Új vezérigazgató kerül a Magyar Suzuki Zrt. élére. Atsumi Masato május elsejével váltja Abe Yoshinobut, aki a Suzuki Motor Corporation globális autós üzletágának marketing divízióján folytatja karrierjét a Suzuki-Csoporton belül. A japán Nagoya Egyetemen végzett közgazdász Atsumi Masato frissdiplomásként csatlakozott a Suzuki-Csoporthoz 1987-ben. 2012-től kezdődően került kapcsolatba az öreg kontinenssel. A Suzuki International Europe GmbH. elnökeként irányította a vállalatcsoport teljes tevékenységét Németországban, illetve betöltötte az ügyvezető igazgató szerepét Ausztria és Finnország, valamint a németországi motorkerékpár- és hajómotor üzletágaknál. Majd, 2018-tól a japán anyavállalat emberi erőforrásokért felelős vezérigazgatójaként tevékenykedett tovább. Az 57 éves vezető magyarországi kinevezése előtt az európai személygépkocsi értékesítésért felelt. „A járműipar nemzetközi klímavédelmi és fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban, a Suzuki Motor Corporation világszerte a zöldebb gyártásra és járműhasználatra koncentrál. Anyavállalatunk iránymutatásai alapján Magyarországon is ezen a már megkezdett úton szeretnénk haladni a következő években. A Magyar Suzuki a hibrid járművek 2019-es bevezetését követően is olyan modellek gyártására törekszik Esztergomban, amelyek minél több ember számára elérhetővé teszik a környezettudatos autózást” – mondja Atsumi Masato a vállalat jövőjéről. „Sok kihívásban és még több sikerben volt részünk az elmúlt öt évben itt Esztergomban, a Suzuki Japán és India után harmadik legnagyobb üzemegységében. Köszönöm munkatársaimnak, partnereinknek és beszállítóinknak a mindig konstruktív és előremutató közös munkát, és sok sikert kívánok a továbbiakban is” – búcsúzott a leköszönő vezérigazgató. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár elmondta: a kormány a Klíma- és természetvédelmi akcióterv részét képező Zöld busz programban tíz éven át összesen 36 milliárd forinttal támogatja az elektromos autóbuszok beszerzését. Az eddig öt nagyvárosban forgalomba állított 1-1 elektromos tesztbusz üzemeltetési tapasztalatai alapján a járművek kilométerenként 60 forinttal olcsóbban működnek, mint a dízelmotorral meghajtott  járművek, és havonta 65-70 fa szén-dioxid megkötésének megfelelő károsanyagtól mentesítik a környezetet - ismertette az államtitkár. Steiner hozzátette, Magyarországon az összes szén-dioxid-kibocsátás ötödéért a közlekedési szektor, ezen belül pedig 98 százalékban a közúti közlekedés a felelős. A Zöld busz program keretében a helyi közösségi közlekedésben megindul a korszerűtlen buszpark cseréje. A cél az, hogy a 25 ezer lakosúnál nagyobb  településeken nulla vagy alacsony károsanyag-kibocsátású buszok szállítsák az utasokat. Az Esztergomban forgalomba állított Mercedes-Benz eCitaro tesztbusz 80 utas befogadására alkalmas. A járművet egy 2,5 tonna súlyú lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid akkumulátorcsomaggal szerelték, kapacitása egyetlen feltöltéssel elég az egész napi folyamatos üzemhez, azaz akár 200 kilométer megtételéhez. A négyhetes tesztprogram során az autóbusznak hetente kétszer 200 kilométert, háromszor 150 kilométert, egyszer pedig 100 kilométert kell minimálisan teljesítenie naponta. Az energiatárolókat éjszaka töltik a Volánbusz telephelyén, hagyományos plug-in töltőberendezésről. