A ŠKODA 1000 MB az egyik legjelentősebb modell a MladáBoleslav-i autógyár 124 éves történetében. 1964 tavaszán váltotta fel a népszerű ŠKODA OCTAVIA-t ami a klasszikus hajtáslánccal – orr-motor és hátsó kerékhajtás – rendelkezett. Az 1000 MB egy nagyon modern, 1,0 literes négyhengeres motor kapott a különösen könnyű, önhordó karosszéria hátuljába. Emellett a legmodernebb modellt a ŠKODA MladáBoleslav üzemének új részében állították elő, amely élvonalbeli technológiákat használt, mint például egy speciális öntési folyamat. A MladáBoleslav-i üzem átfogó bővítése Több mint 300 vállalat, köztük 134 külföldi vett részt a több mint 40 csarnok és egyéb épület építésében és felszerelésében. A gyár akkor a legmodernebb autógyárak közé tartozott, és a kommunista országok határain túl is szabványokat állított fel. A 80 hektáros területen 13 kilométeres úthálózat, egy rendező udvarhoz vezető tíz kilométernyi vasúti pálya, és tizenegy kilométeres futószalag volt megtalálható. Az 1000 MB négyajtós karosszériája 665 préselt részből állt, és 6900 hegesztési ponttal épült. A ŠKODA alumíniumötvözetet, valamint speciális öntési eljárást használt a motor forgattyúsházához, és négyfokozatú kézi sebességváltót, ami Európában egyedülálló volt. Ez Josef Polák cseh mérnök által 1922-ben bejegyeztetett szabadalomra támaszkodott. Ugyanakkor az intelligensen tervezett, mindössze 105 kg súlyú forgattyúházba nem kellett lyukakat fúrni - az öntvények meneteit egyszerűen meg kellett vágni. Ez hozzájárult a rövidebb termelési időkhöz és az alacsonyabb energiafogyasztáshoz. Tesztek szélsőséges körülmények között a Szovjetunióban A járművek új generációja a NOV (NovýOsobníVůz, „új személygépkocsi”) megjelölést kapták a fejlesztési szakaszban. A sorozatgyártás megkezdése előtt alapos tesztnek vetették alá. 1962 májusáig 50 prototípus összesen 1,598,840 kilométert tett meg, többek közt a volt Szovjetunió szélsőséges hidegében is. A fék-, üzemanyag- és hűtőrendszerek tesztjeit a Kaukázusban végezték, ahol három járműnek szélsőséges 45 Celsius fokos hőmérsékleten kellett teljesítenie.A négyajtós modell 1000 MB végső típusmegjelölése 1000 cm3-re kerekített hengerűrtartalomra utal, az „MB” pedig a ŠKODA MladáBoleslav-i központjában való gyártást jelenti. Kompakt autó önhordó karosszériával Sikeres elődje, az első motorral és a hátsó kerék meghajtással ellátott OCTAVIA után a ŠKODA 1000 MB teljesen új koncepcióval lépett fel: önhordó karosszériája volt, minden keréknél független felfüggesztéssel. A korszerű kialakításnak és az alumíniumötvözetek következetes használatának köszönhetően a családi autó mindössze 755 kg volt. A négyhengeres vízhűtéses OHV motort hátra helyezték el, és a hátsó tengelyt hajtotta. A könnyű motor teljesítménye 27 kW (37 LE) volt az első fázisban a 988 cm3-es hengerűrtartalommal. A modern jármű végsebessége elérte a 120 km/h-t, és ezzel egyidejűleg átlagosan 7–8 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként. 1966-ban a teljesítmény 32 kW-ra (43 LE) nőtt, a ŠKODA 1100 MB-vel pedig egy második motorváltozat is megjelent, amely 1,1 literes hengerűrtartalommal 38 kW (52 LE) teljesítményt biztosított. A ritka kétajtós MBX változat napjainkban különösen a klasszikus autók