Az első világháború során a repülőgép-motorokkal foglalkozó Rapp Motorenwerke átszervézéséből létrejött a Bayerische Motoren Werke nevű vállalat, azaz a BMW. Az első világháború után a cég mezőgazdasági gépek és stabilmotorok előállításával próbálkozott. 1922-ben megvették a Bayerische Flugzeugwerke repülőgépgyárat, amely többek között a BMW motoros Helios motorkerékpárokat készítette. A Helios áttervezésével 1923-ban megszületett az első BMW motorkerékpár.   BMW motorok Magyarországon Két évvel később, 1925-ben a Laurin-Klement Rt, amely leginkább a névadó cseh márkára koncentrált, már néhány reklámjában megemlítette, hogy a BMW kétkerekűit is árusítják. Ezt követően Gecső Jenő, a szintén német gyártmányú D-Rad motorkerékpárok képviselője vállalta fel a márkát 1927-ben. „Gecső Jenő igen szerencsés választást csinált a BMW-vel és mi őszintén azt ajánljuk neki, hogy minden igyekeztével propagálja a BMW-t, amivel soha nem fog szégyent vallani”. Ekkoriban ifjabb Horthy István is BMW motorkerékpárral versenyzett. Gecső Jenő azonban már 1927. őszén csődöt jelentett. Komolyabban először az 1927. őszén bejegyzett Magaziner és Strausz Gépjármű-Kereskedelmi Társaság foglalkozott a BMW járműveivel. Magaziner Pál ismert redőny-gyáros volt, s ő adta a szükséges pénzügyi hátteret, míg Strausz Frigyes a kereskedelmi részt intézte. Budapest Belvárosában, a Balaton utca 10 alatti bérház udvarán rendezték be bemutatótermüket és javítóműhelyüket. A Magaziner és Strausz cégnek is csupán 2-3 év jutott, hiszen az 1929-es gazdasági válság miatt ők is a felszámolás sorsára jutottak. A Magaziner & Strausz cég levélpapírja 1931-ben. (Forrás: Budapest Főváros Levéltára) A BMW motorok a második világháború előtt tértek vissza, amikor a Steyr-Austro Daimler-Puch vállalat kezdte a hazai ügyeket intézni. A második világháború során felmerült, hogy Székesfehérváron, a Danuvai Rt új fogaskerékgyárában szerelnének össze BMW R75 motorkerékpárokat, amellyel a magyar honvédséget látták volna el, de végül ez a terv is kútba esett.   BMW autók Magyarországon A BMW a motorkerékpárokhoz hasonló módon indította be autógyártási tevékenységét: 1928-ban megvásárolták az Automobilwerk Eisenach nevű vállalatot, amely Dixi márkanév alatt az Austin 7 liszenszváltozatát kínálta. A BMW 1932-ben felbontotta a liszenszerződést, s fokozatosan önálló típusválasztékot alakított ki. Magyarországon a BMW autókat is a Magaziner és Strausz cég próbálta meg először bevezetni a piacra. Ám ekkor még nem sikerült a bajor márkának megvetnie a lábát. Sofőrképzést segítő BMW Dixi gépkocsi Dombováron 1931-ben (Forrás: Fortepan/Erky-Nagy Tibor/14005) A BMW gépkocsik első hazai virágkora a harmincas évek közepére tehető. Az egyre inkább Németország felé orientálódó politikai és gazdasági környezetben nálunk is előnyt élveztek a német márkák. 1934-ben a korszak egyik legismertebb autókereskedője, Bárdi József kapta meg a képviseleti jogot: „a vezérképviseletet a régi és patinásnevű Bárdi József-cég szerezte meg, amely cég eddig a Lancia, Citroën és Chrysler képviseletek birtokában van, tehát úgyszólván az összes elitmárkákat képviseli”. Bárdi az Ügynök (ma Kresz Géza) utcában működtette szervizét és bemutatótermét. 1935-ben sikerült 101 db BMW gépkocsit értékesítenie. Bárdi elkötelezett volt a bajor márka iránt. 