A RobonAUT-ot – amely az idén lesz tíz éves – az egyetem mesterképzésében résztvevő villamosmérnök és mechatronikus hallgatók számára írták ki: a feladat az, hogy olyan robotautókat építsenek, amelyek emberi beavatkozás nélkül haladnak egy pályán. Mint azt a szervezők írták, a „rendkívül látványos és vidám” versenyt a BME Q épület aulájában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.) tartják február 9-én, szombaton 10.00 és 13.00 óra között. Fotók: Boros Jenő A RobonAUT verseny megrendezésének ötlete 2009 nyarán merült fel Dr. Tevesz Gábor egyetemi docens és doktoranduszokból álló csapatának egyik megbeszélésén. Az alapötletet az évente megrendezésre kerülő EUROBOT elnevezésű nemzetközi verseny adta, melynek a tanszék hallgatói akkoriban jegyzett résztvevői voltak. Az első versenyt 2010-ben rendezték meg: akkor egy autonóm homlokrakodó munkagépet kellett építeni. A robot egy meghatározott pályán végighaladva pingpong labdákat gyűjtött össze, és vitt egy adott tárolóba. A 2011-es versenyen már versenyautóknak kellett egy a részleteiben előre nem ismert pályát követniük. 2015-ben már az autók szemszögéből is élőben követni a versenyt a rájuk szerelt fedélzeti kamera segítségével. Az első kilenc versenyen összesen 131 csapat indult el. Ezekben a csapatokban összesen 12 hölgy versenyző vett részt.

„Talán azért, mert a T-Modell alapjaiban változtatta meg akkoriban a világot.” Egy magyarázat a sok közül arra, hogy miként lett Herz Sándorból a tengerentúlon Hertz, és miért épp egy plusz t-betűvel „bővítette” nevét a századfordulón kivándorolt felvidéki magyar fiatalember. Bárhogy is volt, az tény: 1918-ban alapított céget Chicagóban az akkor már John D. Hertz-ként bemutatkozó vállalkozó, s rögtön jelentős újításokat hozott az amerikai személyszállítási szakmában. Egyenruhás gépkocsivezetők kezdték szállítani az utasokat, naponta takarították az autókat, amelyeket viteldíj-készülékkel is felszereltek, és egyen színt, sárga-fekete fényezést kaptak. Így kezdődött a Hertz-sztori, amelyet egy, az évforduló alkalmából tartott előadáson idézett fel Györke Orsolya, a Ford Magyarország PR igazgatója, és Oltyán Mihály, a Hertz Autókölcsönző cégvezetője Kozák József Kis Hertz-történelem című munkája és a Ford-archívum dokumentumai alapján. Hertz jó érzékkel vezette cégét és az üzlet olyan jól ment, hogy öt évvel később már terjeszkedni kezdett. 1923-ban betársult a chicagói Rent a Ford vállalkozásba, amely már autókölcsönzőként működött. A cég korábban tizenkét darab Ford T-Modellel indult, de ebben az évben már 600 gépkocsis flottával és évi egymillió dolláros bevétellel rendelkezett. Miután Walter Jacobs és John D. Hertz egyesítette a bérautó- és taxivállalkozást, elkezdődött a Hertz Autókölcsönző máig tartó sikerszériája. A gépkocsiparkban még ekkor is jobbára Ford T-Modellek voltak. Ez pedig különös találkozási pont: a magyar Herz Sándor olyan autóval újította meg az amerikai taxis és bérautós szakmát, amelynek fejlesztésében több magyar mérnök – Galamb József mellett Farkas Jenő, Kaltenberger Gyula és Balogh Károly – vett részt. S ha már a fejlesztések szóba kerültek, érdemes megemlíteni: a Ford hozta el a tömegtermelésben készülő, így elérhető árú automobilok korát, a Hertz pedig egyebek mellett a Rail&Drive, majd a Fly&Drive programokat, vagy éppen az autókölcsönzőnél először használt „National Credential Card”-ot, amely bizonyos szempontból a hitelkártyák őse volt. Hertzék találták ki az automata ablaktörlőt, a közlekedési lámpával ellátott útkereszteződéseket és a forgalombiztonsági okból fehérre festett autókerekeket is, bérlők kényelme érdekében a kurblit önindító motorral váltották ki, a fejlesztésekben pedig tökéletes partnernek bizonyult a Ford. Nem véletlenül persze, hiszen a kölcsönző kiemelkedőn jó ügyfél volt: 1958-ban például az Egyesült Államokban a Hertz 18 ezer gépkocsit vásárolt, főleg Ford-ot, de Cadillacet, Buickot, Oldsmobilet és Chevroletet is. 1963-ban már 85 ezer kocsija volt a társaságnak, de ez az év másért is említésre méltó. Ekkor döntött úgy a cég vezetése, hogy izomautókat is vásárol, hogy kiszolgálják a sebesség szerelmeseit. A bérflottában megjelent a Mustang Shelby GT 350-es. Ezt a szolgáltatást egyébként később sem adta fel teljesen a cég, a Ford is többször adott kifejezetten sportos, Európában például a Fiesta ST 200 lóerős változatából összeállított Hertz-flottát. A Hertz és a Ford megannyi találkozási pontja miatt nem különösebben meglepő, hogy a kapcsolat végül a lehető legszorosabbá vált. 1987-ben a Ford Hertz-tulajdonrészt vett, 1994-ben pedig a gyár felvásárolta az egész céget. Bő tíz évvel később adta csak el a Ford a Hertz-et, amely ekkor 2,5 milliárd dollárt ért. A Hertz jelenleg közel tízezer irodájával a világ 160 országában csaknem egymillió darab gépkocsiból álló flottájával a legnagyobb és legnagyobb múltú autókölcsönző. Magyarországon 1978-ban indult el a Hertz az állami nagyvállalat, a FŐTAXI képviseletében. A flotta jórészt Zsigulikból állt, de a kínálatban voltak már „nyugati kocsik”, Fordok, Opelek, Volkswagenek, ám ezeket úgynevezett „deviza-kitermelési kötelezettség” terhelte, vagyis főleg külföldiek bérelhették. Ma a magyarországi Hertz ezres gépkocsiparkjával évente több mint 30 ezer ügyfelet szolgál ki, és a hazai képviselet 2018-ban ünnepli negyvenedik születésnapját. A Hertz Magyarországon 1995 óta 1348 darab Fordot vásárolt.

