítésével és villamosításával az érintett nagyvárosok, regionális központok elérhetősége javul. A közel 41 milliárd forinttal támogatott beruházás további haszna, hogy megfelelő minőségű kerülőutat kínál majd a Budapest-Belgrád korszerűsítés miatt szükséges vágányzár idejére - közölte a szakminisztérium.   A közlekedési infrastruktúrafejlesztések jelentős szerepet tölthetnek be Magyarország határmenti területeinek gazdasági-társadalmi fejlődésében, az egykor természetes egységet képező térségek összekapcsolásában. - A kormány friss döntése szerint idén és jövőre összesen 40,9 milliárd forinttal járul hozzá a Szeged-Röszke vasúti vonalszakasz felújításához, villamosításához - közölte a szaktárca július végén.   Röszkénél is újra járnak majd a vonatok   A jelenleg 60 kilométeres sebességű közlekedésre alkalmas pályaszakaszon 80-120 kilométerrel járhatnak majd a vonatok. A vonalat villamosítják, vonatbefolyásoló, távvezérlő és biztosítóberendezéseket telepítenek. Röszke állomás vágányhálózatát korszerűsítik, az új megállóhelyen, Szentmihálytelken is magasperon, esőbeállók, P+R és B+R parkolók épülnek. - A fejlesztés összekapcsolódik a szerbiai oldalon, Horgostól Szabadkáig zajló felújítással. A személyszállítás színvonala így érdemben javul Szeged és az észak-bácskai települések között - áll a közleményben.   Az ITM a napokban megjelent kormányhatározat értelmében támogatási szerződést köt a MÁV-val a projekt megvalósításáról. A vasúttársaság korábban feltételes közbeszerzési eljárást folytatott le a kivitelezésre. A nyertes vállalkozóval aláírt szerződés a szükséges forrás rendelkezésre állásával hatályba lép. A tervezési és építési munkálatok várható időigénye 14 hónap, a fejlesztés így akár már jövőre befejeződhet. A megújuló vonalszakasz a vonatok számára kerülőutat biztosít a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás miatt Szabadka és Kiskunhalas között szükségessé váló teljes kizárásos vágányzár idejére.   Szeged, Nagyállomás   - A vajdasági magyarok anyaországi kapcsolatait is szorosabbra fűző újabb beruházás e folyamat soron következő eleme. A röszkei vonal felújításával előrébb lépünk az egyébként is környezetkímélő vasút további zöldítésében. Általa 500 kilométer fölé növeljük a 2010 óta villamosított vonalak összes hosszát - idézték a közleményben Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt.   A kormány azt szeretné, ha a 2021-27-es uniós programban megvalósuló közlekedési beruházás lenne a Szeged és Szabadka közötti építkezés, vagyis uniós forrást is szeretnének igénybe venni a munkához. Cél az, hogy a tehervonatok is használni tudják a vasutat, ezért egy modern biztosítóberendezéssel is ellátják majd a vonalat, függetlenül attól, hogy érkezik-e ehhez uniós pénz.   Már dolgoznak: zúzott kő Királyhalmon. Fotó: Pannon RTV/Kovács Róbert   A Szeged–Szabadka-vasútvonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. A vasút első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalát 1863-tól kezdték el építeni és 1869. novemberében lett kész. A vonal 1885. januárjától a MÁV kezelésébe került, mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak.   A trianoni békeszerződés a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz - későbbi Jugoszláviához - került, így periferiális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.   2015-ben járt utoljára Szegeden az Ezüst Nyíl. Archív fotó: delmagyar.hu/Karnok Csaba   2015 nyarán a vasútvonal határszakasza a Magyarország felé irányuló menekülthullám egyik legfontosabb határátlépési pontja lett. Augusztus végén a MÁV-START a Szeged–Horgos közötti napi 2 vonatpár forgalmát ideiglenes leállította, mert a síneken gyalogló emberek miatt a vasúti közlekedés nem volt fenntartható.   2015. szeptember közepén az épülő műszaki határzár utolsó szabad átjáróját lezárták egy tehervagonnal, melyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. A határzár miatt a személyforgalom visszaesett, ezért 2015. november 10-vel megszűnt a személyforgalom a Röszke–Szeged szakaszon, az utolsó vonat november 9-én, 16:05-kor indult Röszkéről Szegedre.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A 2019-ben WTCR-bajnok Michelisz (Hyundai) - aki a harmadik helyen zárta szombaton az időmérőt - a sorozat honlapjának eredményközlője alapján kora délután a hatodik helyen végzett, míg Tassi a 13. helyen zárt. A harmadik magyar pilóta, Boldizs Bence (Zengő Motorsport DA) a 17. helyen ért célba.   