Az utóbbi hónapok egyértelműen arról szóltak a villanyautózás világában, hogy elmaradtak az eladási számok a korábban vártakhoz képest. Egy ponton, Európában 17%-os piaci részesedés körül, elapadt a növekedési hajlam, ami az új forgalomba helyezésű elektromos autókat illeti. Ennek hatására a legtöbb nyugati gyártó újra gondolja vagy már vissza is vonta teljes villanyos átállását, míg a kínai import esetében az látszik, hogy a tisztán elektromos autók helyett már inkább zömében hibrideket és plug-in hibrideket hoznak be Európába. Van azonban egy másik utórengése is ennek, amiről eddig kevesen beszéltek: úgy tűnik, hogy az eltűnt vásárlók a használtautó piac felé fordultak. Erre egy amerikai kimutatás hívja fel a figyelmet, amiben az látszik, hogy az új villanyautó eladások 27%-kal csökkentek idén februárban a tavalyi évhez képest. Még úgy is, hogy idén kimutathatóan olcsóbbak lettek az elektromos autók, az iráni háború okozta üzemanyag ár növekedés hatása pedig még be sem gyűrűzött a piacra. Ugyanakkor az is látszik, hogy a használt EV piac csendben növekedésnek indult. A használt elektromos autók értékesítésének száma 29%-kal növekedett. Szóval úgy tűnik, hogy kereslet – arányosan még mindig kicsi kereslet – van a villanyautókra, csupán egy másik piacon. Az is használtautó piac előnyére válhat, hogy az elektromos autók értékvesztése rendkívül magas a folyamatosan és gyorsan megjelenő új technológiáknak köszönhetően ebben a turbulens időszakban. A tavalyi évhez képest átlagosan 8%-kal lettek olcsóbbak a villanyautók a használtautó piacon, tehát még az új autóknál is nagyobb mértékben csökkent az áruk. Bár Amerika különleges piac ilyen szempontból, de náluk az is előfordul, hogy bizonyos modellek esetében olcsóbb a villanyos változat, mint a belsőégésű motorral szerelt. Mi több, mostanra beállni látszik a rend kereslet-kínálat tekintetében. A Cox Automotive szerint egyre kevesebb használt villanyautót találunk a piacon. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az Intertraffic Amsterdam – a világ legnagyobb közlekedéstechnológiai és okos mobilitási seregszemléje – 2026-ban valóban rekordkiadásnak ígérkezett. Az ITS, azaz az intelligens közlekedési rendszer (Intelligent Transport System) olyan digitális és kommunikációs technológiák összessége, amely a közlekedési infrastruktúrát, a járműveket és az üzemeltetőket adatkapcsolaton keresztül köti össze – és éppen ez a technológia áll az amszterdami esemény középpontjában. A rendezvény március 10. és 13. között kerül megrendezésre a RAI Amsterdam kiállítási központban: 12 csarnokban, 55 országból érkező több mint 900 kiállítóval, míg a szervezők nagyjából 30 000 közlekedési és mobilitási szakember részvételére számítanak 140 országból. Kulcsfogalmak ITS (Intelligent Transport System): Intelligens közlekedési rendszer – digitális és kommunikációs technológiák összessége, amelyek a közlekedési infrastruktúrát, a járműveket és az üzemeltetőket adatkapcsolaton keresztül összekötik. C-ITS (Cooperative ITS): Kooperatív intelligens közlekedési rendszer – járművek és infrastruktúra valós idejű kétirányú kommunikációja az úton, a biztonság és forgalomhatékonyság növelése érdekében. UAM (Urban Air Mobility): Városi légi közlekedés – drónok és kis hatótávolságú elektromos légijárművek integrációja a városi mobilitási rendszerekbe. MaaS (Mobility as a Service): Mobilitás mint szolgáltatás – a különböző közlekedési módokat egyetlen digitális platformon integráló modell. LiDAR: Lézer alapú távolságmérő és 3D-térképező szenzortechnológia, amelyet önvezető járművek és okosút-projektek egyaránt alkalmaznak. Izgalmas témák, innováció, szakmai tapasztalatcsere - az Intertraffic ebben a legjobb (kép: Intertraffic Amstrdam) A 2026-os kiadás legszembetűnőbb újítása a Next Mobility elnevezésű dedikált szekció megjelenése a 11-es csarnokban, saját tartalmiszínpad-programmal. Ez a terület a mikromobilitástól az elektromos járművek töltési infrastruktúráján és a mobilitási csomópontokon át az utolsó