gyűjtői között keresett modell. „SimplyClever” – kiemelt figyelem a részletekre A ŠKODA dizájn előrelépését jelentette az 1000 MB, az 1960-as évek klasszikus, háromrészes karosszériájára építve, időtlen eleganciával. A nagy panorámás hátsó ablak javította a hátsó kilátást. Az üzemanyagtöltő kialakítása is a részletekre való odafigyelést mutatja: a jobb oldali sárvédőben rejtették el egy elfordítható ŠKODA embléma alatt. Kompakt méretei ellenére (hosszúsága 4,17 m, szélessége 1,62 m, magassága 1,39 m) a ŠKODA 1000 MB nagyon tágas és funkcionális belsővel büszkélkedhet. Erre példa, hogy a széria ülések fekvőhellyé alakíthatók át. Az autó két csomagtérrel volt ellátva: a hátsó ülések mögötti akár menetközben is elérhető volt; az autó elülső részében lévő pedig 220 liter térfogattal rendelkezett, ami a pótkerék felett helyezkedett el. Ennek eléréséhez csak a homloklemezt kellett előre billenteni – a poggyászok kipakolása nélkül. Nemzetközi szenzáció: premierek Brnóban, Párizsban és Londonban Az OCTAVIA gyártásának befejezése egyben a ŠKODA 1000 MB gyártásának kezdetét is jelentette 1964. április 11-én MladáBoleslavban. Ugyanezen év szeptemberében az új modellt bemutatták a nagyközönség számára a hagyományos mérnöki kiállításon Brnoban, és októberben a párizsi és londoni autókiállításokon is kiállították. 1965 májusáig havonta mintegy 1000 jármű gördült le az összeszerelő vonalról. Az év végéig a vállalat 150 egységre tudta növelni napi termelését, így az 1000 MB az első cseh jármű, amely valóban tömegtermelésre került. Az 1964 és 1969 között gyártott 443 000 ŠKODA modell több mint felét több tucat országba exportálták világszerte. 1965-ben például az export aránya elérte a 70 százalékot. Az 1000 MB híres ralikon elért sikerei is növelték a külföldi keresletet.  

A tavalyi egész évben 15 millió 158 ezer 874 darab új autót adtak át tulajdonosának, ami 0,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A forgalomba helyezett új autók száma 2014-ben váltott emelkedésre hat szűk esztendő után, amely időszakban több évtizedes mélypontra süllyedt az éves összevetésű értékesítés. A legnagyobb piacok többségében visszaesés volt, Németországban 0,2 százalékkal, Nagy-Britanniában 6,8 százalékkal, Olaszországban 3,1 százalékkal csökkent az értékesítés, az öt legnagyobb közül Franciaországban 3, Spanyolországban pedig 7 százalékkal nőttek az autóeladások 2017-hez képest.     Magyarország az pozitív élmezőnybe tartozik, nálunk 136 ezer 594 új autó talált gazdára, ami 17,5 százalékos éves növekedést takar. Ennél is jobban teljesített Románia (23,1 százalékos plusz), Horvátország (18,7 százalékos növekedés), Litvánia (25,4 százalékos plusz), de nincs okuk panaszra a görögöknek sem, ahol 17,4 százalékot ugrott a piac. Piaci részesedés szerint sorba állítva a német Volkswagen-csoport, a legnagyobb európai gyártó 0,4 százalékos, a PSA-csoport (Peugeot, Citroen, Opel/Vauxhall, DS) 32,5 százalékos, a francia Renault pedig 0,8 százalékos emelkedést tudott elérni a tavalyi évben. Az ACEA adatai szerint a Renault után nagyságrendben következő Fiat-Chrysler eladásai 2,3 százalékkal, a BMW-csoporté 1 százalékkal, a Fordé 2,4 százalékkal, a Daimleré pedig 2,3 százalékkal csökkent. A Toyota 3,8 százalékkal, a Hyundai 3,9 százalékkal, a Kia pedig 4,7 százalékkal tudta növelni az értékesítést.   