Nem kérdés, hogy minden idők egyik legikonikusabb autója az Audi Sport Quattro, ami meghatározta a rali legelvetemültebb aranykorszakát, és egy életre megreformálta a sportot összkerékhajtásával. Nem csoda, hogy az autóipar a mai napig visszanyúl hozzá inspirációért. Most nem az Audi állít emléket neki, hanem egy új start-up cég az E-Legend. EL1 névre hallgató modelljük megkérdőjelezhetetlenül a Sport Quattro előtt tiszteleg, ugyanakkor öthengeres motort nem érdemes keresni a motortérben. Elől egy, hátul két villanymotor hajtja, amik közösen akár 804 lóerő leadására képesek. Persze ekkora erőhöz nagy akkumulátor is dukál, amit egy 90 kWh-s, 800 Voltos egység testesít meg, ugyanolyan, amilyen a Porsche Taycanban is van. Állítólag 2,8 másodperc alatt megfutja majd a 0-100-at, és a 200 km/h is meg lehet 10 másodpercen belül. Odafigyelve akár 400 km elektromos hatótávot is tudhat, ám az talán beszédesebb, hogy SportPlus módban két körre képes a Nordschleifén. A Porsche Taycan fejlett technológiájával a retro lemezek alatt elég jó csomagnak tűnik az EL1, már, ha tényleg megvalósul. Egyelőre 30 példányt terveznek gyártani belőle, 1 millió eurós árcédulával, már jövőre. Következő modelljüket a Lancia Stratos HF Stradale inspirálhatja. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

  Eddig tisztázatlan körülmények között, Apostag település külterületén, egy mezőgazdasági területre zuhant 2021. július 3-án 17 óra körül - lezuhant egy vitorlázó repülőgép tegnap 17 óra körül.   A baleset következtében a repülőt vezető 56 éves férfi megsérült, őt a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték.    A rendőrség a baleset körülményeit vizsgálja.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az Európai Unió ambiciózus és egyre szigorodó kipufogógáz-kibocsátási céljai - a megújuló energiamixre vonatkozó szabályok és a töltési infrastruktúra-célok teljesítése, valamint az energiaadózás optimalizálása mellett - nem valósíthatók meg a megújuló folyékony üzemanyagok használata nélkül - vélik a Clepa döntéshozói. A szervezet egyike volt azoknak az aláíróknak, akik az Európai Bizottság kulcsfontosságú döntéshozóinak eljuttatott levelükben az eddiginél átfogóbb megközelítést szorgalmaztak az üzemanyag-politikával kapcsolatban és felhívták a figyelmet a megújuló és fenntartható üzemanyagok szerepére a közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának semlegesítésében. A közlekedés dekarbonizációja alapvetően az energia és az energiahordozók dekarbonizációjáról szól, és a technológia-semleges megközelítésnek el kell ismernie, hogy többféle megoldás párhuzamosan is képes a közös cél elérésére. A megújuló, fenntartható üzemanyaggal működő belső égésű motor szén-dioxid-lábnyoma összehasonlítható az elektromos járműével. Fejlesztése és előállítása pedig lehetőséged ad az elektromos járműhöz hasonló klímasemleges vagy nettó nulla (helyi) szén-dioxid-kibocsátásra. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyékony tüzelőanyagok szerepét a májusban elindított "Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyékony üzemanyagok platform" is hangsúlyozza, amelyet a folyékony üzemanyagok értékláncában működő, megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat fejlesztő és azokat hosszú távon támogató szervezet (LSB - fejlett bioüzemanyag koalíció, Copa-Cogeca, eFuel Alliance, ePURE – megújuló európai etanol, EBB - európai biodízel testület, EWABA, Fediol, FuelsEurope, Nordic Blue Crude AS, UPEI) alkot. Ezek a nemzetközi partnerek mind alapvető és hosszú távú technológiai megoldásként tekintenek ezekre a tüzelőanyagokra. Azon dolgoznak, hogy fenntarthatóan és megfizethető módon hozzájáruljanak a mobilitási szektor dekarbonizációjához. Az értéklánc különböző pontjain tevékenykedő vállalatokat képviselik, az alapanyagoktól és az üzemanyag-termeléstől az ellátásig, illetve az elosztásig, amelyek a fenntartható megújuló üzemanyagok ökoszisztémájának jelentős részét alkotják. A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyékony üzemanyagok - olyan alternatív alapanyagokból készülnek, amelyek fenntartható mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból erednek, legyen az biomassza, illetve hulladék - különösen fontos szerepet játszanak a dekarbonizációban, tekintve a kiemelkedő energiasűrűséget, a könnyű tárolást és szállítást, valamint a meglévő infrastruktúrák és járművek széles körű elérhetőségét ezen üzemanyagok forgalmazására és felhasználására. Ezek az úgynevezett bioüzemanyagok már ma is jelentősen a közúti közlekedési ágazat üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A Clepa legfrissebb közleményében aláhúzza: minden olyan technológiát és értékláncot, amely hozzájárulhat az éghajlat semlegességéhez, egyenlő feltételekkel kell figyelembe venni. Ezen túlmenően nem szabad lebecsülni a megújuló üzemanyagok használatának társadalmi és gazdasági előnyeit sem, mivel ezek magas foglalkoztatással járnak és növelik a közvetlen hozzáadott értéket az EU gazdaságában - állítja a beszállítók szervezetének közleménye. Az energetikai átmenet sikerének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az EU politikai döntéshozói egyenlően kezeljék a különböző dekarbonizációs megoldásokat és megfelelő szintű támogatást nyújtsanak a megújuló energiaforrások minden formájának a közlekedésben. A korábban említett platform arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy fordítsanak különös figyelmet a társadalmi dimenzióra az energiaátmenet során. A mobilitási stratégiában senki sem maradhat le: a megfizethető mobilitáshoz való hozzáférés és a régi járműpark fokozatos szén-dioxid-mentesítésének lehetősége ezen üzemanyagok legfontosabb előnye, és nem lehet figyelmen kívül hagyni - hangsúlyozzák a platform alapító nyilatkozatában.

Az ACEA szerint a kétsebességes Európa már létezik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A fájdalmas valóság, hogy az EU összes elektromos autótöltő-állomásának több mint 70% -a három nyugat-európai országban koncentrálódik: Hollandiában (29,7%), Franciaországban (20,4%) és Németországban (19,9%). Az elemzésből kiderül, mekkora szakadék választja el a dobogós hármakat a mögöttük kullogótól. A negyedik helyet elfoglaló Olaszország a maga 5,8 százalékos részesedésével messze elmarad az első háromtól. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a töltési pontok több mint kétharmada olyan országokban található, amelyek az EU területének csupán 23% -át teszik ki, míg a töltőhelyek fennmaradó 30% -a szétszórtan helyezkedik el a kontinens területének 77% -án. A kelet-európai országokban a legnagyobb az lemaradás a töltőállomások számát illetően. De hiányos az elektromos infrastruktúra a balti köztársaságoktól kezdve Görögországon és Írországon át Portugáliáig. Tekintettel az új CO2-kibocsátási normákra, az ACEA  maga is egyike azon szervezeteknek, melyek felkérték az EU-t, hogy kötelezze el magát legalább egymillió elektromos töltési pont létrehozására 2024-ig. Ma az Acea számításai szerint kevesebb, mint 225 ezer elektromos töltőhely van csupán. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!