Az ExoMars projekt két etapban kutat a vörös bolygón egykori és jelenlegi élet után. - Ha létezik olyan misszió, amelynek van esélye, hogy élet nyomait találja a Marson, akkor az az ExoMars - fogalmazott Jorge Vago projektvezető, az ESA munkatársa. Az együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. " - A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás - fogalmazott Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz további egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. A program két részből áll: a márciusi után 2018-ban terveznek újabb rakétát indítani a Marsra. A márciusi kilövés után a TGO (Trace Gas Orbiter) szonda hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. Metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezett fel 2004-ben a bolygó légkörében. - Arra számítunk, hogy metánt találunk, és jobban megértjük, hogyan keletkezett - mondta Jorge Vago projektvezető. A Schiaparelli tesztmodul az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) október 19-re tervezett leválása után leszáll a Mars felszínén. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki a 19. század második felében feltérképezte a Mars felszínét. - Ez az első alkalom, hogy a Mars felszínén landolunk - mondta a projektvezető. 2003-ban a Beagle 2 Mars-szonda száll volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén. A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához: 2018-ban egy marsjáró indul útnak Bajkonurról, ez a rover lesz a projekt központi eleme.

Lopott autó a http://www.autovadasz.eu/ weboldal bejelentése alapján. -Rendszám: MYZ-485 -Gyártmány: BMW -Típus: E46 320D -Kivitel: SEDAN -Gyártási év: 2000 -Motorszám: 204D1 -Alvázszám: WBAAL71040CA66293 -Szín: kék -Lopás időpontja: 2016 március 7 -Lopás helyszíne - város: BUDAPEST -Kerület: XX. -Utca, házszám: SZENT IMRE HERCEG UTCA 88. -Megjegyzés: AZ AUTÓ SÖTÉTKÉK SZÍNŰ, SZÉLVÉDŐK FEKETE FÓLIÁVAL VANNAK ELLÁTVA, BAL ELSŐ FÉNYSZÓRÓ ALATT NÉMET ZÁSZLÓ MINTÁS MATRICA TALÁLHATÓ, HÁTSÓ LÁMPÁK TELI PIROSRA FÓLIÁZVA, 17" OS KÖNNYŰFÉM KEREKEK VANNAK RAJTA VADONAT UJ GUMIKKAL, JOBB HÁTULJA A LÁMPA SZÉLSŐ SARKÁBAN ENYHÉN SÉRÜLT(HORPADÁS)VALAMINT A HÁTSÓ LÖKHÁRÍTÓ JOBB OLDALA ENYHÉN LÓG

Peter Kössler, az ügyvezetés elnöke az Audi Hungaria Motor Kft.-t, Rábai Dániel, országkoordinátor a Continental Csoportot, dr. Urbán László, vezérigazgató-helyettes a Magyar Suzuki Zrt.-t,  Christian Wolff, az ügyvezetés elnöke a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-t, Grzegorz Buchal vezérigazgató az Opel Szentgotthárd Kft.-t, míg Javier González Pareja ügyvezető igazgató a Robert Bosch Kft-t és a magyarországi Bosch Csoportot képviselte a rendezvényen.   Balról jobbra: Ésik Róbert, Szijjártó Péter, Peter Kössler, Rábai Dániel, Urbán László,  Christian Wolff, Grzegorz Buchal és  Javier González Pareja a konferencia elnökségében. Fotó: kormany.hu A miniszter köszöntőjében úgy fogalmazott, a bevándorlási hullám nagy kockázatokat jelent az európai ipar számára, s miközben a schengeni zóna a versenyképesség biztosítéka, azt naponta több tagország is megszegi. Szijjártó szerint miközben a repülőgéppel sokszor utazó üzletemberek fogpasztáit is ellenőrzik, ezzel szemben Európába naponta ezrek áramlanak be mindenféle ellenőrzés nélkül. A schengeni zóna túlélése vízválasztó az európai ipar szempontjából, ha nincs Schengen, oda a versenyképesség – fogalmazott a miniszter, aki szerint az európai iparon belül az autóipar, azon belül pedig Magyarország lenne a legnagyobb vesztes.  