Az első esetben egy szabálytalan előzés majdnem frontális balesethez vezetett, a második felvételen pedig egy autó kereke vált le menet közben, és kis híján a mögötte haladókba csapódott. Az első felvétel 2026. június 12-én, este fél hét körül készült a Veszprém vármegyei Kup után. Jól látható rajta, ahogy egy személyautó a Volvo előtt haladva egy kamion előzésébe kezd annak ellenére, hogy az útszakaszon előzni tilos. A manőver közben azonban szemből is érkezik egy jármű, így a szabálytalanul előző sofőr hirtelen rádöbben, hogy nem maradt elegendő helye visszasorolni. A pánikba esett autós végül inkább az út menti árokba kormányozta járművét, hogy elkerülje a frontális ütközést. „A Volvo előtt haladó autós előzni kezdte a kamiont az előzni tilosnál, jöttek szembe, megijedt, inkább az árokba hajtott. Senki nem sérült meg. A kamionossal és akinek majdnem neki mentek, megálltunk és kihúztuk az árokból. Emberünk nagyon megijedt, és azt mondta, hogy most örökre megtanulta, hogy ilyet nem szabad csinálni.” – írta meg a felvétel beküldője.   A második felvétel egy nappal korábban, június 11-én délután készült az M1-es autópályán, Mosonmagyaróvár után, Budapest irányába, a 157-es és 158-as kilométerszelvény között. A külső sávban haladó autó bal hátsó kereke menet közben egyszerűen levált, majd nagy sebességgel a belső sáv felé gurult, éppen a kamerás autó elé. A beküldő szerint az utas gyors reakciója és figyelmeztetése nélkül könnyen súlyos baleset történhetett volna. „Autópályán haladtunk hazafelé, amikor a külső sávban haladó autós elhagyta a bal hátsó kerekét, és az egyenesen elénk gurult a belső sávban. A mellettem ülő figyelmeztetésének köszönhetően vészfékezéssel és irányváltással épphogy sikerült elkerülni a bajt. Elég veszélyes szituáció volt.” További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A tanév végét követően, a nyári hónapokban vesz új lendületet az e-matrica-vásárlások száma. Június, július és augusztus hónapban vásárolja meg az utazóközönség az éves pályamatrica-mennyiség nagyjából harmadát. A matricavásárlásokkal együtt a vásárlói tévesztések, mint a rendszám-, felségjel- vagy a díjkategória-elírások száma is megugrik ezt az időszakot érintően, ezért a Magyar Közút Útdíj Üzletág fokozott figyelemre inti a közlekedőket a jármű- és matricaadatok ellenőrzése kapcsán. A Magyar Közút Útdíj Üzletág adatai szerint a nyári hónapokban veszik meg az úthasználók nagyjából a harmadát az egész évben vásárolt matricamennyiségnek. Például, a tavalyi évre az utazóközönség – az előértékesítéssel együtt – közel 15,5 millió darab e-matricát vásárolt, aminek körülbelül a harmadát, mintegy 4,8 millió darabot június, július és augusztus hónapban vették meg a közlekedők. Az említett nyári időszakban általában alapvetően a rövidebb ideig érvényes úthasználati jogosultságok népszerűek, a heti (10 napos) e-matricából veszik a közlekedők a legtöbbet (2025-ben a teljes nyári matricavásárlás 54%-a volt), de sok fogy a havi és a napi vignettából (2025. évben kb. 20-20% volt) is. Tavaly egyébként a nyári hónapokban vásárolt matricamennyiség nagyobb részét, 59 százalékát külföldi, 41 százalékát pedig hazai utazók vették meg. Azonban míg előbbiek körében a heti (51%), napi (26%) és havi (22%) matrica volt a legnépszerűbb, a hazai utazóközönség a heti (közel 57%) után a havi (15%) és a vármegyei (15%) jogosultságot választotta inkább. A fentiekre tekintettel a nyári matricavásárlási szezon indulása előtt a Magyar Közút Útdíj Üzletág felhívja az utazóközönség figyelmét arra, hogy a vásárlás során – mindig – még a fizetés előtt ellenőrizzék a közlekedők az e-matricához rögzített járműadatokat: a rendszámot, a felségjelet és a díjkategóriát is, hiszen az ellenőrzőszelvény aláírásával a vásárló megerősíti, jóváhagyja a megadott adatok helyességét. Azonban, ha ezek valamelyike tévesen került rögzítésre, az úthasználat jogosulatlanul történik, hiszen az ellenőrzési rendszer által látott tényleges és a matricához tévesen megadott járműadatok nem egyeznek, és így a jármű üzembentartója pótdíj kiszabására számíthat. Ezt utólag lehet ugyan javítani, de azt intézni kell, így felesleges idő-, pénz- és