A megújult kupéban megtaláljuk a 2014-es modell minden eddigi erényét, ám a korábbinál is magasabb szinten, hiszen az új RC felvonultatja a Lexus formanyelv legfrissebb újításait, és az LC által ihletett, kifinomult dinamizmust sugározza. A megjelenés ugyanolyan sportos, mint eddig, ugyanakkor a részletek finom módosításai – amelyek szintén a Lexus LC ihletésére születtek – újkeletű eleganciával ruházzák fel az autót. Az utastérben a kiváló minőségű anyagoktól kezdve a kezelőszervek és műszerek tökéletes elrendezéséig minden a legtökéletesebb vezetési élményt szolgálja. Az RC aerodinamikáját, abroncsait és felfüggesztését érintő fejlesztések, a gázreakció és a kormányerők finomhangolása mind-mind az LC mögött is meghúzódó “még sportosabb, még kecsesebb” elven alapultak. Az új RC még a legkülönbözőbb körülmények között is stabilabb, mint valaha, és az ebből fakadó nagyfokú biztonságérzet, a kiegyensúlyozott menetjellemzők ideális hosszútávú túraautóvá varázsolják a kupét – kacskaringós hegyi utakon éppúgy, mint autópályán. Az LC kupé ihlette dizájn-részletek Az utastér finoman kidolgozott részletei tovább fokozzák a vezetési élményt. A Lexus mérnökei arra törekedtek, hogy megtartsák az RC dinamikus, kupéra jellemző arányait, úgy, hogy közben eleganciával ruházzák fel a külsőt. Ennek érdekében olyan jellegzetes stíluselemeket alkalmaztak, mint az első lökhárító új sarokidomai, amelyek lágyan ívelnek a fényszóróktól kiindulva, vagy a hűtőmaszk rácsozatának kialakítása, ami felülről lefelé fokozatosan módosul. A három ultrakompakt LED-fényforrásból álló fényszóró függőleges elrendezése és az új, L alakú helyzetjelzők szintén hozzájárulnak a modell különleges megjelenéséhez. A hátsó lökhárító sarkaihoz illesztett légkivezető csatornák stabilabb irányíthatóságot és jobb általános reakciókészséget eredményeznek. Szélesebb kiállása és alacsony tömegközéppontja révén az autó a legkülönbözőbb útviszonyok között is megőrzi kiváló tapadását. A hátsó lámpák – a Lexus kupék új átfogó stíluselemeként – az eddigieknél hangsúlyosabb L-alakú formát mutatnak. A mélyre ültetett és stabil kiállású, kétajtós RC kupé kompakt utastere ügyesen ellensúlyozza az erőteljesen kidomborodó sárvédőket és a határozott kontúrokkal megrajzolt karosszéria alacsonyan húzódó vonalait. A kupé 4700 mm hosszú, 1840 mm széles, 1395 mm magas, tengelytávja pedig 2730 mm.  Az erőteljes karakterű karosszéria kialakításához olyan fejlett préseljárásokra volt szükség, amelyek messze meghaladják a hagyományos gyártástechnológiát, és amiket ezidáig csak tanulmányautók gyártásánál alkalmaztak. Az így megalkotott, erőteljesen háromdimenziós forma folyamatosan változtatja megjelenését, ahogy körbejárjuk az autót. A lehető legpontosabb illesztésű karosszériaelemek mellett a kupé karcsú arányait két fejlett gyártási eljárással tették még tökéletesebbé: a hátsó kerékívek peremezésével és lézerhegesztéssel. Az előbbi módszernek köszönhetően jelentősen csökkenthető a lemezvastagság, akárcsak az abroncs és a kerékív közötti függőleges távolság is. Az új RC összesen tizenegy különböző fényezéssel készül majd, köztük Lobbanó Sárga és Égkék színekben is, amelyek kiválóan hangsúlyozzák az autó dinamikus karakterét. Az új RC F SPORT hűtőmaszkja ugyanolyan mintázatú, mint az összes Lexus F SPORT modellé, emellett számos, kizárólag az F SPORT kivitelekre jellemző külső és belső stíluselemmel találkozhatunk; ilyenek például a Lexus két zászlóshajója, az LS szedán és az LC kupé által ihletett 19 colos könnyűfém keréktárcsák. Belső finomítások a vezetés élményéért A fűtés és az audiorendszer szálcsiszolt felülete kellemes minőségi érzetet kelt, míg a középkonzol két oldalán nagyobb lett, és egyben magasabbra is került a térdpárnázás, így jelentősen javult a térérzet. A tervezők apró részletek iránti fogékonyságát mutatja, hogy a vezető jobb kezének középkonzoli támasztófelületét újraformálták, felületét pedig varrás díszíti. A Lexus kupék fontos azonosító jegyeként az LC kupéból már ismerős analóg időmérő óra is megjelent a műszerfalon. Az exkluzív, kiváló tartású sportülések az ún. “integrált habosítással” készültek, ami lehetővé teszi nagy, homorú felületek kialakítását, valamint az üléskárpit és a párnák tökéletes illeszkedését, egyszerre biztosítva a kiváló kényelmet és határozott oldaltartást. Az érintésre oldó zárakkal nyíló ajtókon át a 60:40 arányban osztva