Mert mit szólna az Audi győri gyára, ha Ingolstadtból nem érkeznének meg időben az alkatrészek, s Győrből sem jutna el időben a szállított alkatrész a Volkswagen pozsonyi gyárába – említett egy győri példát Szijjártó, aki szerint Schengent, a szabad határokat mindenképpen meg kell védeni. Szijjártó Péter, Ésik Róbert és Peter Kössler Fotó: MTI A külgazdasági- és külügyminiszter szerint 2015 rekordév volt. Soha nem volt még ilyen nagy a magyar járműipar exportja, a kivitel értéke 2015-ben 19,6 milliárd euró volt, amely csaknem 14 százalékkal, 2,4 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbit. 2015-ben 7833,3 milliárd forint termelési értéket állított elő az autóipar Magyarországon, amely 17,6 százalékkal volt több, mint 2014-ban. A járműgyártásban dolgozók száma 13 százalékkal nőtt, meghaladta a 149 ezret. Beszélt arról is, hogy az exportból származó árbevétel 16 százalékkal, a belföldi értékesítésből származó bevétel 36 százalékkal nőtt, ezek eredményeként pedig a magyar autóipar részaránya a teljes feldolgozóiparban már több mint 30 százalék. Szijjártó Péter hangsúlyozta az elmúlt másfél évben a HIPA 349 milliárd forintnyi autóipari beruházáshoz 38 milliárd forint állami támogatást kapott. A tárcavezető egyaránt fontosnak tartotta a kis- és közepes vállalkozások (kkv) közvetlen és közvetett támogatását, a magyar beszállítói hányad emelését is. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter szerint a schengeni zóna túlélése vízválasztó az európai ipar szempontjából. Fotó: MTI Végezetül arról is beszélt Szijjártó Péter, hogy felsőoktatási ipari együttműködési központokat hoznak létre a járműipar igényeinek jobb kiszolgálása érdekében. Az első Győrben jön létre, de előrehaladott tárgyalásban vannak a Bosch-sal, a Daimlerrel és az Opellel is, továbbá a Suzukival is felmerült hasonló létesítésének a gondolata. Ésik Róbert, a HIPA  elnöke emlékeztetett rá, a járműipar Magyarországon több mint 115 éves hagyománnyal rendelkezik. A magyar szakértelem és kreativitás, a kedvező földrajzi elhelyezkedés, a produktív munkaerő és a versenyképes gyártási költségek eredményeként Európa egyik legvonzóbb autóipari piaca a magyar. Ennek egyik bizonyítéka, hogy jelen levő autóipari vállalatok folyamatosan bővítik telephelyeiket. A köszöntők után a cégvezetők prezentációi következtek. A miniszter és a HIPA elnöke is örömmel nyugtázhatta a megszólalók gondolatait. Elégettek Magyarországgal, s további bővülést tervez mindenki – ez még akkor is így volt, ha az összegekkel és az időpontokkal óvatosan bánt mindenki. Legalábbis a rendezvény első két órájában, ameddig a sajtónyilvánosság tartott. Végezetül egy-egy kiragadott mondat, a tudósító szubjektivitását sem nélkülözve. Ők mondták... Peter Kössler, az ügyvezetés elnöke az Audi Hungaria Motor Kft.:   Idén elkezdjük gyártani a TT RS-t, előkészülünk az Audi Q3 jövőbeni gyártására és idén megünnepeljük a harmincmilliomodik motor megszületését Győrben. Rábai Dániel, országkoordinátor, Continental Csoportot: 2016-ban ötvenmillió eurót tervezünk befektetni hét magyarországi telephelyünkön. Dr. Urbán László, vezérigazgató-helyettes a Magyar Suzuki Zrt.:  430 ezer Suzuki fut a magyar utakon, ami ma magyar autóvásárlók bizalmának a jele. Christian Wolff, az ügyvezetés elnöke a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.: Ez az első nyilvános fellépésem Magyarországon, s jelzem önöknek, azért dolgozunk, hogy a kecskeméti gyárunk további növekedését megalapozzuk. Grzegorz Buchal vezérigazgató az Opel Szentgotthárd Kft.: Az idén Szentgotthárdon harminc százalékkal több motort akarunk gyártani, év végére ez darabszámban 600.000-et jelenthet. Javier González Pareja ügyvezető igazgató a Robert Bosch Kft-t és a magyarországi Bosch Csoport vezetője: Nincs olyan autó a világban, amiben legalább egy Bosch termékeket ne találnának. 72 autógyárral működünk együtt a világban a jövő mobilitásáért.