Idén 14. alkalommal rendezték meg Aschaffenburgban az targoncavezetők világbajnokságát, ahol egy három fős magyar csapat (Juhász Imre, Erdélyi Tibor, Reketyei Zsolt) is képviseltette magát. A rendezvény helyi szinten nagy volumenű eseménynek számít, az anyagmozgatók versenyére többezren voltak kíváncsiak. A bajnokságra az országok 3 fős csapatokat indítanak, ahol a versenyzők ügyességét, szakértelmét teszik próbára, de a csapatmunkára is hangsúlyt fektetnek a bírák.  Az idei verseny egyik különlegessége egy világrekord-kísérlet volt, ahol a Linde 9 gyakornoka megkísérelte egy targonca mind a négy kerekét lecserélni a lehető legrövidebb idő alatt, ahogy a Forma 1-es kerékcserék is zajlanak a bokszutcában. Ez végül 1 perc 8 másodperces idő alatt sikerült is, így az előírt 10 méteres tesztvezetést követően hivatalosan is Guinness-rekord született, melyet a Litvániából érkező Guinness-bíró, Mario Koike hitelesített. A versenyen közel 200 targoncás indult, ebből 13 csapat saját országa színeiben, 18 céges csapat és 75 független targoncavezető.  

A Toyota-csoport is belép az elektromos mobilitás piacára. Ez tavaly december óta már nem újdonság: a vállalat 2017 végén jelentette be, hogy a 2020-as évek elején legalább tíz, tisztán elektromos modellt bocsát piacra, valamint hogy 2030-ra évente egymillió darab emissziómentes (akkumulátoros és üzemanyagcellás) járművet kíván értékesíteni. Mindez nem jelenti azt, hogy a vállalat hátat fordított volna korábbi szemléletének: rövidtávon és középtávon a hibrid technológiára, hosszú távon pedig a hidrogén üzemanyagcellára összpontosít a gyártó, mint a piaci, technológiai és törvényi adottságoknak leginkább megfelelő alternatív hajtási módozatra. Ahogy TerasiSigeki, a cégcsoport elektromos mobilitás üzleti terveiért felelős alelnöke egy korábbi interjújában elmondta:„Tömegpiaci gyártóként ki kell terjesztenünk villamosított ajánlatunkat. Ahhoz, hogy elő tudjuk segíteni a tisztán elektromos üzemű járművek szélesebb körű elterjedését, fokoznunk kell műszaki fejlesztési felkészültségünket, és foglalkoznunk kell a technológia társadalmi vonzataival is.” Leszögezte azt is, hogy a Toyota továbbra is a Miraiban bemutatott üzemanyagcellás technológiát tekinti a jövő megoldásának (ezt később maga AkioToyoda, a cégcsoport első embere is megerősítette), ám szükségesnek látja, hogy mindkét emissziómentes szegmensbennövelje jelenlétét a cég (a Toyota idén nyáron ismertetett célkitűzése, hogy a húszas években több hidrogén üzemű személy-, illetve haszongépkocsit is piacra dobjon, és a technológia árát jelentősen csökkentve megtízszerezze jelenlegi FCEV eladásait). A jelek szerint tehát 2020-tól – azaz várhatóan már 2020-ban – a Toyota-csoport is szereplőjévé válik a jelenleg alig egyszázalékos globális piaci részesedéssel bíró, ám hosszú távon a becslések szerint az összeladások egytizedét kitevő EV piacnak. A kérdés már csak az, hogy melyik jelenlegi modellt éri a megtiszteltetés, hogy első lehet ezen a piacon – egy japán napilap azonban már erre is tudni véli a választ. A Toyota szűkebb pátriájában, az Aicsi prefektúrában megjelenő Csunicsi Sinbun ugyanis azt írja, a Lexus UX alapjaira épülhet fel a Toyota-csoport első, tisztán elektromos modellje. Az értesülés forrását sajnos nem jelölik meg, de a feltételezés logikus: egyrészt az elektromos járművek magasabb költségét könnyebben elbírja egy prémium termék, amelynek vételárát arányaiban kevésbé emeli meg a technológia. Másrészt az akkumulátoros elektromos hajtástechnológia az elmúlt években elért, kétségtelen előrelépések ellenére ma is elsősorban városi használatra ideális, pontosan, ahogy a Toyota legkisebb, GA-C jelű padlólemezére épülő kompakt crossovere. Ez az ultramodern platform ráadásul eleve támogatja az alternatív hajtási módozatok beépítését, így költséghatékonyan alakítható ki rajta egy elektromos hajtáslánc. A legfontosabb szempont mégis sokkal inkább emberi, mint műszaki: a Lexus UX egy vadonatúj vevőkört szólít meg, amelynek fiatal, progresszív tagjai minden más demográfiai csoportnál fogékonyabbak az új, innovatív műszaki megoldásokra, nem kötik őket autóipari konvenciók, ellenben elkötelezetten igyekeznek óvni a környezetet. Mindez azt jelenti, hogy a Toyota-csoport kiterjedt globális portfolióján belül a Lexus legkisebb, legújabb crossovere minden más típusnál alkalmasabb lehet a vadonatúj technológia bevezetésére. A Toyota egyelőre nem kommentálta hivatalosan az értesülést. Mivel azonban másfél éven belül esedékessé válik a cégcsoport első elektromos modelljének bemutatása, nem sok idő kell már hozzá, hogy biztosan kiderüljön kié lesz az első fecske szerepe a modellpalettán belül.

Az Audi integrálja az Amazon népszerű hangvezérléses rendszerét járműveibe. Alexával a fedélzeten az ügyfelek számos olyan alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz hozzáférhetnek Audi e-tron járművükben, amelyek otthonaikban vagy más, Alexát támogató eszközöknél már megszokhattak. Követhetik a híreket, az időjárást, megnézhetik a sporteredményeket, élelmiszert rendelhetnek, hozzáadhatnak újabb teendőket a feladatlistájukhoz, de hallgathatnak zenét vagy hangoskönyvet is az Amazon Music vagy az Audible szolgáltatókhoz hasonló források segítségével. Rendelkezésükre áll Alexa képességeinek széles tárháza is, az okosotthon irányítási rendszer segítségével pedig az autóban ülve zárhatjuk be bejárati ajtónkat, lekapcsolhatjuk a villanyt vagy becsukhatjuk a garázskaput, mindössze kérnünk kell. Az Audi mindenféle probléma nélkül integrálta Alexát az Audi e-tron MMI rendszerébe. A vezetőnek nincs szüksége külön alkalmazásra a használatához, még a telefon és az autó rendszerének párosítása sem szükséges. Mindössze annyit kell tennie a vezetőnek, hogy összeköti az autót az Amazon fiókjával. Ezután az autó hangvezérlési rendszere segítségével már egyszerűen aktiválhatjuk az Amazon szolgáltatását az „Alexa” hívószóval. Az MMI rendszer LTE mobil adatmodulja kapcsolatot létesít egy Audi back-enden keresztül és továbbítja az igényt az Amazon szerverei felé. A kérést pedig az autó audió rendszerén keresztül ismétli meg. Az Audi a tavalyi évben már megmutatta, milyen fontos szerepet szán a hangvezérlésnek az autó és vezetője közötti interakcióban és az ehhez kapcsolódó feladatokban. Az Audi A8 luxus limuzinban bemutatkozó természetes hangvezérlés mostanra folyamatosan bekerült az összes modellsorozatba és szintén tartalmazza az önálló tanulásra képes párbeszéd menedzsert.