Sok baleset történik az utakon amiatt, mert a vezető nem látja, nem veszi észre a másik közlekedőt, és nem elég körültekintő. Ilyenkor gyakran a holttér miatt történik meg a baj, a jelenséget azonban nem mindenki ismer pontosan. Pedig nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, mert így elkerülhetők a balesetek. Mi is az a holttér? Egy olyan terület a jármű körül, amelyre a vezetőnek az ablakokon keresztül vagy a visszapillantó tükrökbe nézve sincs rálátása. Erről nem tehet a sofőr, a jármű felépítése miatt önhibáján kívül nem láthatja teljes egészében a körülötte lévő teret. A holttér jelentős tényezőnek számít sok teherautó-balesetben, mivel ezek a járművek a legnagyobbak, és a holtterük is hatalmas, akár egy személyautó is „láthatatlanná válhat” mellettük. A legnagyobb veszélyben a biciklisek, robogósok és motorosok vannak, akik akár ugyanabban a sávban is lehetnek egy 40 tonnás kamion mellett.  A teherautóknak és kamionoknak hatalmas a holttere (Fotó: Trans-Sped) A holttér miatt bekövetkező balesetek gyakran akkor történnek, amikor a jármű jobbra kanyarodik. Ilyenkor a sofőr nem láthatja a jármű közelében haladó motorost, kerékpáros vagy gyalogost. Akkor belekerülhetsz a holttérbe, amikor egy autó mellett tekersz nagyjából a második üléssor könryékén.. Ha a sofőr nem elég körültekintő – például sávváltáskor vagy kanyarodáskor – könnyen elgázolhatja vagy elsodorhatja a kerékpárost.  A legfontosabb tudnivalók Egyszerűen ellenőrizhető, hogy egy másik jármű holttérében vagyunk-e. Ha látjuk a sofőr arcát  mellette haladva a visszapillantó tükrében, ez azt jelenti, hogy ő is láthat minket. Ha nem látjuk a sofőr arcát, akkor viszont teljesen biztos, hogy ő sem lát minket.  Ha a jármű előtt tartózkodunk, például gyalogosként a zebránál, akkor keressük a szemkontaktust a vezetővel. Így biztosak lehetünk abban, hogy észrevett minket. Teherautónál vagy kamionnál a jármű előtt is több méteres lehet a holttér. Biciklivel a piros lámpánál nyugodtan álljunk a sor elejére, így sokkal könnyebben észrevesznek minket, mintha beállunk egy autó mellé. Ha teherautó vagy kamion van mögöttünk, nézzünk hátra, hogy a magasan ülő sofőr biztosan észrevett-e minket. Ha hozzánk hasonló sebességgel araszol a kocsisor, keressünk olyan helyet, ahol nem az autó mellett haladunk folyamatosan. Tartsunk olyan sebességet, hogy az egymás után haladó kocsik közötti „rés” legyen mellettünk. Így a mögöttünk és az előttünk haladó autó vezetője is jól láthat minket. Ha szükséges, inkább lassítsunk. Aki kerékpározik, de szokott autót is vezetni, kicsit könnybb helyzetben van. Biciklin ülve meg tudja ítélni, benne van-e egy másik jármű holtterében, hiszen tudja, mit láthat a másik fél a vezetőülésből, bele tudja képzelni magát a sofőr helyzetébe.  Holttérben a lehető legrövidebb ideig tartózkodjunk A gyerekek azonban még nem vezethetnek autót, ezért ők nehezebben értik meg, mi az a holttér, és miért veszélyes. A szülők azonban segíthetnek ezen: álló autónál ültessék be a gyereket a sofőr ülésébe, aztán – például bújócskával, plüssfigurákkal vagy babákkál – játékosan mutassák meg nekik, hol van az a terület az autó körül, ahol a plüssfigura láthatatlanná válik. Ha pedig már egyedül bicikliznek, figyeljenek arra, hogy a lehető legrövidebb ideig legyenek a holtérben.  Technikai megoldások  Amellett, hogy a közlekedőknek számolniuk kell a holttérrel a forgalomban, többféle technikai megoldás is létezik, amelyek igyekeznek csökkenteni a holttér miatti balesetek kialalkulásának az esélyét. Évek óta kötelező az Európai Unióban, hogy a teherautókat holttértükörrel szereljék fel. Ezek az ívelt vagy kiegészítő tükrök azokat a területeket is megmutatják a jármű körül, amelyeket hagyományos visszapillantó tükörrel lehetetlen. Becslések szerint évente mintegy 400 ember veszíti életét az unió országaiban olyan holttérhez kapcsolódó belesetek következtében, melyek jelentős részében tehergépjárművek érintettek.  Modernebb megoldás a holttérfigyelő rendszer. Ilyenkor egy radar folyamatosan pásztázza a kocsi mögött és oldala mentén található holtteret. A rendszer figyelmezteti a sofőrt, ha a holttérben van egy másik közlekedő, ezt általában a visszapillantó tükörbe épített LED vagy világító jel mutatja.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