1936-ban egy valószínűleg reklámcélokból született riport kapcsán kiderült, hogy BMW néven egy lovat is futtatott, amely „hat hosszal nyerte versenyét!!! Bár e hat hosszból tudnék tenni öt és fél hosszat a következő versenyre – mondotta Bárdi, a BMW boldog tulajdonosa és a másik BMW vezérképviselője”. A Bárdi József cég standja az 1936-os Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon (Forrás: BMW Group Classic) 1936. őszén azonban alapvető változások következtek be a hazai gépjárműkereskedelemben. Ennek részeként Bárditól megvonták a képviseleti jogot, amelyet a gyár a korszak másik ismert kereskedőjének, Majláth Mihálynak adott át. Majláthról a DKW története kapcsán már megemlékeztünk. Szöllősy Kálmán 1936- ban készült „vidám görlök” fotóriportjának főszereplője egy BMW 319 gépkocsi volt (Forrás: Fortepan/Szöllősy Kálmán/149553) BMW 326-os az 1937-es Bodensee-Balaton versenyen (Forrás: Karl Zapletal/Martin Pfundner) Majláth 1936-ban 105, 1937-ben 80, 1938-ban 76, majd 1939-ben, a második világháború kitöréséig további 57 BMW autót adott el. Majláth 1937-ben új főhadiszállást avottt fel. Ma már sajnos nincs meg az épület, amely a Lehel utca elején állott. A 387 négyszögöl területen elhelyezkedő főhadiszállás megfelelt a kor összes követelményének. „A 33 méter mély, trapézalakú telket oldalain a Lehel, illetve Tüzér uccák határolják, a telek hátsó frontja 40 méterre szélesedik. A modern vonalú épület főfrontjának közepén forgóajtón át jutunk be az épületbe, ahol a földszinten, a bejárattól jobra a DKW, balra a BMW kocsik világos, tágas mintatermeit találjuk” - írta a Motoros az épületről, amelyről további részleteket cikksorozatunk 24. részében olvashatnak. Majláth Mihály BMW prospektusának címoldala (Forrás: Kováts István) Majláth reklámjaiban a BMW megbízhatóságára koncentrált: „A BMW-gyár hírneves arról, hogy gyártmányai egyedülálló értéket képviselnek és a BMW-autók úgy műszaki elgondolás, mint gyakorlati kivitel szempontjából a legelső helyen állanak. A BMW-autók motorját Németország leghíresebb repülőgépmotorgyára készíti, ez a teljesítmény, a megbízhatóság, az anyag, a megmunkálás titka. Hogy a közönség mennyiben ismeri el a BMW-autók értékét, annak legfényesebb bizonyítéka az, hogy a nagyritkán kapható használt BMW-autó többe kerül, mint jóegynéhány más új modell”. Bár úgy tűnik, hogy a BMW nem túl nagy darabszámmal képviseltetette magát a hazai piacon – például 1936-ban a teljes magyar újautó-értékesítés 2638 darabot tett ki –, de a márka sportos járművei révén jóval nagyobb ismertségre és elismerésre tett szert. Delmár Walter, a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb, és nemzetközileg is jegyzett autóversenyzője 1938. környékén vásárolt magának egy 328-as BMW sportkocsit. Példáját gróf Festetics Ernő, aki korábban a kisebb BMW 319-cel próbálkozott, is követte – 1938-ban pont a Delmár Walter Emlékversenyt nyerte meg 328 roadsterével. Rajtuk kívül Wiesengrund Ferenc említhető, aki BMW 326-tal jelent meg különböző versenyeken. Festetics Ernő gróf BMW 319 roadsterével (Forrás: Burányi Gyula) Festetics Ernő gróf és Delmár Walter, az ismert sportember BMW 328 sportkocsikkal az Autó-Motor címlapján (Forrás: ADT) A „polgári” BMW tulajok közül a Tűzoltó Főparancsnokság, a Fonciére Biztosító és dr. Patrubány István, a tiszaföldvári központú tiszai alsó járás főszolgabírája, Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének felmenője, illetve Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas professzor emelhetők ki. Szentgyörgyi kedvelte a gépjárműveket, a BMW előtt egy oldalkocsis BSA motorral közlekedett. BMW reklámteherautó az 1938-as Concours d Elegance szépségversenyen (Forrás: OSZK) A háború után a megváltozott politikai és gazdasági környezetben Majláth Mihály szerényebb keretek között megpróbált talpra állni, de az államosítást ő sem kerülhette el.

