Ez a szintetikus dízel hulladékanyagok felhasználásával készül, szemben a biodízellel, amelyet mezőgazdasági növényekből állítanak elő. A HVO üzemanyagot használt zsírokból és olajokból állítják elő kémiai hidrogénezési eljárással, így nem igényel mezőgazdasági termőterületet, ezért még inkább fenntartható. A korszerű bioüzemanyagot a cseh állami tulajdonú ČEPRO vállalat szállítja. Ez a kezdeményezés része a vállalat egészére kiterjedő közös dekarbonizációs intézkedéseknek, és célja, hogy jelentősen csökkentse a Škoda Auto vállalati tevékenységeinek ökológiai lábnyomát. A cseh járműgyártó célja, hogy a termelés és logisztika területén az évtized végére karbonsemleges működést érjen el minden csehországi és indiai üzemében. HVO: Fenntartható üzemanyag számos előnnyel A HVO üzemanyag egy fejlett bioüzemanyag, amelyet szintetikus dízel helyettesítőként tartanak számon. Hidrogénezési eljárással állítják elő, elsősorban hulladékolajokból, beleértve a használt étolajat, valamint a növényi és állati eredetű zsírokat. A biodízellel ellentétben a HVO üzemanyag előállítása nem igényel mezőgazdasági növényeket. A HVO üzemanyag áttetsző, gyakorlatilag szagtalan, és jelentősen magasabb cetánszámmal rendelkezik, mint a fosszilis dízel (70 az 51-hez képest). Ez javítja az égés hatékonyságát, és hozzájárul a károsanyag-kibocsátás, különösen a lebegő részecskék mennyiségének csökkentéséhez. A HVO üzemanyag emellett nem tartalmaz ként, aromás szénhidrogéneket, valamint magas forráspontú szénhidrogéneket sem. Ennek köszönhetően mérséklődik a károsanyag-kibocsátás, és a dízel részecskeszűrők (DPF) regenerálására is ritkábban van szükség. Régebbi dízelmotorok esetén a HVO üzemanyag hozzájárulhat a csendesebb és simább működéshez is. Az üzemanyag szabadon keverhető hagyományos dízellel. HVO üzemanyaggal kompatibilis Škoda járművek A 2022-es modellévtől kezdődően (a 2021-es év 25. naptári hetétől gyártott) minden dízel Škoda modell alkalmas a HVO üzemanyag használatára. A HVO-kompatibilis járművek üzemanyagtöltő sapkáján XTL jelzés található, míg a régebbi modellek kompatibilitását hivatalos Škoda márkakereskedések igazolhatják. A HVO üzemanyag és a HVO-dízel keverékek ma már széles körben elérhetők az európai piacokon. A Škoda Auto útja a dekarbonizáció felé A Škoda Auto folyamatosan dolgozik környezeti lábnyomának csökkentésén, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy 2030-ig valamennyi csehországi és indiai gyártóüzemében elérje a karbonsemlegességet;  a vállalat vrchlabí-i üzeme már 2020-ban karbonsemlegessé vált. Ennek során fontos mérföldkő a mladá boleslavi fűtőerőmű átalakítása, amelyet a ŠKO-ENERGO vállalattal együttműködésben valósítanak meg. Amint az erőmű teljesen átáll biomassza használatára, évente akár 290 000 tonnával csökkenhet a nettó CO₂-kibocsátása.              

