A hirado.hu-n közzétett tudósítás szerint új bizonyítékot mutatott be az ügy tárgyalásán az ügyész: egy még nem publikált videofelvételt vitt magával, amelyet a bíróság a tárgyaláson levetített. A felvételen az látszik, hogy M. Richárd vádlott a mobiltelefonjával magát filmezi a baleset előtti másodpercekben, miközben luxusautójával óránkénti 140 kilométeres sebességgel száguld. A 10 perces felvétel 25. másodpercében történik az ütközés, az azt következő részt a bíró kegyeleti okokból már nem játszotta le. Szabó Eszter sértetti jogi képviselő a tárgyaláson azt mondta: a vádlott teljes nyugodtsággal, borzasztó nagy sebességgel vezette a gépjárművét, mindvégig lényegében nyugodt magatartást tanúsított, és arra koncentrált, hogy a "szelfin jó megjelenést nyújtson". (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán) A bíró felolvasta a vádlott pszichológiai vizsgálatáról készült szakértői jelentés főbb megállapításait is. Ezekből kiderül, hogy M. Richárd súlyos személyiségzavarban szenved. Az igazságügyi pszichológus szakértő kizárta, hogy M. Richárd elmebeteg lenne. Emlékeztetett ugyanakkor arra a szakértő, hogy közlekedési büntetőpontjai miatt a férfinak korábban utánképzésre kellett mennie, ez azonban nem hozott eredményt - olvasható a hirado.hu-n. A vád szerint 2017 májusában M. Richárd egy német rendszámú, Mercedes típusú gépkocsival óránkénti 135-140 kilométeres sebességgel haladt a budapesti Dózsa György úton, amikor összeütközött egy szabálytalanul elé kanyarodó személyautóval. Utóbbi autó egyik utasa a helyszínen, egy másik még aznap a kórházban meghalt, a kocsi vezetője - a per harmadrendű vádlottja - pedig életveszélyesen megsérült. Könnyebben megsérült több járókelő és M. Richárd is. Az ügyben három ember ellen indult büntetőper halálos közúti baleset gondatlan okozása és egyéb bűncselekmények miatt. (mti)

A tavaszi szemétszedési akciót folytatva, szeptember 20-án, pénteken ismét elárasztják a szemétgyűjtő önkéntesek a hazai közutak menti területeket. A dátum nem véletlen, hiszen ekkor tartják a Takarítási Világnapot, melyet először 1992-ben rendeztek meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretében. A társaság a kampánnyal azt reméli, hogy érezhető szemléletváltozást ér el a lakosság körében, hiszen a cég évente átlagosan mintegy 12,5 millió kilogramm illegálisan kihelyezett és eldobált szemetet gyűjt össze az országos közutak mellől. A szemétgyűjtési munkák csak idén mintegy 1,5 milliárd forintot emésztenek fel a társaság költségvetéséből, ráadásul a mérnökségi szakemberek évente közel 1 hónapot csak az illegálisan kidobott út menti szemét összegyűjtésén és elszállításán dolgoznak.