Lassúnak és látványosnak ígérkezik a Morandi-híd "szétdarabolása". A bontás a hídtest talpon maradt részének közepén kezdődött el: a mérnökök nyilatkozatai szerint szétvágják a híd középső elemét rögzítő fogakat, az így szabaddá vált hatalmas híddarabot a földre eresztik, majd elszállítják.  A bontási munka előkészítése december óta tart. Acélszerkezetekkel megerősítették a hídroncsot tartó, több ponton 90 méter magas lábakat, és rögzítették a híd egyben maradt részeit is, hogy a bontás során ne veszítsék el egyensúlyukat.  Az első hídelem kivágása és földre eresztése szombat estére fejeződhet be. A számítások szerint csak a hatalmas betontömb fokozatos leemelése több mint 7 órát vesz majd igénybe.  A hídroncs bontását a szerkezet egyben maradt, nyugati részén kezdték el, amely távolabb esik a híd alatt sorakozó - már az omlás után kiürített - lakóházaktól, amelyeket szintén le fognak bontani. A híd keleti, az omlás miatt csonkban maradt részét nem bontják szét, hanem felrobbantják.  A bontás ütemezését az időjárás határozza meg, de az előzetes tervek szerint a Morandi-hidat legfeljebb féléven belül teljesen lebontják, és ezzel egy időben megkezdődnek a helyén emelendő új híd építési munkái is. A bontást és az újraépítést kivétel nélkül olaszországi vállalatok végzik. Az új genovai híd Renzo Piano olasz sztárépítész tervei alapján készül.  Marco Bucci, Genova polgármestere, a hídépítésért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy a város új hídja év végére elkészül, de a hivatalos avatást 2020. április 15-én tervezik. Megjegyezte, hogy az új híd új nevet is kap majd, amelyet egyelőre nem közöltek.  Az első hídelem lebontását a helyszínről követte Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki Genova és Olaszország talpra állásának nevezte a roncs helyett épülő hidat. A kormányfőt kísérő Danilo Toninelli infrastrukturális miniszter hangsúlyozta, hogy a bontás és újjáépítés több mint 200 millió eurós (több mint 6,2 milliárd forint) költségét nem az olasz állam fizeti, hanem részben a leomlott hidat üzemeltető autósztráda-társaság. Hozzátette, hogy a hídomlás miatt otthonát veszítő 600 család eddig már 200 millió euró támogatást kapott.  Az 1967-ben emelt - a tervezőjéről, Riccardo Morandiról elnevezett - híd (vagy más nevén Polcevera-viadukt) keleti része tavaly augusztus 14-én napközben omlott le, miközben 35 gépjármű haladt át rajta. A több mint egy kilométer hosszú hídból egy 200 méteres darab lezuhant. A katasztrófának negyvenhárom halálos áldozata volt. Az eddigi hatósági vizsgálatok szerint a híd elsősorban a hiányos karbantartás miatt omlott le.  A genovai bíróságon csütörtökön kezdődött el az előzetes bizonyítékfelvételi eljárás. Az ügyészség 20 személy ellen emelt vádat, köztük vannak az érintett autósztráda-társaság mérnökei és ennek a híd karbantartásáért felelős szakemberei is.

Varga Mihály a lapnak felidézte, hogy 2014 óta működik az online pénztárgépek rendszere, 2015-ben alakították ki a közúti áruszállítást ellenőrző adóhatósági rendszert, tavaly pedig az online számlázás is megkezdte működését. Számításaik szerint csak a múlt évben több mint 400 milliárd forintos állami bevétel származott azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek korábban illegálisan vagy féllegális módon működtek. Ezen összegek nagy teret adtak az adócsökkentésnek, vagyis kijelenthető, hogy a jogkövető állampolgárok és cégek adójának mérséklését legalább részben a korábban a feketegazdaságban működők finanszírozták - hangoztatta a pénzügyminiszter. A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy az étel- és az italautomaták mintájára más készülékeket is be kell kötni a NAV-hoz. Így például a parkolóautomatákat szintén összekapcsolhatják majd az adóhatósággal - nyilatkozta Varga Mihály arra a kérdésre, hogy lesz-e idén újabb, feketegazdaság elleni intézkedés. Az étel- és az italautomaták bekötésétől több száz millió forintos összeget remélt a kormányzat. A más jellegű készülékekkel kapcsolatos intézkedés hozadéka hasonló nagyságrendű lehet, de ami fontosabb, hogy ezzel a lépéssel újabb folt tüntethető el a gazdaságból, újabb ágazat bevételei válnak átláthatóakká, és újabb területen segíthetik a tisztességesen működő vállalkozásokat - vélekedett a tárcavezető. Kitért arra is, hogy tavaly érezhetően nőttek az állam adóbevételei, pedig a közterhek évek óta csökkennek. Magyarázatként azt mondta, hogy a folyamat több elemből áll. Egyrészt lényeges, hogy egyre jobban teljesít a gazdaság, több ember dolgozik, emelkednek a fizetések, emiatt pedig nő a boltok forgalma. E kedvező jelenségek hátterében egyebek mellett a közterhek évek óta tartó mérséklése áll, aminek köszönhetően ezermilliárdok maradtak a családoknál és a gazdaságban. Varga Mihály kijelentette, hogy a jelenlegi az adócsökkentés kormánya, és ezt már nem csupán ők állítják saját magukról: nemzetközi kimutatások szerint Magyarországon volt legutóbb a legnagyobb adócsökkentés az egész Európai Unióban, és az idei adóváltozások alapján "jó esélyünk van a címvédésre". Másrészt, az elmúlt években sikerült visszaszorítani a feketegazdaságot - hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek.