energiapazarlással jár. Éves szinten egyébként az ügyfelek 23-24 ezer esetben kérik rendszám korrigálását, és 4-5 ezer esetben a felségjelzés és a díjkategória javítását az útdíjfizetési szolgáltatónál. Szintén fontos időben ellenőrizni az e-matrica vásárlásakor az érvényességi időt, és vármegyei matrica vásárlása esetén a vármegye nevét is. Könnyen előfordulhat ugyanis – és elő is fordul sok esetben –, hogy a vásárló két vármegyei (pl. egy Pest és egy Fejér vármegyére érvényes) jogosultságot szeretne venni, azonban helyette két ugyanolyan (pl. két darab Pest vármegyére érvényes) vármegyei matricát vesz. Utólag ezt is lehet korrigálni, de csak részben, hiszen bár az egyik vármegyei matricát – a kettős vásárlás miatt - visszaveszi a Magyar Közút Útdíj Üzletág, azonban, ha pótdíjat kapott az üzembentartó, mert másik vármegyében is használt díjköteles utat, akkor az nem kerülhet visszavonásra, hiszen az utazáskor arra az útszakaszra nem volt érvényes e-matricája. Mindezek azonban odafigyeléssel megelőzhetőek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Képzeljük csak el: egyetlen, viszonylag egyszerű intézkedés évente nagyjából 74 emberéletet menthetne meg, és mintegy 850 súlyos sérülést előzhetne meg azokban a tagállamokban, ahol ma még nem kötelező. Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága (TRAN) nemrég úgy foglalt állást, hogy nem támogatja ezt az intézkedést: a tíz évnél idősebb személyautók kötelező éves műszaki vizsgáját. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) csalódottságának adott hangot a műszaki vizsgálati csomag (roadworthiness package) felülvizsgálatáról szóló szavazás eredménye miatt, és arra figyelmeztetett, hogy a képviselők nem tették meg azt az érdemi előrelépést, amelyre a közlekedésbiztonság terén szükség lett volna. Az ETSC szerint a kisteherautók, az idősebb személyautók és a motoros kétkerekűek ellenőrzése kulcskérdés lehet az uniós közlekedésbiztonsági célok teljesítésében. (Forrás: AI generált illusztráció) A bizottság a fenti adatok ellenére sem állt a tíz évnél idősebb autók évenkénti ellenőrzése mellé — pedig az ETSC szerint önmagában ez az egy lépés akár évi 74 halálesetet és 850 súlyos sérülést előzhetne meg abban a 11 tagállamban, ahol az ilyen rendszeres ellenőrzés egyelőre nem létezik. A képviselők emellett úgy döntöttek, hogy a kötelező időszakos műszaki vizsgát nem terjesztik ki valamennyi motoros kétkerekűre, így az uniós motorkerékpár-állomány nagyjából 70 százaléka továbbra is kívül marad a kötelező ellenőrzésre vonatkozó uniós szabályok hatókörén — miközben a motorosok teszik ki az uniós közúti halálesetek 21 százalékát. Akadt előrelépés is: a képviselők támogatták a kisteherautókra vonatkozó közúti ellenőrzések fokozatos bevezetését, igaz, korlátozottabb formában, mint ahogyan azt az Európai Bizottság eredetileg javasolta. Az ETSC üdvözli ezt a lépést, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a kezdeti lendületet lankadni látszik egy olyan időszakban, amikor a könnyű haszongépjárművekkel (kisteherautókkal) összefüggő halálesetek száma mára nagyjából megegyezik a nehéz tehergépjárművekével. A bizottság ráadásul két jelentős kiskaput is nyitott. Az egyik szerint a tagállamok teljes egészében eltekinthetnének a kisteherautók fizikai közúti ellenőrzésétől, ha vállalják, hogy a flotta 20 százalékát távoli emisszióméréssel vizsgálják. A távoli emissziómérés környezetvédelmi és ellenőrzési szempontból hasznos eszköz lehet, de nem mutatja ki azokat a mechanikai hibákat — például a fék, a futómű vagy más biztonságkritikus alkatrészek problémáit —, amelyek feltárására a fizikai közúti ellenőrzés szolgálna; az ETSC szerint tehát kiegészítenie kellene a közúti ellenőrzéseket, nem pedig helyettesítenie azokat. A másik kivétel azokat a kisteherautókat mentené fel a közúti ellenőrzés alól, amelyek az elmúlt egy évben már átestek időszakos műszaki vizsgán. Pozitívum viszont, hogy a bizottság néhány kisebb hiányosságot megszüntetett az eredeti bizottsági javaslatban: a vizsgálatok körébe vonta az olyan kötelező biztonsági rendszereket, mint a biztonságiöv becsatolására emlékeztető és más elindulást segítő információs