A legnagyobb piacok Európában 2018 1. Németország 3 435 778 eladott autó 2. Nagy-Britannia 2 367 147 3. Franciaország 2 173 481 4. Olaszország 1 910 025 5. Spanyolország 1 321 438 6. Belgium 549 632 7. Lengyelország 531 889 8. Hollandia 443 812 9. Svédország 353 729 10. Ausztria 341 068   Győztesek és vesztesek 2018-ban: piacok (változás 2017-hez képest) 1. Litvánia 25,4 % 2. Románia 23,1 % 3. Horvátország 18,7 % 4. Magyarország 17,5 % 5. Görögország 17,4 %   1. Izland -15,6 % 2. Nagy-Britannia -6,8 % 2. Svédország -6,8 % 2. Norvégia -6,8 % 5. Svájc -4,6 %   Top 10 márka az európai autópiacon (2018) 1. Volkswagen 1 752 162 2. Renault 1 105 778 3. Ford 994 397 4. Peugeot 971 437 5. Opel/Vauxhall 887 713 6. Mercedes-Benz 871 221 7. BMW 815 179 8. Skoda 729 224 9. Audi 724 168 10. Toyota 713 374   Győztesek és vesztesek 2018-ban: márkák (változás 2017-hez képest) 1. Jeep 55,6 % 2. Jaguar 20,7 % 3. Seat 12,8 % 4. Dacia 11,7 % 5. Volvo 6,1 %   1. Lancia/Chrysler –19,8 % 2. Land Rover –14 % 3. Nissan –12,8 % 4. Audi –12,4 % 5. Fiat –8,8 %   (forrás: ACEA) Top 50 modell Európában 2018-ban (eladott autó; változás 2017-hez képest) 1 Volkswagen Golf 441 384 –7,6% 2 Renault Clio 328 536 +2,2% 3 Volkswagen Polo 294 493 +9,3% 4 Ford Fiesta 269 945 +6,6% 5 Volkswagen Tiguan 252 099 +6,9% 6 Nissan Qashqai 229 266 –7,3% 7 Peugeot 208 227 372 –6,1% 8 Toyota Yaris 215 400 +9,2% 9 Opel/Vauxhall Corsa 214 324 –6,6% 10 Renault Sandero 212 829 +7,9% 11 Skoda Octavia 212 687 –3,6% 12 Renault Captur 209 922 –0,4% 13 Citroen C3 207 386 +1,4% 14 Peugeot 3008 202 400 +20,9% 15 Ford Focus 194 097 –8,1% 16 Fiat 500 188 332 –0,4% 17 Dacia Duster 178 901 +23,2% 18 Peugeot 2008 177 355 –0,6% 19 Fiat Panda 167 426 –10,1% 20 Skoda Fabia 165 194 –4,6% 21 Opel/Vauxhall Astra/Astra Classic 156 827 –26,6% 22 Mercedes-Benz A 155 815 +8,5% 23 Volkswagen Passat 155 697 –13,9% 24 Peugeot 308 153 967 –2,0% 25 Ford Kuga 153 542 +1,0% 26 Mercedes-Benz C 150 093 –14,9% 27 Audi A3/S3/RS3 143 115 –12,3% 28 Seat Leon 141 013 –2,8% 29 Volkswagen T-Roc 140 927 – (új belépő) 30 Hyundai Tucson 136 422 –8,6% 31 Renault Megane 135 658 –17,5% 32 Mini 134 079 –1,6% 33 Toyota C-HR 132 934 +23,1% 34 BMW 1-es sorozat 126 450 –8,3% 35 Mercedes-Benz GLC/GLC Coupé 124 508 +10,9% 36 Kia Sportage 118 976 –6,6% 37 Opel/Vauxhall Mokka/Mokka X 118 797 –29,7% 38 Mercedes-Benz E 118 008 –7,7% 39 Audi A4/S4/RS4 115 022 –21,0% 40 Ford EcoSport 111 856 +78,2% 41 BMW X1 110 606 –7,1% 42 Toyota Auris 110 599 –2,2% 43 Citroen C3 Aircross 110 124 +542,8% 44 BMW 5-ös sorozat 107 760 –1,6% 45 BMW 3-as sorozat 103 581 –19,5% 46 Seat Ibiza 101 105 –14,2% 47 Renault Kadjar 100 620 –10,2% 48 Fiat Tipo 100 017 –19,9% 49 Volkswagen Up 97 478 –2,8% 50 Fiat 500X 95 314 +6,4%   (forrás: Jato Dynamics, ANE)

A közlemény szerint a Budapest közigazgatási határain belüli vasúti területekről megközelítőleg 342,5 tonna, vidéki MÁV-területekről pedig 241,5 tonna jogszerűtlenül elhelyezett szemetet vitetett el a vasúttársaság.  A szemét mennyiségének érzékeltetésére hozzátették: hét hatalmas mozdonynak megfelelő tömegű hulladékot gyűjtöttek össze.