Andrej Kiska - Fotó: Facebook  „Egy erdei úton haladtam, amikor az egyik keréknyomból át akartam menni a másikba. Középen magas fű volt, nem sokkal korábban esett az eső, aztán megtörtént a baj. Az első kerék megcsúszott, én pedig már repültem is” – írta bejegyzésében. Kiska megsérült a vállán, és egy olyan fényképet is megosztott, amelyen felkötött karral látható. A sérüléséből várhatóan több hétig fog felépülni. A volt államfő hozzátette, hogy ez már a harmadik kerékpáros balesete. „A butaságnak ára van. A következő hetekben ezért nem sportolhatok. Szerencsére a futballt legalább a televízióban nézhetem” – jegyezte meg

Egy 55 éves olasz férfi, miután a fiával vacsorázott, hazafelé tartván, elvesztette az uralmát a volán felett, elgázolt egy nutriát és az árokban kötött ki. A helyszínelő rendőrök alkoholtesztet végeztek és a sofőrt ittasnak találták. A vérvizsgálat 1,19 g/l véralkoholszintet mutatott, ami jóval meghaladja az Olaszországban megengedett 0,5 ezrelékes határértéket, 800 és 3200 euró közötti bírság, 6–12 hónapos jogosítvány-felfüggesztés és akár 6 hónapos börtönbüntetés jár érte. A sofőr viszont állította, hogy nem ivott alkoholt. Költséges, speciális vizsgálatoknak vetette alá magát, amelyeket egy milánói központ koordinált és amely megerősítette ártatlanságát. A férfi egy nagyon ritka betegségben (Auto-Brewery szindróma) szenved, ami azzal jár, hogy a bélbaktériumok az elfogyasztott szénhidrátokat alkohollá erjesztik. Az érintettek a legcsekélyebb alkoholfogyasztás nélkül is ittas tüneteket produkálnak. Az alkoholos befolyásoltság jelei közvetlenül a szénhidrátban gazdag ételek bevitele után jelentkezhetnek. Az illető tudta, hogy cukorbeteg - ez elősegítheti ennek a szindrómának a kialakulását -, de erről a szövődményről fogalma sem volt. Fellebbezett és a bíróságon az orvosi dokumentáció volt a döntő: felmentették a vád alól. Forrás: corrieredellasera.it  

A Hungaroring bejáratánál egykor szobor emlékeztetett a világ első autós nagydíjának győztesére: a Renault fivérek párizsi műhelyében dolgozó 29 éves Szisz Ferencet nevezték a Francia Autóklub és az Illustration című újság által meghirdetett első Grand Prix-versenyre. A mezőny 1906. június 27-én reggel 6-kor rajtolt, Szisz 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot, ami 101,8 km/órás átlagsebességnek felelt meg. Győzelméért 45 ezer frankot és francia állampolgárságot kapott. A 103 kilométeres pályán az első és második napon is hat-hat kört kellett megtenni. Akkoriban a gyorsaság mellett az autógyárak főleg termékeik tartósságáról szerették volna meggyőzni a nagyközönséget. A Le Mans–La Ferté–Bernard–Saint Calais városokat érintő útvonalon több országból verbuválódott a mezőny. Három-három Fiat, Mercedes, Brasier, Clement-Bayard, Darracq, Hotchkiss, Lorraine-Dietrich, Itala, Panhard és Renault, valamint egy Gobron-Brillié és Gregorie márkájú autó állt rajthoz. A poros földutakat kátránnyal locsolták, ami nem sokat segített, hiszen a 170 km/órás tempóval száguldó kocsik vezetőinek arcára is jutott a fekete mázból. A Renault-val versenyző magyar Szisz Ferenc begyulladt bőrét éjjel borogatták, hogy másnap rajthoz tudjon állni. A versenyzőknek vigyázni kellett az úton sétálgató állatokra ezeket a sofőrök segédei kalapácscsapkodással próbálták