A négy nagy trendet együttesen ACES-nek szokták nevezni, ami a technológiák/szolgáltatások angol neveinek első betüiből áll össze. Önvezetés (Autonomy): A legtöbb, 2019-ben forgalmazott új autó képes a kettes szintű önvezetésre: a felfestett sávon belül tartja az autót és tartja a távolságot az előtte haladó autótól. A harmadik szint már ritkább, ebben az esetben az autó képes akár sávváltásra is. Az ötös skálán a maximum a teljes önvezetést jelzi, de az oda tartó úthoz sajnos át kell esni a negyedik szinten is, ami nagyobb kihívás, mint gondolnánk. Ebben az esetben autó gyakorlatilag képes a teljes önvezetésre, de bizonyos szituációkban vissza adja az irányítást a sofőrnek. Tehát hátra dőlhetünk, beszélgethetünk, de folyamatosan figyelnünk kell. Egy több száz kilométeres út során megeshet, hogy az több óra utazás után egyszercsak újra miénk az irányítás. Sajnos nincs az az emberi lény, aki képes úgy fenntartani a figyelmét, hogy közben semmit sem kell tennie. Erre az akadályra egyelőre nincs megoldás, viszont amíg fennáll, nincs realitása a valódi önvezető autó megjelenésének. Kapcsolódás (Connectivity): Nem beszélünk róla sokat, pedig legalább olyan fontos, mint a három másik trend. Rengeteg autó érkezik ma már beépített 4g-s sim kártyával, ami hasznosabb, mint gondolnánk. Talán a Tesla használja ki jelenleg leginkább az ebben rejlő lehetőségeket: Az alapvetően kettes szintű önvezető rendszerrel vásárolt autónkba néhány mozdulattal megvásárolhatjuk a hármas szinthez szükséges opciókat, mindezt az autóban ülve, az érintőképernyőn keresztül. A Teslákat modelljeit különböző hatótávokkal vásárolhatjuk. Ha épp nem elég a megvásárolt hatótáv, bármikor megvásárolhatjuk a nagyobb megtehető távolságot biztosító opciót, ami felszabadítja az akkumulátor teljes kapacitását. Ügyes reklámfogás volt tavaly a Tesla részéről, amikor egy hurrikán miatt a városukat elhagyó amerikai Tesla tulajdonosok számára díjmentesen feloldotta ezt az extra kapacitást, nehogy a hatótáv hiánya miatt ne jussanak ki a városból. Elektromos autók (Electrification): Az elektromos autók egyszerre jelentik a mát és a jövőt. Ugyanakkor a jelentőségüket jobban határozza meg a politikai hátszél a körülöttük kialakult hype, mint a valódi potenciál. Nem lesz minden autó elektromos a jövőben, a benzin- és dízelmotorokat nem érdemes temetni, nem beszélve az éppen még fejlesztés alatt álló üzemanyagcellás technológiákról. Az elektromos autók a városi közlekedés jövőjét tényleg jelenthetik, de ehhez szükséges, hogy magas árukat kompenzálják az állami támogatások és egyéb kedvezmények, mint az ingyenes parkolás, vagy a regisztrációs adó elengedése. Autómegosztás (Sharing): Az autómegosztás azon az elven alapul, hogy nem akarunk saját autót birtokolni. De biztos ez? Ráadásul a fő probléma ezzel a szolgáltatással, hogy még nem sikerült senkinek sem fenntartható üzleti modellt építeni rá. A nagy autógyártók épp ezzel kisérleteznek, egyelőre sikertelenül. Nyilvánvalóan szükség van az autómegosztásra, de kérdéses, hogy mennyire éri el célját. Ha azt szeretnénk, hogy kevesebb autó legyen a városokban, nem feltétlenül ez a helyes irány. Akinek saját autója van, valószínűleg úgyis azt fogja használni, a car-sharing felhasználók többségének pedig nincsen, így csak növeljük az úton lévő autók számát.

Az európai piacon megfigyelhető trendhez hasonlóan hazánkban is egyre több elektromos autóval találkozhatunk: 2019 nyarára a zöld rendszámú járművek száma meghaladta a 13 ezret. Ez a szám átlagosan havi 5-600 autóval nő a Belügyminisztérium adatai szerint, így 2019 végére elérheti a 17 ezret is. Az elektromos autók elterjedéséhez elengedhetetlen a töltőhálózat folyamatos fejlesztése, stratégiai együttműködésük megkötésével ebbe az irányba tett történelmi lépést a Normbenz Magyarország Kft. és az Optimum Way. A megállapodás értelmében idén ősszel a jelenlegi tervek szerint 8 új villámtöltőt telepítenek a LUKOIL-töltőállomásokon, majd egy második ütemben, 2020 nyaráig újabb 10 töltőt helyeznek üzembe, s így a kúthálózatban összesen 21 töltőpont lesz elérhető a villanyautósok számára. A készülékeket az olasz energiaipari óriás, az Enel hazai stratégiai partnereként az Optimum Way Kft. szállítja, s a vállalat felel majd a szolgáltatási hálózat működtetéséért is. Az első villámtöltőket 2017 júniusában adták át a Normbenz által üzemeltetett LUKOIL-töltőállomásokon, s az elmúlt években a társaság hasznos tapasztalatokat gyűjtött az elektromos autóval rendelkezők felhasználói szokásairól. Ezekre építve vezették be 2018 októberében a BookMyCharging mobilalkalmazás használatát a töltők előfoglalására, illetve a töltések elindítására, s az új töltők telepítése során is a vásárlók igényeit fogják szem előtt tartani.