A taxisszervezetek hangsúlyozták: a mostani sztrájk beszüntetése ellenére további utakat keresnek ahhoz, hogy elérjék az alternatív közösségi személyszállító szolgáltatások (Uber, Cabify) működési feltételeinek szigorítását. A madridi autonóm kormány a taxisok négy szabályozási tervezetét utasította el az elmúlt több mint két hét során. A legutóbbi javaslatot hétfőn. Pedro Rollán elnökhelyettes a megbeszélés után hangsúlyozta: ők nem az alternatív szolgáltatások korlátozásában, hanem a taxisok lehetőségeinek bővítésében gondolkodnak, és nem akarnak több ezer munkahelyet elveszíteni, mint ahogy az Katalóniában történt. Ott a helyi kormány engedett a sztrájkoló taxisok követeléseinek, és általánosan legkevesebb 15 perces előrendelési kötelezettséget határozott meg az alternatív közösségi személyszállítási szolgáltatások igénybe vételéhez. Barcelona városa ezt egy órára emelte. Az Uber és a Cabify a rendelkezés életbelépésének napjától felfüggesztette működését a régióban, mivel szerintük az új szabályozás tönkretételükre irányuló "mesterséges intézkedés". A döntés hatására több mint hétszáz főt érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a spanyol Moove Cars vállalat, amelynek autói az Uber mobiltelefonos applikációján keresztül voltak elérhetők Katalóniában is. MTI    

A közlemény szerint a baleset a Grassalkovich út 154. előtt történt, a rendőrség a helyszínelést megkezdte. MTI