mérföldes logisztikáig, sőt a városi légi közlekedésig – az UAM, azaz Urban Air Mobility területéig – mutat be működő innovációkat. Önálló entitásként való megjelenése egyértelmű iparági üzenet: a jövő mobilitása multimodális, integrált és egyre inkább decentralizált lesz. A rendezvény csúcsteljesítményét az idei Summit Programme jelenti, amely drámai mértékben bővült. Ahol a 2024-es kiadás több mint 200 szakértővel és 100 interaktív tematikus szekciói dolgozott, ott a 2026-os kiadás 300 feletti tudásanyag-bemutatót, workshopot és demonstrációt kínál, hét színpad között elosztva. Joyce de Winter, az Intertraffic Worldwide Events igazgatója így fogalmazott: "Fenntarthatóság-vezérelt mobilitástechnológiák holisztikus bemutatója lesz, amely az intelligens parkolástól az adatvezérelt forgalmi rendszereken és zöld közlekedési megoldásokon át az közúti közlekedésbiztonságig minden területet lefed." De Winter szerint a cél egyértelmű: egyensúlyt teremteni a látogatók, az előadók és a kiállítók mobilitási ökoszisztémájában. A négy nyílt tematikus színpadot iparági partnerszervezetek üzemeltetik: a Road Infra Stage a Global Highways, a Road Safety Stage a Nemzetközi Közútszövetség (IRF), a Parking Stage a Parking Network, a Next Mobility Stage pedig a mikromobilitásra és az autonóm közlekedésre fókuszál. Az Intertraffic Awards 2026 három kategóriában – a Green Globe Award (fenntarthatóság), az Inspiration Award (technológiai innováció) és a User Experience Award (felhasználói élmény) – tünteti ki az ipar legkiemelkedőbb megoldásait. Újdonság idén a Startup Award, amelyre az összes induló vállalkozás automatikusan jelölt. Egy témakör az esemény minden szegletét áthatja majd: a mesterséges intelligencia és a robotika átalakító hatása a mobilitási szektorra. Az AI már nem kísérlet, hanem valóság – forgalomirányítástól a parkolásmenedzsmentig, az útbiztonságtól az önvezetési kísérletekig megkerülhetetlen szereplővé lépett elő. A Summit Programme kiemelten foglalkozik a C-ITS – azaz kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (Cooperative ITS) – nagyszabású telepítési tapasztalataival, amelyek lényege, hogy járművek és infrastruktúra valós időben kommunikálnak egymással az úton. Hogyan érinti ez a magyar közlekedést és autóipart? Az Intertraffic Amsterdam eredményei közvetlen relevanciával bírnak a hazai fejlesztések szempontjából. Magyarország az elmúlt években aktív szereplőjévé vált az európai okos mobilitási ökoszisztémának: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. jelenleg Európa egyik legfejlettebb okosút-projektjét futtatja, a ZalaZONE tesztpálya pedig aktívan formálja az önvezető technológiák európai standardjait. Mindazok az ITS-megoldások és AI-alapú forgalomirányítási rendszerek, amelyek Amszterdamban bemutatásra kerülnek, néhány éven belül a hazai közbeszerzési és útfejlesztési döntések alapjává válhatnak. Budapest emellett 2026-ban az európai közlekedéskutatás egyik fővárosává is válik: a TRA 2026 konferencia szintén Magyarországon kerül megrendezésre, jelezve, hogy a hazai szakmai közösség beágyazódott az európai innovációs hálózatba. Az Autószektor.hu részletesen bemutatta az Intertraffic Awards 2026 jelöltjeit az „Az AI már nem csak figyel – dönt is: 15 innováció, amely átírja Európa közlekedését" című elemzésben, amely rávilágít arra, hogy a díjra jelölt megoldások piackész, bevethető technológiákat képviselnek, nem csupán prototípusokat. A „Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását?" cikk az Intertraffic által is zászlóshajóként kezelt AI-tematikát járja körül: hogyan lép át a mesterséges intelligencia a megfigyelési funkcióból az aktív forgalomirányítási döntéshozatalba, és milyen valós kísérleteken alapul ez az átmenet. Az „Egy kisváros, amely lekörözte a nagyokat a forgalomirányításban" esettanulmány szemlélteti, hogy az adatvezérelt városi mobilitásmenedzsment – parkolásmonitoringgal, baleseti és útlezárási jelzéssel integrált ITS-platformmal – kisebb városokban is azonnali közlekedésbiztonság-javulást hozhat, nem csak nagyvárosi léptékben. Forrás: Traffic Technology Today – traffictechnologytoday.com; Intertraffic Amsterdam – intertraffic.com képek: Intertraffic Amsterdam  