elriasztani. A helybéliek tömegesen kötöttek fogadásokat arra, hogy ki tudja felkapni az út közepére tett borosüveget anélkül, hogy elütné a falun keresztül vágtató autó. Volt, hogy harmincnyolcan vesztették így életüket egy versenyen. Már a világ első Grand Prix autóversenyén is fontos szerepe volt az abroncsoknak, amelyek nem bírtak száz kilométernél hosszabb utat. Az átlagos gumicseréhez negyedóra kellett, ám a kiemelt csapatoknak elég volt egy-másfél perc, mert megkapták a nyolccsavaros rögzítésű, pántra szerelt Michelineket. Az 1905-ös Renault 12 985 köbcentiméteres, négyhengeres motorja 1200-as fordulaton 95 lóerőt teljesített, ami elmaradt például a Fiatétól, mégis elég volt a győzelemhez. A piros színű autók orrára 3A, 3B és 3C rajtszámot festettek. Szisz Ferenc másik két csapattársa, Edmond és Richez is hibátlanul vezetett, de a magyar versenyző több mint félórás előnnyel győzött a 3A rajtszámú Renault-val. Hartmann László 1934. október 11-én 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel a gyóni egyenesként elhíresült 6,8 kilométeres betonúton. A Maserati gyári versenyzőjeként a berlini Avus pályán hatodik helyezést elért Hartmann László privát pilótaként. Kölcsönkocsival indult az 1936. június 21-én rendezett I. Magyar Nagydíjon, ahol hetedik lett. Később egy második díjából megvásárolta gróf Zichy Tivadar Bugatti T35B versenyautóját, amely korábbi magyar futamokon győzött. A 3,85 méteres hosszú és 3 literes, 280 lóerős teljesítményű, 750 kilós Maserati 270 km/h tempóra volt képes. Hartmann László karrierje 37 évesen ért véget: 1938. május 16-án a Tripoli GP-n halálos balesetet szenvedett. Kesjár Csaba Jól indult, de tragikusan végződött az autó- és motorversenyző Kesjár-dinasztia legfiatalabb tagjának karrierje. Kesjár Csaba ígéretes center volt a zuglói sportiskola vízilabdacsapatában, aztán saját építésű gokarttal versenyzett. Több kategóriában öt bajnoki címet nyert, (négy Formula Eastern és egy F3) majd 1986-ban első lett az osztrák Formula Ford sorozatban. 1987-ben, a másodikként végzett az F1-es Magyar Nagydíjon és 150 ezer néző előtt a pénteki szabadedzésen kipróbálhatta a 900 lóerős Zakspeed versenyautót, nem is akármilyen időeredménnyel: Kesjár Csaba már a harmadik körben gyorsabb volt, mint Christian Danner, aki helyett beszállhatott. A 2300 méteres Norisring pályán Kesjár már az edzésen keményen csatázott csapattársával, Ralf Kellenersszel, miközben hiába kérte szerelőit, hogy a poros és hepehupás aszfalt ellenére is csökkentsék a Dallara hasmagasságát. 1988. június 24-én 6 óra 8 perckor a Dallara kétszáz feletti tempóval száguldott tovább és balkanyarban féknyom nélkül rohant a fejmagasságú korlátnak, a 26 éves Kesjár Csaba azonnal meghalt. Baumgartner Zsolt 2003-ban a Magyar Nagydíj edzésén megsérült Ralph Firman helyére ült be az F3000-ban versenyző Baumgartner Zsolt, aki tehetségének és a szponzorpénzeknek köszönhetően a Jordan csapatnál két futamon, a következő évben az ugyancsak Formula–1-es Minardinál teljes szezonban vezethetett, ráadásul a csonka mezőnyű USA Nagydíjon világbajnoki pontot is szerzett. Később a tengerentúli ChampCar szériában volt tartalékpilóta. Michelisz Norbert háromszoros túra-autóvilágbajnok A himesházi születésű Michelisz Norbert elérte azt, amiről egy autóversenyző álmodhat, pedig 2005-ben, a túraautó-világbajnokság (WTC) feltámasztásának évében még csak szimulátorozott. Itt figyelt fel rá a Zengő Motorspor, melynek színeiben 2005-ben száz lóerős Opel Astrával, majd 180 lóerős Renault Clióval bizonyított, 2006-ban a magyar Suzuki-kupában lett bajnok lett a 25-27 fős mezőny legyőzésével. 