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Baidu a Guangzhou Huangpu kerületi kormánnyal együttműködve hozta létre a világ első multimodális autonóm vezetési MaaS platformját. Az önálló vezetési szolgáltatások széles választékának integrálásával az utazási ajánlások megfogalmazása érdekében ez a sokszínű platform szinte tökéletesen kielégítheti a felhasználók utazási igényeit. A több mint 40 önálló járműből álló flotta öt különböző típusal debütál (Robotaxi, Robobus, Apolong, Apollocop és New Species Vehicle), hogy a legforgalmasabb időszakokban is teljeskörűen kiszolgálja a város közlekedési igényeit. A legtöbb jármű a helyi előírásoknak megfelelően biztonsági járművezetővel közlekedik,. Az Apolong kisbusznak nincs fékpedálja és kormánya, a jármű érintőképernyő segítségével vezérelhető. Az apolong kisbuszok sofőr nélkül is képesek közlekedni, és közlekednek is Kína nagyvárosaiban (kép: chinapev.com) Az utasok a Baidu Maps és az Apollo Go mobilalkalmazásokon keresztül foglalhatnak helyet a járművekre. A MaaS (közlekedés mint szolgáltatás) platform ökoszisztémája a legkülönfélébb felhasználói igényeknek képes megfelelni, legyen szó nyaralás közbeni városnézésről, bevásárlásról, vagy akár ünnepi kirándulásról. A Baidu Apollo több mint 50 Robotaxi pickup állomást hozott létre a városban, amely a felhasználók számára autonóm járművek segítségével könnyű hozzáférést biztosít a legforgalmasabb kínai újévi fesztiválhelyekhez. Ezzel párhuzamosan egy sor újfajta jármű jelent meg a városban, amelynek feladata a pilóta nélküli kiskereskedelem, valamint a rutinszerű takarítás és fertőtlenítés. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! nyitókép: ITS Technology International

Számos jelentés A Statisztikai Hivatal 1926-tól minden év májusában rendszeresen közzétette a gépjárműállományról szóló jelentéseit: az akkori adatok szerint Magyarországon 6712 személygépkocsit, 1950 teherautót, 2941 motorkerékpárt és 629 egyéb gépjárművet tartottak nyilván, 1928-ra megkétszereződött a járműpark. A márkák között a Magyar Általános Gépgyár Magomobiljai voltak többségben, de sok Adler, DKW, Fiat, Opel, Peugeot, Puch, Renault és Steyr is futott az utakon. 1926-ban megszűnt a népszövetségi ellenőrzés, stabilizálódott a magyar gazdaság és javult az ország külföldi megítélése. 1927. január elsejétől bevezették az új fizetőeszközt, a pengőt melynek aranyértéke 12 500 papírkoronával volt egyenlő.   Csengő, pengő, kongó A magyaror pénz nevének kiválasztásakor felmerült még a turul, turán, libertás, vagy máriás, végül a pengő győzött, ami horvátul pengov, szerbül пенгов, románul pengeu vagy pengheu, ruszinul пенгыв. A pengő nevet hagyományosan ezüstpénzek megnevezésére használták (hangjuk után az aranypénz volt a csengő, a réz pedig kongó). A XVIII. század második felében a pénzjegyek elterjedésével az ezüstforintokat pengő forintnak nevezték. Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, majd később az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból. Így a pengő pénznév kiválasztása egyfajta stabilitást tükrözött. Hetedszer is siker 1927. június negyedikén, délelőtt tíz órakor Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter nyitotta meg a hetedik nemzetközi automobil kiállítást. A beszámolókban Salonként említett rendezvényen bebizonyosodott, hogy Magyarországot végérvényesen meghódította az automobilizmus, melyről így tudósítottak a lapok. „Mos már nem kísérletről van szó, a jelentkező nagy szükséglet eleven bizonysága annak, hogy itt rövid időszakonként be kell mutatni mind a hazai, mind a világprodukciót, hogy a közönség minden rétege megtalálja a számára konstruált kocsit. A Királyi Magyar Automobil Club a Magyar Automobilkereskedők Országos Egyesületével egyetemben határtalan lelkesedéssel és kiforrt ítélettel gyűjtötte egybe a Magyarországon képviselt márkákat.” Andrássy Sándor gróf üdvözli a kiállításra érkező Hermann Miksa kereskedelmi minisztert, aki Horovitz György vezérigazgató és Schimanek Emil alelnök társaságában érkezik Forrás: Királyi Magyar Automobil Club Jubiláris aranykönyve Üzletileg is bejött Ahogy a tudósítások megjegyzik, „a nagyarányú érdeklődést a vételek egész sora pecsételte meg, megnőtt az ország felvevőképessége, mert mindenki rájött, hogy a változott körülmények nehéz problémái csak fokozott termeléssel oldhatók meg s ennek nélkülözhetetlen eszköze az automobil. A külföld speciális megmozdulása is élénk bizonyságul szolgál arra, hogy Magyarországon a