A gyártó szándéka szerint az M2 méretben és árkategóriában a korábbi orosz „Oka” modern elektromos utódjaként pozícionálta. Az Eonyx M2 a L7-es kategóriába tartozik, vagyis a „nehéz quadnak” minősül, amelyet B1 jogosítvánnyal lehet vezetni. Ezt a jogosítványt Oroszországban automatikusan megszerzi az, aki hagyományos B kategóriás jogosítványt kap. Az ultrakompakt modell 2860 milliméter hosszú, egy töltéssel 150 kilométert tud megtenni a 10,8 kWh-os akkumulátorral, vagyis alapvetően rövid távú városi közlekedésre szánták. A kétüléses városi miniautók alkatrészei mind Kínából érkeznek. Az orosz piaci fogadtatás azonban egyelőre messze elmarad a gyártó reményeitől. Az orosz statisztikák szerint az idei év első két hónapjában mindössze négy darab Eonyx M2-t regisztráltak a 150 milliós országban, kettőt januárban, kettőt február végén. Autópiaci elemzők egyik, nem túl meggyőző magyarázata a lanyha érdeklődésre az, hogy a modell még nem talált rá a célközönségére, noha a kategóriájában az egyik legolcsóbb elektromos opciónak számít. A visszafogott eladások különösen úgy tűnnek figyelemre méltónak, hogy a modell már kereskedelmi forgalomban is elérhető, több nagyvárosban és a fővárosban, Moszkvában. Az árak 840 ezer rubeltől (kb. 3,5 millió forint) indulnak, ami példátlanul alacsony árszint az elektromos autók oroszországi piacán. A kalinyingrádi Avtotor Oroszország egyik legnagyobb és legfontosabb autóipari vállalata, amely az utóbbi években nagyszabású átalakuláson és bővülésen megy keresztül. A cég korábban többek között BMW, Hyunda és Kaia modelleket gyártott, de a nyugati gyártók kivonulása után stratégiailag a kínai autómárkák és elektromos járművekhez kötődő teljes cilkusú gyártás felé fordult.  

Ezek közé tartozik például a továbbfejlesztett Travel Assist, amely már jelzőlámpa-felismeréssel is rendelkezik, valamint az egypedálos vezetés (One Pedal Driving), amely során a jármű rekuperációval egészen álló helyzetig lassít. Az új szoftverrel, a fenti funkciókkal, valamint az új Innovision infotainment rendszerrel elsőként az ID.4, ID.5 és ID.7 modellek lépnek piacra. Az új rendszer In-Car Shop felületébe egy olyan alkalmazást is integráltak, amely lehetővé teszi különböző funkciók és szolgáltatások digitális, rugalmas, valamint járműspecifikus aktiválását és bővítését. A rendszer a modern okostelefonok működéséhez hasonlóan kínál letölthető alkalmazásokat többek között audio- és videostreaming, parkolás, töltés, valamint játékok területéről. Mostantól minden modellhez megrendelhető a digitális kulcs is, amely lehetővé teszi a jármű kényelmes elérését mobileszközzel (okostelefon, okosóra). A digitális járműkulcs a hagyományos kulcsot egészíti ki. A kommunikáció vezeték nélkül, az okostelefonos fizetési megoldásokhoz hasonló módon történik, külön alkalmazás telepítése nélkül. Emellett a kezelési koncepció is megújult: a jövőbeni ID. modellek kormánykerekein elhelyezett gombok még intuitívabb vezérlést biztosítanak a különböző funkciókhoz. Mindezek mellett az összes új ID. modell esetében elérhető lesz a Vehicle-to-Load funkció is, amely lehetővé teszi, hogy a nagyfeszültségű akkumulátorból közvetlenül, akár 3,6 kW teljesítménnyel külső fogyasztókat – például elektromos grilleket, kávéfőzőt vagy elektromos kerékpárokat – lássunk el energiával. Ez az utastérben található 230 V-os aljzaton keresztül lehetséges, illetve – külön adapterrel – a töltőaljzat Mode 3 csatlakozóján keresztül is. A gyár közlése szerint az új szoftvergeneráció nagyobb teljesítményt és még magasabb szintű utazási élményt biztosít az ID. modellekben. A Volkswagen új, kis- és kompakt kategóriás elektromos modelljei – ID. Polo, ID. Polo GTI, ID. Cross – szintén hamarosan megjelennek a piacon ezekkel az innovációkkal. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!