Az első versenyt a pole-ból rajtoló belga Gilles Magnus (Audi) nyerte meg a spanyol Mikel Azcona (Zengő Motorsport) és a francia Yann Ehrlacher (Lynk & Co) előtt. Magnus sokáig honfi- és csapattársával, Frédéric Vervisch társaságában diktálta a mezőny előtt a tempót, utóbbi azonban a hajrában a nagy küzdelemben lesodródott a pályáról, így a riválisok közül ketten is meg tudták előzni. A verseny hetedik körében az időmérő legjobbja, a brit Rob Huff kiesést jelentő balesete miatt a biztonsági autóra is szükség volt, amely a 12. körig volt a pályán a 14 körös versenyben. Tassi 10., Michelisz 14. a Magyar Nagydíj második futamán A Hondával versenyző Tassi a 10., míg a 2019-ben WTCR-bajnok Michelisz (Hyundai) - aki a harmadik helyen zárta szombaton az időmérőt - a 14. lett a sorozat honlapjának eredményközlője alapján. Utóbbit kilökték az első kanyarban, így az utolsó helyről kellett felzárkóznia. A harmadik magyar pilóta, Boldizs Bence (Zengő Motorsport DA) a 19. helyen ért célba.   A kora délutáni első futamon Michelisz hatodik, Tassi 13., Boldizs pedig 17. lett. A második versenyt az uruguayi Santiago Urrutia nyerte meg. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Éppen a Toyota Supra 35-dik születésnapját ünnepli a Toyota Gazoo Racing Japánban. Ennek örömére stílusosan pontosan 35 egyedi modell legyártásra készülnek, amik 35th Anniversary Edition néven futnak majd. Lesz, amelyik a 2,0 literes alapmodellre épül, de lesz 3,0 literes változat is belőlük. Kívülről kevésbé lehet majd megállapítani, hogy a limitált szériás modellel találkozunk-e vagy sem, odabent viszont már feliratok tudatják, hogy egy speciális változattal van dolgunk, illetve a lila ülések is meglehetősen egyedi részletek. Azonban ezeket az autókat nem lehet majd a hagyományos módon megvásárolni, és most nem is a gyűjtők kedvéért készülnek el. Sokkal inkább az egyszerű japán vásárlókat célozzák meg velük, akik amolyan lottószerűen tudnak pályázni az autókra. Azok között sorsolják ki a 35 modell, akik augusztus 6 és 31 között kitöltötték a jelentkezési íveket, míg a sorsolás szeptember 7-én lesz. A szerencséseknek így is borsos összeget kell fizetni az autókért: az alapváltozat 17,8, míg a sportosabb kivitel már 21,4 milliót kóstál. Állítólag a tervezett 35 modellből már 27 el is készült, mind matt ezüst fényezésben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A fékbetétek és tárcsák együttműködése adja a fékezéskor fellépő súrlódási tényezőt, ezáltal a fékezési erő felépülésében nagy szerepe van. A fékbetéteken úgynevezett súrlódó- vagy kopó felület van, melynek feladata, hogy a féktárcsa anyagával párosítva a lehető legnagyobb súrlódási együttható alakuljon ki a kopási hajlandóság figyelembe vételével. A fékbetétek anyaga nagyon összetett, akár száznál is több összetevője van a keveréknek, amit a fém hordozóra felvisznek és ráégetnek. Ma már egy-egy autótípusnál több keverékből is lehet választani, melynek jóváhagyása van az adott típushoz. Mivel a gyártók első sorban a saját alkatrészeiket párosítják, tesztelik, ezért a féktárcsát és -betétet érdemes egy gyártótól beszerezni.     Amikor a betét kopik, akkor a modern járműveknél általában a kopásjelző időben szól a vezetőnek, hogy már vékonyodik a kopófelület, szervizbe kell vinni a járművet. Ennek a figyelmen kívül hagyása és a betét teljes koptatása nem csak a nem megfelelő súrlódás miatt nem ajánlott, hanem azért sem, mert a fékbetét fém része és a tárcsa érintkezése a tárcsa tönkremeneteléhez vezet.     Általánosan egy féktárcsa 2 fékbetét élettartamát teszi ki, de a csere alkalmával érdemes megméretni a tárcsa vastagságát és a kopásának mértékét. A féktárcsa vastagsága minimum vastagságát elsődlegesen nem a fékezési jellemzők miatt határozzák meg, hanem a tárcsa hőelvezető képessége és szilárdsága miatt. Ha a féktárcsa a gyártó által meghatározott minimum vastagság alá kopik, akkor előfordulhat hangos, nyikorgó fékhang, valamint nagyobb fékezések esetén a tárcsa a nagy hő hatására könnyen deformálódhat, melynek eredménye a féktárcsa ütése.     Ezek mind csökkentik a kifejthető fékerőt, vagyis megnövelik a fékutat. Sajnos gyakori probléma a fékek elhanyagolása, a kerekek levételekor meghökkentő dolgokkal lehet találkozni. Sajnos a nem szakszerű szerelések is előfordulnak, az autójavító szakma sok kontárkodással találkozott már: fordítva beépített fékbetétek, kenőanyaggal megkent súrlódási felületek a csikorgó hangok eltűntetésére. A cintányér vastagságú féktárcsákról terjengő képek is gyakran borzolják a szakma kedélyét. A sufnimegoldások helyett a szakszerű javítást ajánljuk, hiszen gyakran a fékúton múlik, hogy egy veszélyes szituációból baleset lesz vagy csak veszély marad! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!