„2011-ben is azért jöttem a Széchenyi István Egyetemre, mert az intézmény vezetése elhatározta, hogy a gyakorlatközpontú mérnkökképzés útjára lép. Éppen ezért kerestek meg, mint üzleti életben jártas, ipari gyakorlattal rendelkező mérnököt” – emlékezett a kezdetekre dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, aki az azóta eltelt időben folyamatosan tett azért, hogy a szeptemberben bevezetett új módszertant elindíthassa és sikerre vigye. Dr. Hanula Barna a Bugatti Veyron V16-os, 1001 lóerős motorblokkjával, melynek fejlesztése az ő nevéhez is köthető. Fotó: Májer Csaba József Miért van szükség új módszertanra – merülhet fel a kérdés. A szakember szerint azért, mert a magyar mérnökök elméleti képzése jónak mondható, alkalmazási kompetenciájukat azonban javarészt az első munkahelyükön kell elsajátítaniuk. „Egy vállalatnál dolgozó mérnök akkor igazán értékes a cégek számára, ha már alkalmazni is tudja a megszerzett tudását. A mester- és PhD-képzésen pedig az a cél, hogy a mérnök az ismereteit elemezni is tudja, és ezek alapján újat alkotni” – mutatott rá a trendteremtő nézeteiről is jól ismert motorfejlesztő mérnök. Mint mondja, a gyakorlatorientált képzést nemcsak hallgatók, hanem az egyetem vezetése és az oktató kollégák is fontosnak tartják. „Évekbe telt, mire átláttam, mit és hogyan szükséges változtatni a képzésen. Az áttörést és egyben a megoldást egyrészről a németországi Junior Uni gyerekegyetemre való meghívásom idézte elő. Másrészt szemléletformáló volt a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Zrt. által közösen szervezett Audi Development Camp, azaz az egyetem nemzetközi tehetségfejlesztő nyári képzése is” – részletezte dr. Hanula Barna. A Széchenyi István Egyetemen paradigmaváltó módszertant vezettek be a mérnökképzésen. Fotó: Májer Csaba József Kiemelte, hogy a fent említett programok filozófiájában benne volt az a szándék, hogy megmutassák, a tanulás eredeti formája a kíváncsiság, a játék és a versengés. Az ifjú tehetségeken látni lehetett, hogy amikor kellő motivációt és téthelyzeteket kapnak, abba se akarják hagyni a munkát. „Tapasztalatból tudom, a mai fiatalok is érdeklődők és nyitottak, csak érteni kell a nyelvükön. Elképzeléseink alapját adják a tehetségfejlesztő program tapasztalatain alapuló projektek, melyekkel már a tanév első hetében megbízzuk a hallgatókat – felkeltve ezzel érdeklődésüket. Az elméleti tudás hiánya miatt akadályokba fognak ütközni, ezért mivel a versenyszellem is hajtja őket, biztosan meg akarják majd oldani a feladatot, így kérdéseik lesznek. Ha ekkor válaszolunk majd nekik, az elmondottakat nemcsak megértik és elsajátítják, hanem alkalmazni is tudják majd. Emellett a hatékonyság jegyében szeretnénk az egyetemisták gyengeségei helyett az erősségeire fókuszálni. Ennek előfeltétele képességeik feltérképezése, amire időt szeretnék szánni” – körvonalazta a szakértők bevonásával kidolgozott módszer alapjait a dékán. Mint mondta, az új módszer részét képezi többek között még az is, hogy hangsúlyt kapnak a Z és alfagenerációk igényeit kielégítő szimulációs gyakorlatok, és fejlesztik a csapatmunkában való helytálláshoz szükséges készségeket. Fontosak lesznek a kommunikációs, személyiségfejlesztő gyakorlatok, amelyek közül néhánnyal az elmúlt években már találkozhattak a széchenyis mérnökjelöltek. Jelentős változásnak számít az is, hogy a projektfeladatra kapott érdemjegy kiválthatja a vizsgát.   Dr. Hanula Barna örömmel jelentette be, hogy a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű járműmérnök alapszakán szeptembertől már alkalmazzák az új szemléletet és tantárgyakat, amelyek később az intézmény minden mérnöki képzésében megjelennek. A dékán fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a módszer bevezetését az egyetemi modellváltás folyamata, illetve előnyei is elősegítik.  