motorikus berendezkedés szisztematikusan beindult. A hetedik nemzetközi automobilkiállításra számos nálunk nem képviselt gyár küldte el remekbe készült produktumait, hogy gépeit nálunk bevezesse.” A Stefánián húzódó hatalmas nemzeti színű transzparens kalauzolta a látogatókat az Iparcsarnokhoz, melynek díszes csarnokában 57 kiállítói hely várta a nagyérdeműt. Herrmann Miksa közlekedési miniszter mindegyiket meglátogatta és közben további munkára bátorította a rendezőket. Asbóth Oszkár légcsavaros autója, Fortepan Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképek Gyűjteménye Asboth Oszkár gyűjteménye Asbóth Oszkár helikoptere, Fortepan Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképek Gyűjteménye Asboth Oszkár gyűjteménye Fő az elegancia 1928 szeptember 9-én levegőbe emelkedett Asbóth Oszkár helikoptere, igaz, néhány kötél segítségével tartották irányban, de nem kevésbé volt jelentős esemény az automobilok és utasaik budapesti szépségversenyes felvonulása, a Concours d’Elegance. Az elsőt a Margitszigeten rendezték, 1928. október 7-én. A külföldi alvázra építkező hazai kocsigyártók örültek a lehetőségnek, hiszen bemutathatták megálmodott terveiket, sokszor azonban a díjazásnál többet számított a kocsiban ülő szép színésznő, mint a szép karosszéria… A Budapesti Concourse d’Elegance-t 1925 és 1936 között tíz alkalommal rendezték meg, miközben a Budapesti Nemzetközi Autókiállításból csak négyre futotta. 1938-ban 35 ezer gépkocsit tartottak nyilván Magyarországon. 1936-os idill BMW sporttkocsival                   Forrás: Fortepan/Szöllősy Ferenc Tízezer pengős átlag Az autós szépségversenyeket imádta a nép, de nem pótolta a klasszikus autószalont. Igaz, a magyar kocsiépítők külföldön is sikert arattak: Balog József karosszériájával szerelt Maybach Zeppelin eljutott Németországba. A Főváros után Székesfehérvár, Kecskemét és Kaposvár is próbálkozót szépségversenyekkel. A gazdagoknak kedvezett, hogy 1928-ban felére csökkentették a luxusautó adóját. Akkoriban tízezer pengőbe került egy átlagautó, 2500 pengő előleg befizetése után három éven keresztül havi 450 pengős részletet kellett törleszteni, ami nagyjából egy orvos átlagfizetése volt. Egy sofőr akkoriban havi kétszáz pengő készpénzt és 50 pengőnyi ruhaellátmányt kapott. Gépember 1936 Bortnyik Sándor és Zelenka László mobil szobra Forrás: Fortepan/ Sattler Katalin Újabb törés A szalonok sorát gazdasági világválság, majd újabb háború előkészülete árnyékolta be, a járműipar egyre inkább haditermelésre állt át. 1936-ban még Bortnyik Sándor szobrász Gépemberét és a Ganz gyár spanyol megrendelésre készített Norte motorvonatát, valamint a MÁVAG Uhro LO4500-as autóbuszát csodálta a nagyérdemű. Aztán az idők változásával évről évre változott a termékkínálat is. Ganz Norte motorvonat      Forrás: Fortepan/Surányi György Hadizsákmányok Az 1940-es években a kiállításokon a magyar gyártmányú haditechnikai eszközök mellett bemutatták az ellenségtől megszerzett technikákat. Így került publikum közelbe a magyar gyártmányú Sólyom felderítő repülőgép és a győri Vagongyár Levente sportrepülője. Ekkor készült el a Csaba páncélos és Győrben a Special katonai teherautó, valamint a zseniális Winkler Dezső által tervezett Rába Botond terepjáró, meg még sok más hadigép. A kiállítás nemzetköziségét növelte a dombra kiállított zsákmányolt szovjet T28-as harckocsi, melyet egy gránátot dobó katonaszobor éppen megtámadni készült. A tank közelében „landolt” egy kilőtt Csajka I-15-ös repülőgép. Hatalmas volt az érdeklődés 1942-ben és óriási tömeg szállta meg az Iparcsarnok előtti szabad teret, ahol tucatnyi légvédelmi löveg és mentőautó volt kiállítva, az országépítés oszlopán marokba fogott kalász díszelgett, alatta pedig csupa nagybetűs szövege hirdette: „Egység, fegyelem, munka, győzelem.” Zsákmányolt szovjet T28-as   Forrás: Fortepan/Kinszki Imre További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!