Cikksorozatunkban megszokottá vált, hogy időről-időre kiemelünk egy jármű részegységet és megpróbáljuk közérthetően elmagyarázni, hogy mi az, és hogy milyen előnyöket nyújt, valamint milyen kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat. Az autóiparban jól bevált hárombetűs rövidítéssel is rendelkező dízel részecskeszűrő kerül ma terítékre. A részecskeszűrő műszerfali piktogramja - lesz még szó róla Diesel Particulate Filter (DPF) A környezetvédelemmel foglalkozók a járműipart, a közlekedést kiáltották ki a légszennyezettségért leginkább felelős tényezők egyikeként, ezért a döntéshozók már jó régen hoznak különböző rendeleteket, hogy a járművekből származó légszennyező anyagok kibocsátását egyre lejjebb szorítsák. A belső égésű motorral hajtott járművek közül egyértelműen a dízel járművek jelentik a nagyobb kockázatot, mert a gázolaj égése közben nagyon finom szemcséjű korom keletkezik, amely a kipufogón keresztül távozik a légtérbe a járművekből. A benzines autók kibocsátását már korábban sikerült egy elfogadható szint közelébe csökkenteni, de erről már volt szó a múltkor. Fogalomtár: PM Nem, nem Pénzügyminisztérium, hanem particular matter, vagyis magyarul finom szemcse. A szakma az egy századmilliméter (10 mikrométer) méretű port nevezi így, de foglalkozik még ennél kisebb, mindössze 2,5 mikrométer méretű szemcsékkel is. Az ilyen szennyeződéseknek a széntüzelésű berendezések és a dízelüzemű járművek a fő okozói. Egy 2013-ban publikált felmérés szerint hazánkban a szálló por okozta várható életkor csökkenés eléri a 3 évet! A járművekre vonatkozó kibocsátási normák ( EURO(n) ) tehát nem csak felesleges marketing eszközök, hanem a legkomolyabb értelemben vett életmentő intézkedések. Az EURO5-ös és 6-os normájú dízel autókban a normák megtartásához már elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek részecskeszűrővel vagyis DPF-el. EURO5 A norma szerint egy autó egy kilométer úton nem bocsáthat ki 0,005 grammnál több szilárd szennyezőanyagot. A részecskeszűrő igen hatékonyan segíti a célok elérését, egy átlagos dízelmotorból származó szilárd szennyezőanyag mennyiség 95%-át képes megkötni. Hogyan működik? Egyszerűen fizikai gátat képezünk a kis szemcsék útjába, így azok fennakadnak a szűrőn. Pont olyan ez, mint a tésztaszűrés: a főzővíz megy a mosogatóba, a tészta pedig marad a szűrőben. Igen ám, de mi van akkor, ha tele van már a tésztaszűrő? A konyhában kiöntjük a tálba, de a DPF ezt nem teheti meg, mert akkor értelmét vesztené. A jármű fedélzeti elektronikája folyamatosan figyeli, hogy mennyi korom gyűlt össze a szűrőben és időnként a kipufogógáz extra magas hőmérsékletét felhasználva egyszerűen elégeti a felgyülemlett kormot. A DPF felépítése: két fő térrész, néhány szenzorral, mégis csodákra képes Regeneráció Az előzőekben leírt folyamat a regeneráció, de ezt csak bizonyos üzemi körülmények között képes elvégezni az autó. Aki a korszerű dízel autóját csak a városban, jellemzően rövidebb utakon használja, annál a regeneráció feltételei szinte sosem állnak fenn. Sokszor beszéltünk már arról, hogy mennyire fontos, hogy a járművek üzemi hőmérsékletüket elérve közlekedjenek. Ennek egyik oka, hogy hidegen sokkal nagyobb a fogyasztás, ráadásul sokkal jobban kopik is a motor. Tehát a korszerű kocsink csak gyűjti és gyűjti a kormot, és alig várja, hogy végre meglátogassuk a vidéki rokonokat, mert akkor van rá esély, hogy nem 1600-as percenkénti fordulaton rotyogtatjuk a motort, hanem tartósan autózunk, mondjuk az autópályán megengedett legnagyobb sebesség közelében. Ezért aki nem autózik új dízeljével legalább 30 egybefüggő kilométert naponta, annak soha nem fog bekövetkezni az automatikus tisztítás, és idővel megtelik a szűrő. Kettőt mondok, három lesz belőle A részecskeszűrőket elvileg a jármű élettartamára tervezik. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az előbb említett regeneráció létre tud jönni. A tisztítás, tisztulás első és legkézenfekvőbb megoldása, ha a jármű képes magát kitisztítani. A megfelelő üzemi körülmények esetén a kocsi ebbe magától belekezd, amit a legtöbb jószág jelez is a műszerfalon. Nagyon fontos, hogy amíg a regeneráció folyamatban van, vagyis a kis piktogram világít a műszerfalon, addig ne álljunk meg az autóval, sőt, visszaváltással, magasabb fordulatszámon való járatással segíthetjük is a folyamatot. A félbeszakadt regeneráció nem tesz jót a rendszernek, úgyhogy ha a jelzés ideje alatt megérkeznénk, inkább menjünk el a következő lehajtóig az autópályán, és várjuk meg, amíg befejeződik a folyamat. Találtam is egy videót, amelyen egy Golf 6-os regenerálja magát éppen. Nem tudni, mikor kezdte el felfenni a sofőr a dolgot, de a videó tanúsága szerint az egész 6 percig tart. Emberünk is visszavált 1-2 fokozatot, hogy meglegyen a kellőképpen magas fordulatszám. Segítek: 5:24-nél kialszik a jel, a regenerálás befejeződik. Ha menet közben nem sikerül a tisztítás, akkor egy idő után a megtelt szűrő miatt az autónk le fog tiltani. Egyszerűen nem engedi nyomni a gázt, a maradék teljesítmény pedig éppen arra lesz elegendő, hogy eljussunk egy szervizbe, ahol a regeneráció megtörténhet. Ezt úgy csinálják, hogy a járműre rákötik a számítógépet, amely regeneráció módba kapcsol, bőgeti a motort 4000-es fordulaton, és kikényszerítik a tisztítást. A szervizben természetesen van rá mód, hogy a kipufogóból távozó gázt megfelelően kezeljék, tekintettel arra, hogy a környezet ne károsodjon. A harmadik megoldás Előfordulhat, hogy annyira rossz a helyzet, hogy a DPF-et nem lehet regenerálni. Ekkor sajnos nincs más megoldás, a szűrőt cserélni kell, de ez sajnos nem olcsó mulattság. Nagyságrendileg a 150.000 forinttól indulnak az árak és típustól függően a határ a csillagos ég… Ha önmagában jelenik meg a DPF ikonja még nincs gond, csak megkezdődött a regeneráció, CHECK ENGINE jellel együtt már kezdhetünk aggódni Magyarország Mostanra jó néhány olvasóm felhorkant valószínűleg a monitorok előtt, mert nem említettem a részecskeszűrők fizikai kitakarítását, de ez nem véletlen. Tekintettel arra, hogy a csere igen drága, érthető módon megjelentek a piacon a részecskeszűrők tisztításával foglalkozó vállalkozások. Ezt kb. 50-60 ezer forintért vállalják el, de egy kis baj azért van ezzel. Bár látszólagosan és rövid távon megoldást jelenthet (értsd nem jelez a kocsi és nem tilt le) a kitisztított szűrő élettartama drasztikusan lecsökken. előfordul, hogy a tisztítás után már néhány nappal (!) ismét jelentkezik a hiba, és akkor mehetünk vissza reklamálni, meg hagyhatjuk ott az újabb borsos összegeket. Sajnos ismerek olyan esetet, akik már simán elköltötték tisztításra egy új DPF árát. Ami eddig elhangzott az a passzív rendszerekre igaz is, de vannak az Aktív rendszerek Gyorsan beszéljünk még a DPF másik fajtáról is. Az aktív regenerációs rendszerek lényege, hogy a DPF első szobájának számító oxidációs katalizátorban a megfelelő motorvezérlés miatt jelentősen megemelkedik a hőmérséklet, a gázolajhoz kevert adalékanyag (Eolys) pedig csökkenti a regenerációhoz szükséges hőmérséklet küszöböt. Nagy hátránya ezeknek a rendszereknek, hogy az adalékanyag véglegesen lerakódik a szűrőben, és így jobb esetben 180, rosszabb esetben akár már 100 ezer kilométer megtétele után ki kell cserélni a szűrőt. Az adalékanyagot az ilyen járművek külön tartályban viszik, és keverik a gázolajhoz minden tankolás után, de erről is már írunk bővebben, akit érdekel kattintson ide! Ezeket az aktív rendszereket a PSA-konszern dízelmotoros autóinál találjuk, vagyis jellemzően a Peugeot és Citroen modellekben, de hála a globalizációnak ilyen rendszerek kerültek néhány Ford és Volvo dízel modellbe is. (A Peugeot újabb modelljeiben a gyári előírás szerint 180.000 km után a DPF-et ki kell cserélni!) De tudomásom szerint létezik a gyártó által is támogatott megodás ilyenkor: a csereprogram, vagyis a régi, megtelt szűrőt leadva, kb. egy fentebb említett tisztítás áráért megküldik az újat, vagy a gyárilag felújítottat. Summa Akinek tehát dízel-részecskeszűrővel felszerelt autója van, annak jó tisztában lennie azzal, hogy ez az alkatrész néha odafigyelést igényel. Most már anyukám is tudja: nem kell feltétlenül megijedni, ha eddig nem látott jelet mutat a műszerfal...