A drón, ami lát, gondolkodik és dönt Ahhoz, hogy egy drón biztonságosan repülhessen, tudnia kell, hol van, mi van körülötte, és merre érdemes haladnia. Ehhez nem elég előre beállítani a repülési pályát – villámgyors, rögtönzött alkalmazkodásra van szükség. Egy arra szálló madár, az építkezés miatt felállított daru, vagy akár egy hirtelen széllökés is felülírhatja az eredeti útvonaltervet. Az autonóm drónokat különféle érzékelők segíthetik a tájékozódásban: GPS, gyorsulás- és forgásisebesség-mérők, kamerák, illetve a LIDAR, ami a radarhoz hasonlóan működik, de rádióhullámok helyett lézerrel térképezi fel a környezet tárgyait és akadályait. Itt érkezünk el a technológia egyik alapvető dilemmájához: felszerelhetjük a drónt a lehető legjobb szenzorokkal, de azok nehezek, sok energiát fogyasztanak, és bonyolultabbá teszik a működést. Egy drón pedig csak korlátozott súlyt bír el, és akkumulátorának kapacitása is véges. Ezért van szükség okos, hatékony irányítási megoldásokra – a cél nem az, hogy minden apró adatot észleljen és rögzítsen az eszköz, hanem az, hogy pont annyit érzékeljen és dolgozzon fel, amennyi a gyors, biztonságos döntésekhez elegendő. A HUN-REN SZTAKI SCL kutatói olyan szoftveres rendszereket fejlesztenek, amelyek képesek a rendelkezésre álló adatok alapján gyors és megbízható döntéseket hozni. „Ezek a rendszerek nemcsak előre terveznek, hanem a legkisebb váratlan változásra is reagálva folyamatosan tervezik újra a drón mozgását – mondja Péni Tamás, az SCL kutatója. – Nem elég ugyanis azt tudnunk, hogy az adott pillanatban hol van az akadály, azt is fel kell mérnie az eszköznek, hogyan mozoghat az a tárgy a jövőben, és megfelelő biztonsági távolságok betartásával ehhez igazítania kell a saját mozgását is.” Ennek érdekében a repülési pálya kialakítása két szinten történik. Az egyik a globális szint, ami annak felel meg, mint amikor az autónkkal a GPS alapján elindulunk úticélunk felé. A rendelkezésre álló térképek és információk alapján a drón ugyanígy tervezi meg előre az útvonalát. Amikor azonban váratlan helyzet adódik – például egy akadály kerül a drón elé –, akkor életbe lép a lokális szintű tervezés, az eszköz változtat a röppályáján, sőt, ha kell, az egész további útvonalát is módosítja. Ha pedig több drón van egyszerre a levegőben, akkor ezek kommunikálni is tudnak egymással. Ha például az egyik új akadályt vesz észre – mondjuk egy darut, amit nem jeleztek a térképen –, ezt az információt azonnal meg tudja osztani a többi drónnal. Így minden eszköz egyetlen közös, valós idejű „térképen” dolgozik, és mindannyian képesek biztonságosan eljutni a célállomásra. A HUN-REN SZTAKI kutatói által kifejlesztett rendszerrel felszerelt drón képes arra, hogy egy egyszerű horog segítségével önállóan felvegye a csomagot a mozgó járműről, majd egy másik, szintén mozgó járműre kézbesítse – centiméteres pontossággal. A vásári horgászós játékból tudhatjuk: ez még saját kezünkkel irányítva sem könnyű mutatvány. Emberi vezérlés nélkül, teljesen autonóm drónnal pedig a világon jelenleg csak a magyar laboratóriumban képesek ezt végrehajtani. „Más nemzetközi kísérletek nehezebb és bonyolultabb, aktív megfogó mechanikát, például tűket, elektromágnest vagy markoló kart használnak, míg a mi megoldásunk nem csupán technológiailag egyszerűbb, de energiatakarékosabb is – mondja dr. Tóth Roland, az SCL kutatója. – Ez lehetővé teszi, hogy olcsóbb, kisebb drónok is el tudjanak végezni komplex feladatokat, ráadásul egy horog aránylag könnyen felszerelhető bármely csomagra.” Pizzát azért még ne rendeljünk a drónoktól Bár a csomagszállító drónokat leggyakrabban városi környezetben képzeljük el, az első, valóban működő rendszerekkel nem a nagyvárosi utcákon találkozunk majd. Ennek egyszerű oka van: a vidéki, ritkán lakott környezet, vagy éppen a zárt terek, raktárak sokkal kiszámíthatóbbak. Néhány országban már elindultak az első olyan szolgáltatások, ahol a drónok gyógyszert, ételt vagy kisebb csomagokat szállítanak, ám ezek jellemzően stabil időjárási viszonyok között, alacsony épületek és egyszerű légiforgalom mellett működnek. Ilyen környezetben nincs szükség nagy pontosságra vagy gyors irányváltásokra. Ezzel szemben az a fajta irányítás, amely lehetővé teszi, hogy egy drón akár mozgó járművek között is biztonságosan és önállóan kézbesítsen csomagot, még nem része a hétköznapi gyakorlatnak. Az ilyen feladatokhoz szükséges, valós idejű és centiméteres pontosságú mozgásvezérlés az, amiben a HUN-REN SZTAKI kutatóinak munkája világszinten is előremutatónak számít. Ezeknek a fejlesztéseknek pedig az ipari vagy logisztikai létesítmények jelenthetik a legjobb tanulópályát: az ilyen zárt terekben ugyanis nincsenek véletlenszerű mozgások, madarak vagy járókelők, és nem befolyásolja a repülést a szél vagy a köd. Így ideális környezetet biztosítanak a precíziós autonóm repülés fejlesztéséhez, ahol a drónok valódi kihívások között, de ellenőrzött módon bizonyíthatják megbízhatóságukat.  