rendszerek, továbbá gondoskodott arról, hogy valamennyi automatizált vezetési rendszerre kiterjedjen az ellenőrzés. Ezek üdvözlendő kiegészítések, bár fontos hézagok továbbra is maradnak — ilyen például annak biztosítása, hogy az asszisztált vezetési rendszerek, köztük az úgynevezett Level 2+ megoldások is bekerüljenek az ellenőrzési körbe. Ellen Townsend, az ETSC szakpolitikai igazgatója szerint a szavazás nem jelent olyan visszalépést, mint amilyet a szervezet más közelmúltbeli közlekedésbiztonsági ügyekben — például a vezetői engedélyek szabályozásánál — látott. Ugyanakkor szerinte ez nem is az az előrelépés, amelyre az Európai Uniónak most szüksége lenne. „A közúti halálesetek száma nem csökken elég gyorsan ahhoz, hogy teljesüljön a 2030-as cél, vagyis a közúti halálozás felezése, és ebben az összefüggésben egy olyan szavazás, amely lényegében fenntartja a jelenlegi helyzetet, nagy elszalasztott lehetőség" — fogalmazott. Townsend hozzátette: „A Bizottság hatásvizsgálata egyértelműen kimondta, hogy egy erős felülvizsgálat 2050-ig nagyjából 7000 halálesetet és 65 000 súlyos sérülést előzhetne meg. Azokat az intézkedéseket, amelyek a legnagyobb hasznot hozták volna — az öregebb járművek uniós szintű éves ellenőrzését és valamennyi motoros kétkerekű bevonását az ellenőrzési rendszerbe — kihagyták." Miért fontos ez Magyarország számára? A döntés tétje hazai szempontból sem elhanyagolható. Magyarországon az új személyautókat a forgalomba helyezést követő negyedik évben kell először műszaki vizsgára vinni, ezt követően pedig jellemzően kétévente. Egy uniós szintű éves ellenőrzési kötelezettség ezért közvetlenül érintette volna a hazai autósokat is, különösen az idősebb járművek tulajdonosait — annál is inkább, mert a magyar autópark átlagéletkora európai összevetésben magas, és a forgalomban lévő autók tetemes hányada bőven túl van a tízéves koron. A bizottsági álláspont egyelőre nem vinné tovább azt a kötelezettséget, amelyben sok hazai autós a többletköltségek terhét látta, ugyanakkor az ETSC szerint az ehhez kapcsolódó balesetikockázat-csökkentés is elmarad. A téma hazai hátteréhez érdemes felidézni a magyar és szakértői fogadtatást is azzal kapcsolatban, hogy éves műszaki vizsga várt volna a tíz évnél idősebb autókra, valamint azt, hogy kevesebben halnak meg az EU útjain, de a 2030-as cél továbbra is távoli — Magyarország egymillió lakosra vetített 48 fős halálozási rátája ugyanis még mindig az uniós átlag felett van. A szélesebb szabályozási környezetet pedig jól megvilágítja, hogy a vezetői engedélyre és az automatizált rendszerekre vonatkozó döntések kapcsán biztonsági aranykor után dereguláció jöhet az EU közlekedésbiztonságában. A jogalkotási folyamat ezzel nem zárult le: az Európai Parlament most tárgyalásokat kezd az Európai Unió Tanácsával a felülvizsgált irányelvek, illetve a szabályozási csomag végleges szövegéről. Az ETSC álláspontja szerint a mostani bizottsági szavazás nem visszalépés, de nem is áttörés: Európa továbbra sem halad azon az ütemen, amely a 2030-as közlekedésbiztonsági cél teljesítéséhez szükséges lenne. Hogy a most kihagyott intézkedések közül bármi visszakerül-e a végleges szövegbe, az a Parlament és a Tanács közötti tárgyalásokon dől majd el. Forrás: European Transport Safety Council (ETSC): „Roadworthiness vote a missed opportunity for EU road safety", 2026. május 5. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.  

Az osztrák rendőrség közlése szerint a busz Bruck an der Mur irányába haladt, amikor 15 óra körül tűz ütött ki a jármű hátsó részénél. Az elsődleges vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel műszaki hiba okozhatta a tüzet – közölte az ORF Magyarok. A sofőrnek sikerült a leállósávban megállítania a buszt, így az utasok időben el tudták hagyni a járművet. A buszon 33 utas tartózkodott, köztük 27 fiatal, valamint a járművezető. A csoport tagjait a Vöröskereszt a helyszínen megvizsgálta és ellátta, sérülésről nem érkezett hír. A lángokat a langenwangi és a krieglachi önkéntes tűzoltók fékezték meg. A tűz főként a busz hátsó részét érintette, a jármű azonban teljesen kiégett. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!