2007-ben Renault Clio-kupa bajnok, 2008-ban már a SEAT León Európa-kupában indult. 2011-ben megszerezte első világbajnoki futamgyőzelmét. 2012-ben nyert a Hungaroringen, majd a szezonvégi hatodik hely mellé megszerezte a privát pilóták bajnoki címét, a Yokohama-kupát, amit 2015-ben is begyűjtött. 2016-ban a Honda gyári pilótájaként egy futamgyőzelemmel és további hét dobogós hellyel negyedik lett, az összesítésben egyetlen ponttal maradt le a dobogóról. 2018-ban már a WTCC-ről WTCR-re változó új szabályrendszer szerinti Hyundai gyári versenyzőjeként indult, 2019-ben, 2023-ban és 20224-ben bajnoki címet szerzett az FIA TCR World Tour mezőnyében. Kis Norbert, a hétszeres kamion bajnok A kelet-európai kis srácok álomautójával, pedálos Moszkviccsal kezdte autós pályafutását, majd szimulátorozott. Kiss Norbi megnyerte a Renault Clio kupát, többször lett bajnok a Seat Leon Szuperkupában, Suzuki Swift sorozatban és Formula Renault szériában. Háromszor választották az év versenyzőjének. 2025-ben hetedszer nyerte el az FIA European Truck Race Championship bajnoki címet. Sikerében szerepe volt az 1200 lóerős kamionnak, amelyet Bakó Csaba versenymérnök vezetésével épített az Oxxo Racing, majd a Révész Racing csapat. Fotók: Francia Állami Könyvtér, Fortepan Horváth József, Bundesarchiv, LSB, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

A 19 éves pilótának az idén és pályafutása során is ez az ötödik pole pozíciója. Antonelli mögött Charles Leclerc, a Ferrari monacói versenyzője végzett a második helyen, a harmadik rajtkockát pedig a másik Ferrarival a hazai közönség előtt szereplő hétszeres vb-győztes Lewis Hamilton szerezte meg. Antonelli csapattársa és összetettbeli legnagyobb riválisa, a szintén brit George Russell a negyedik pozícióból startolhat. A vb-címvédő Lando Norris (McLaren) a hatodik rajthelyet foglalhatja el, míg a négyszeres világbajnok Max Verstappen (Red Bull) a hetedik kockából indul majd. Az 52 körös Brit Nagydíj vasárnap közép-európai idő szerint 16 órakor kezdődik.   A teljes rajtsorrend:   1. sor: Andrea Kimi Antonelli (olasz, Mercedes) Charles Leclerc (monacói, Ferrari)   2. sor: Lewis Hamilton (brit, Ferrari) George Russell (brit, Mercedes)   3. sor: Isack Hadjar (francia, Red Bull) Lando Norris (brit, McLaren)   4. sor: Max Verstappen (holland, Red Bull) Oscar Piastri (ausztrál, McLaren)   5. sor: Arvid Lindblad (brit, Racing Bulls) Liam Lawson (új-zélandi, Racing Bulls)   6. sor: Gabriel Bortoleto (brazil, Audi) Pierre Gasly (francia, Alpine)   7. sor:   Nico Hülkenberg (német, Audi) Oliver Bearman (brit, Haas)   8. sor:   Carlos Sainz Jr. (spanyol, Williams) Alexander Albon (thaiföldi, Williams)   9. sor:   Esteban Ocon (francia, Haas) Valtteri Bottas (finn, Cadillac)   10. sor:   Franco Colapinto (argentin, Alpine) Sergio Pérez (mexikói, Cadillac)   11. sor: Lance Stroll (kanadai, Aston Martin) Fernando Alonso (spanyol, Aston Martin)   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!