A Honsú szigetének közepén fekvő Tocsigi egyike azon Japán városoknak, amelyek viszonylag sértetlenül vészelték át a második világháború borzalmait, így belvárosa bővelkedik a történelmi jelentőségű épületekben. Egy ilyen környezet pedig mindenből a legszebbet érdemli, gondolta egy helyi üzletember, bizonyos Kazuo Nakamura, és felajánlott a városi rendőrségnek egy Lexus LC luxuskupét. A helyi rendfenntartó erők tradicionális fekete-fehér színére matricázott, orrán a rendőrség aranyszínű emblémáját viselő autó az ünnepélyes átadást követően szeptember 23-án állt szolgálatba. A világ több nagyvárosában találkozhatunk hasonló luxus-rendőrautókkal, ám azokat sok helyen csak a turisták lenyűgözésére, a rendőrség reprezentációs feladatainak erősítésére használják. A Lexus LC-nek is részt kell majd vennie különböző promóciós eseményeken, ám a tervek szerint valódi járőrfeladatokra is bevetik: elfogó járműként segíti a közlekedési, illetve bűnüldöző osztályok munkáját. A 200 ezer lakosú város rendőrsége az egész világon elsőként kapott fényhíddal és az orsó alakú hűtőmaszk mögé illesztett, kiegészítő villogókkal szerelt Lexus LC járőrkocsit.

Magyarországon ezekből a töltőberendezésekből, amelyek 20-25 perc alatt menetkészre töltik fel az elektromos autókat, 29 már üzemel, a tervek szerint további 30-at alakítanak majd ki. A közlemény szerint a töltőberendezések gyors online elérhetősége a NEXT-E elektromos járműveket kiszolgáló töltőinfrastruktúra-projekt tagjai és az e-mobilitás digitális specialistája, a Hubject közötti együttműködésnek köszönhető. A NEXT-E projekt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül, európai uniós társfinanszírozással valósul meg, a beruházás összértéke 18,84 millió euró. A 252 villám- és ultragyors töltőberendezés kialakításában négy energetikai vállalat - az E.ON-csoport, a Mol-csoport vállalatai, a Petrol-csoport szlovén és horvát vállalatai és a horvát HEP-Hrvatska elektroprivreda -, valamint két autógyártó működik együtt. Jelenleg az elektromos töltőkhöz az adott töltőt telepítő partnervállalat alkalmazásán keresztül lehet hozzáférni, ami nehezíti a hosszabb, országhatárokat átlépő utazásokat az elektromos járművel. A NEXT-E tagjai és a Hubject között létrejött együttműködés egyszerűsíteni fogja az elektromos járművek töltését, ugyanis a Hubject az e-roaming platformjával összeköti az e-mobilitási szolgáltatókat, ezzel minden hálózaton egységes módon biztosít hozzáférést a töltőinfrastruktúrához. Példaként említették, hogy így az elektromos autók töltéséhez használt Magyarországon letöltött MOL PLUGEE applikáció az együttműködésben résztvevő másik öt országban is használható lesz. MTI

Körülbelül 190 ezer Hyundai Tucson és Kia Stinger modellt kényszerül visszahívni a két koreai gyártó az Egyesült Államokban, mivel tűzveszélyes lehet az ABS. Már 12 motortér tűzről értesült a Hyundai, amik egy balesethez is vezetett, azonban személyi sérülések egyelőre nem kapcsolódnak a visszahíváshoz. Közben a Kia hat hasonló motortér tűzesetet vizsgál a 2019-es Stinger modellek esetében, hogy azok is a Tucsonhoz hasonló problémából adódnak-e. A gyártók szerint a fékrendszer hidraulikus elektronikus vezérlőegysége (HECU) okozhatja a kárt. Az Auto News értesülései szerint az áramkör meghibásodása belső korrózióhoz vezethet, ami elektromos kisüléshez vezethet. Arányaiban jóval több Tucson modell érintett: kb. 180 000 amerikai Tucson lehet érintett a visszahívásban, a 2019-estől a 2021-es modellévű modellekig, míg az amerikai Stingerből csak kb. 9000-et hívnak vissza a 2019-es modellévből. A gyártók szerint nem csak menet közben, de leállított gyújtással is tűz keletkezhet, ezért arra kérik a tulajdonosokat, hogy a szervíz idejéig lehetőleg fedetlen területen tárolják az autóikat. Illetve, ha esetleg felvillanna az ABS jelzőlámpa a műszerfalon, azonnal keressék fel a helyi Hyundai márkakereskedésüket, és kössék le a 12-voltos akkumulátort, amíg várnak a szervízre.