A Continental technológiai vállalat szakmai gyakorlatokat szervez és gyakorlati helyet biztosít a Debreceni Egyetem tanulóinak, továbbá munkalehetőséget ajánl fel a kiválasztott hallgatóknak. A cég továbbképzési programokkal és diplomaterv-pályázatokkal is segíti az egyetem hallgatóit, és együttműködnek felnőttképzési programok területén is. A vállalat egyetért a Debreceni Egyetem azon törekvésével, miszerint növelni kell a mérnöki hivatás rangját és vonzerejét, ezért hozzájárul az érintett egyetemi karok és képzések népszerűsítéséhez. A Continental azt is vállalta, hogy biztosítja az egyetem hallgatói számára, hogy kutatási és fejlesztési projektekben vegyenek részt,  ezzel is támogatva a jövőt formáló tehetségek képzését. A tudományos és oktatási tervek előmozdítása és az ismeretek megosztása érdekében tanulmányutakat és látogatásokat szerveznek a Continental cégcsoporton belül az egyetem hallgatói és professzorai számára. Palkovics László miniszter, a járműipari fejlesztéssel megbízott kormánybiztos az aláírás kapcsán örömét fejezte ki, hogy a régióban megjelenő cégek számára fontos törekvés az egyetemi tudásbázishoz való kapcsolódás. Hozzátette: az egyetemmel közös képzési és kutatás-fejlesztési együttműködések megalapozzák a régió járműipari ökoszisztémájának fejlesztését, pozitív irányban támogatják a vállalatok fejlődését és működését, a cégek programjaiban részt vevő hallgatók pedig olyan gyakorlati ismeretek és életpálya lehetőségek birtokába kerülnek, amelyek kivételes lehetőséget jelentenek számukra a későbbiekben. Az egyetem részéről Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, a Continental részéről Lukas Juranek ügyvezető igazgató írta alá a megállapodást. „Vállalatunk célja, hogy a város fejlődésének aktív részeseként hozzájáruljunk egy fenntartható és értékes jövőképhez. Az oktatás és tanulás, mint az egyik meghatározó eleme bármilyen fejlődésnek, kiemelt terület, ezért együttműködésben Debrecennel és a város oktatási intézményeivel közösen kívánjuk alakítani. A Continental ezen szerepvállalásával új tudást és innovációt hoz Magyarországra, mely javítja az ország versenyképességét” – mondta el Lukas Juranek, a Continental debreceni lokációjának ügyvezető igazgatója. “Egyre több műszaki profilú, fejlett technológiát használó cég jelent meg Debrecenben és a térségben az elmúlt években. A régióban felmerülő munkaerő-piaci igények tették szükségessé az egyetem műszaki és informatikai képzéseinek fejlesztését, amelyre 2017 tavaszán hozta létre az intézmény a Műszaki és Informatikai Kabinetet Palkovics László - akkori államtitkár, ma - miniszter, az ország első és egyetlen járműtudós akadémikusa közreműködésével. Célunk, hogy az utánpótlásképzés mellett a kutatás-fejlesztést is megfelelően tudjuk támogatni. Bízunk benne, hogy a most aláírt együttműködés az egyetemi oktatók-kutatók és hallgatók számára egyaránt kiváló lehetőségeket hoz” – közölte Prof. Dr. Szilvássy Zoltán rektor. Az aláírást követően Papp László polgármester elmondta: “A Continental a legmodernebb tudást és technológiát, korszerű munkakultúrát, új gondolkodásmódot, ennek köszönhetően pedig fejlődést hoz a városba. Egy olyan iparág fejlődését, amely Debrecen és az ország jövője szempontjából meghatározóvá vált az elmúlt években, évtizedekben. Olyan tudásigény jelenik meg a Continental által a városban, amelynek kiszolgálása a legkomolyabb és legelkötelezettebb együttműködést igényli a város, a kormányzat és a Debreceni Egyetem között, ezért fontos a ma szentesített megállapodás.” A technológiai vállalat 2018 februárjában jelentette be, hogy egy újabb gyárat létesít Magyarországon, az autóipari elektronikák területén meglévő tevékenységének bővítésére. Az alapkőletételre 2018 szeptemberében került sor, a beruházással a Continental 450 új munkahelyet teremt Debrecenben. A Debreceni Egyetemmel kötött megállapodás jól illik abba a sorba, amelyben a Continental budapesti lokációja a Budapesti Műszaki Egyetemmel, veszprémi gyára a Pannon Egyetemmel, a makói ContiTech Fluid a Szegedi Tudományegyetemmel, a váci telephely a Szent István egyetemmel, a nyíregyházi ContiTech Magyarország Kft. a Nyíregyházi és Debreceni Egyetemmel, a Continental Hungaria Kft. pedig az Óbudai Egyetemmel kooperál.