  A böngésződ nem támogatja a hanglejátszást. Kérjük, próbáld másik böngészővel.   A HangZóna korábbi adásait itt találja, a legújabbal pedig jövő héten csütörtökön várunk minden kedves hallgatónkat! Kérdéseket, észrevételt, témajavaslatot a hangzona@autoszektor.hu email címre várjuk. További autós tartalmakért kövessen minket Facebook oldalunkon is.                        

A helyi szaksajtó szerint a Lucid a Nikola egyes létesítményeire és gyártási eszközeire tesz ajánlatot. A megállapodás részeként átveszi a Nikola egykori Coolidge-i gyártóüzemének irányítását, valamint a Phoenix-i üzemét is, amely Nikola főhadiszállásaként és termékfejlesztési központjaként szolgált. Az ügylet nem tartalmazza az üzleti láncolat, az ügyfélbázis vagy a Nikola hidrogénüzemanyag-cellás elektromos teherautóihoz kapcsolódó technológiának a megszerzését. Viszont a Lucid alkalmazásába kerül a Nikola több mint háromszáz alkalmazottja.  A Lucid közleménye szerint ezek az ajánlatok különböző  műszaki pozíciók betöltőire vonatkoznak, beleértve a mérnöki, szoftveres, összeszerelési, járműtesztelési feladatkörben dolgozókra, mivel a Lucidnak kellenek az elektromos  technológiákban nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek. „Miközben továbbra is felpörgetjük a Lucid Gravity gyártását, és készülünk a jövőbeli középkategóriás járműveink piacra dobására, ezen eszközök megvásárlása lehetőséget kínál arra, hogy stratégiailag bővítsük a gyártási, raktározási, tesztelési és fejlesztési képességeinket, miközben támogatjuk a helyi arizonai közösséget” – mondta Mark Winterhoff, a Lucid ügyvezető vezérigazgatója. A nagyon ígéretesnek indult startup, a Nikola februárban kérd csődeljerást, miután részvényeinek értéke egy év leforgása alatt 95 százalékot esett. A vállalat bajait azonban nemcsak a gyenge kereslet és a zuhanó részvényárfolyamok okozták, hanem az is, hogy a cég alapítóját, Trevor Miltont négy év börtönbüntetéssel sújtották csalás miatt. A Nikola ezzel csatlakozott a közelmúltban hasonló sorsra jutott Fiskerhez, Proterre-hez és a Lordstown Motorshoz. A csődről szóló hírek hihetetlenül hangzottak, tekintettel arra, hogy alig öt éve, amikor tetőfokára hágott az elektromosítási divat – a Nikolát értékesebbnek mondták a százhusz éves múltra visszatekintő Fordnál. A startup piaci kapitalizációja 27 milliárd dollár volt 2020-ban, annak ellenére, hogy akkoriban egyetlen járművet sem adott még el.