A lapnak azt is elmondta, a Panorama várhatóan hatvan-hetvenmillió forintnyi kártérítést fizet a katasztrófában meghalt munkavállalói, a kapitány és a matróz családjainak. A nyomozásban a kapitány családjának sértetti képviselőjeként részt vevő ügyvéd, Gulyás Krisztián a minap közölte: peren kívüli megegyezést javasoltak a Panorama vezetésének 35 millió forint nem vagyoni kártérítésről. Sógor Zsolt a matróz családja esetében is hasonló kártérítést valószínűsít, amit szintén áthárítanak a Sigyn üzemeltetőjére. A Panorama Deck Kft. kárigénye azonban ennél nagyságrendekkel nagyobb, mintegy másfél-kétmilliárd forint a Viking River Cruisesszel szemben - írja az MTI a Magyar Nemzet cikkét idézve. "Az elsüllyesztett Hableány értéke százmillió forint. Ugyanakkor a cég a 22 éve épített brandjét veszítette el a baleset miatt. A forgalmuk minimum negyven százalékkal visszaesett a tragédia óta, a 13 hajójukból öt-hat hajót is ki kellett állítani a forgalomból, mert az utazási irodák június óta egyszerűen nem szerződnek száz fő alatti hajóra. Tavaly még szép nyereségük volt, az idén ennek az összegnek minimum a dupláját könyvelhetik el veszteségként, de ennél magasabb is lehet a káruk" - fejtette ki Sógor Zsolt. A Viking River Cruises biztosítóinak képviselőivel még ebben a hónapban egyeztetést kezdenek a peren kívüli megegyezés lehetőségéről. A tragédia miatt Jurij Csaplinszkijt, a Sigyn letartóztatott kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésével és 35 rendbeli cserbenhagyással gyanúsítják. Az igazságügyi hírközlési szakértő időközben helyreállította okostelefonjának, illetve laptopjának memóriájából a katasztrófa után törölt adatokat. Egyebek mellett azt írta a fiának a Hableányról, hogy "nem láttam". Ez Sógor Zsolt szerint beismerő vallomással ér fel - írja a Magyar Nemzet.

Herdon István, a parkot működtető Xanga cégcsoport vezérigazgatója elmondta, üzleti modelljük szerint hárommillió eurós beruházással alakították ki a gyártócsarnokot, amit bérbe adtak a Bürkle csoportnak. A német Bürkle cég kétmillió eurós technikai fejlesztést valósított meg az új épületben. A gyártócsarnokot és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló épületet a Zsalakó Építőműhely tervei alapján a debreceni központú Hunép Zrt. rekordidő, nyolc hónap alatt készítette el – mondta Herdon István. Jürgen Schröer, a Robert Bürkle GmbH vezérigazgatója hozzátette, a beruházással 40 új munkahelyet hoztak létre, és terveik szerint az elkövetkező években a foglalkoztatottak számának növelése mellett az üzemet további két egységgel bővítik. Szavai szerint „a gyorsan változó világban Magyarország stabilitása is hozzájárul” ahhoz, hogy hosszú távra tervezzen Debrecenben a jövőre 100 éves német cégcsoport. A cégcsoport főbb termékei présgépek, lamináló rendszerek és felületkezelő gépek, melyeket elsősorban a fafeldolgozó iparban, az autóiparban, az építőiparban, valamint a nyomtatott áramkörök és a különféle plasztik kártyák gyártása terén alkalmaznak. Lajtos Péter a Bürkle Hungary Kft. ügyvezetője rámutatott: a debreceni egység a Bürkle csoport negyedik gyártóüzeme, amelyben egyedi megrendelésekre, elsősorban felületkezelő, valamint faipari technológiák, illetve az elektronikai iparban a nyomtatott áramköri lapok gyártásához használandó egyedi présgépek előállításával kívánják kielégíteni a cégcsoport globális partnerei által támasztott, folyamatosan növekvő piaci igényeket.