Az eset természetesen nem egy autóversenyen történt (ahhoz túl veszélyes lett volna), hanem egy forgatáson (a film elkészült, mostantól bárki megtekintheti), amely abból az apropóból zajlott, hogy az Opel Dakar Team együttmûködési megállapodást kötött a Sörös Lajos irányította Hidroplan Nord céggel. Ennek értelmében a két cég kölcsönösen segíti egymást, és együttműködik különbözõ projektekben.     A képre kattintva megnézheti a filmet.

A következő kiírást július 9-től lehetett beadni, ebben is szintén a konvergencia régióban székhellyel, telephellyel rendelkező kkv-k pályázhattak, itt viszont már kettéválasztották a fejlesztéseket. Egyrészt megjelent egy kisebb volumenű, 5-50 millió forint (GINOP-1.2.2) és egy nagyobb 50-500 millió forint (GINOP-1.2.1) támogatást biztosító kiírás is. Szabad vállalkozási zónában bármilyen tevékenységhez, nem szabad vállalkozási zónában csak gyártó, feldolgozóipari tevékenységhez kapcsolódóan eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre és infrastrukturális fejlesztésre lehetett pályázni. A hónap elején meghirdetett 85 milliárdos keretösszegű eszközfejlesztési pályázatokra, több mint 1600 pályázat érkezett, melyek értékelése már folyamatban van. Nincs megállás! – „Újabb támogatói döntések születtek a 2014–2020 közötti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tavaly októberben meghirdetett mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítését célzó pályázatán. A 2015. július 23-i döntési csomagban 221 vállalkozás 8,3 milliárd forint uniós támogatást nyert el, és a fejlesztések összértéke megközelíti a 17 milliárd forintot.” – ismertette az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Az új 2014-2020-as pályázati időszak a fejlesztésekre szánt  források jóval magasabb, 60%-át közvetlenül a gazdaságfejlesztésre fogja csoportosítani.     Még nincs késő a pályázatok leadásához, éljen a lehetőségekkel, és fejlessze Ön is vállalkozását! Kérjen ingyenes tájékoztatást a 061/ 321 11 73-as telefon számon, vagy az info@gwconsulting.hu e-mail címen!     Forrás: http://profit7.hu/hirek/omlik-a-penz-a-palyazatokbol

Húsz alagútból 14 nagyon jó minősítést kapott, a nagy átlag is a jó kategóriába tartozik – nyilatkozta Ulrich Klaus Becker, az ADAC közlekedésért felelős elnökhelyettese. 1999 óta az alagutak biztonsága kiemelt figyelmet élvez Európában. Akkor történt ugyanis egy máig feledhetetlen tragédia. Európa legmagasabb hegyláncának gyomrában húzódik a Franciaországot Olaszországgal összekötő Mont Blanc-alagútban egy kamion kigyulladt, a földalatti mérnöki csoda egy csapásra pokollá változott. A tűz 53 órán át tombolt, és 51 ember életét követelte. Az alagutak biztonsága egyenlő az emberi életek biztonságával – fogalmazott az elnökhelyettes Münchenben, aki emlékeztetett arra is, hogyaz 1999-es tragédia után öt évvel léptek életbe az EU követelményei az alagutak biztonságával kapcsolatban, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően jutott el Európa oda, hogy minden autós számára nyugodt szívvel ajánlja az alagutakat, mert azok teljesen biztonságosak.