dönthető hátsó üléssort is könnyen megközelíthetjük. Az első ülés automatikusan előrecsúszik, amikor az üléstámlát a vállmagasságban lévő karral előredöntjük, majd automatikusan visszatér eredeti helyzetébe, amikor a támlát visszabillentjük. Az ülések kontrasztos varrásai, a középkonzol gazdag díszítése és a nagyvonalúan kialakított térdtámaszok – amellett, hogy nagyban hozzájárulnak az utastér eleganciájához – még határozottabbá teszik a finom szintetikus bőr vagy félanilin bőrkárpitok által biztosított tartást. Az RC prémium minőségű beltere a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a színek, anyagok és világítás kontrasztjában rejlő lehetőségeket, ezzel is erősítve az autó sportos eleganciáját. A háttérvilágítás inkább felfelé irányul, lágy fénybe burkolva az utasteret, az ajtókárpitok háttérvilágításának intenzitása pedig automatikusan igazodik a környezeti fényviszonyokhoz. Az RC F SPORT változathoz új díszítőelemek, köztük Naguri alumínium és Csiszolt Fém dekorációs elemek rendelhetők, és az ügyfelek összesen ötféle dekorcsomag közül választhatnak. A belső tér színválasztékában szerepel az LC-ből már ismert Okker és Mustársárga, amely fekete alapon finom sárga díszítésekből áll. Összesen hétféle utastéri színkombináció érhető el, beleértve az F SPORT exkluzív csomagjait.

A világ legnépszerűbb hibrid elektromos autóját (Toyota C-HR), hálózatról tölthető hibrid elektromos autóját (Toyota Prius Plug-in Hybrid) és hidrogén üzemanyagcellás autóját (Toyota Mirai) is jegyző Toyota és a Panasonic aláírták azt a vállalkozás-integrációról és vegyesvállalat alapításról szóló megállapodást, amely az autóipari prizmatikus akkumulátorok közös gyártását célozza. Ennek értelmében a Toyota és a Panasonic még 2020 vége előtt vegyesvállalatot alapítanak: a Toyota 51 százalékkal járul hozzá a vegyesvállalat tőkéjéhez, míg a Panasonic hozzájárulása 49 százalék lesz. A vegyesvállalat tevékenységi körébe beletartozik majd az autóipari prizmatikus lítium-ion, szilárdtest és új generációs akkumulátorokhoz kapcsolódó kutatás, fejlesztés, gyártástervezés, beszerzés, a megrendelések kezelése, illetve a menedzsment tevékenység is. A Toyota berendezéseket és munkaerőt csoportosít át a vegyesvállalathoz az akkumulátor-cellák fejlesztése és gyártástervezése területéről. A Panasonic berendezéseket, egyéb eszközöket, munkaerőt és egyéb tételeket csoportosít át a vegyesvállalatba az autóipari prizmatikus akkumulátorokkal kapcsolatos fejlesztés, gyártástervezés, gyártás (Japánban és a kínai Dalianban), a beszerzés, a megrendelések kezelése és a menedzsment területeiről. A vegyesvállalathoz átkerülő tevékenységekhez kapcsolódóan a két vállalat összesen 3500 dolgozóját helyezik majd át a vegyesvállalathoz (a 2019 januári tervek szerint). A vegyesvállalat által gyártott termékeket különböző autógyártók felé értékesítik majd, alapvetően a Panasonicon keresztül. Az autókkal kapcsolatos fogyasztói igények változása (például az összekapcsolt járművek, az önvezető járművek, illetve az autómegosztó szolgáltatások megjelenése) mellett a társadalom az olyan gondok megoldásában is számít a gépjármű-ágazatra, mint a globális felmelegedés, az erőforrások szűkössége és az energiaellátás. A fenti környezeti problémák megoldása érdekében gyorsul a járművek elektromos üzemre történő átállítása, és e folyamat legfontosabb szereplői az akkumulátorok. Ugyanakkor az akkumulátorokkal kapcsolatban számos nehézséget kell még leküzdeni: nem csupán a költségeket, az energiasűrűséget, a feltöltési időt és a biztonságot érintő fejlett technológiai megoldások kidolgozását, hanem a stabil kínálat biztosítását és a hatékony újrahasznosítási struktúrák kialakítását is. Az egyes akkumulátor-gyártók vagy az autógyártók önálló erőfeszítései nem elégségesek a fenti problémák kezeléséhez. Ezért jelentette be a Toyota és a Panasonic 2017. december 13-án, hogy megvizsgálják az autóipari prizmatikus akkumulátorok közös gyártásának lehetőségét. Azóta a két vállalat nagy kapacitású és nagy teljesítményű autóipari prizmatikus akkumulátorokat fejlesztett ki, amelyek mind a teljesítmény, mind az ár tekintetében vezető helyen állnak az ágazaton belül. Annak érdekében, hogy elősegítsék a Toyota és más autógyártók elektromos járműveinek elterjedését, a Toyota és a Panasonic több egyeztetést is lebonyolított már az együttműködés konkrét részleteiről. A Toyota és a Panasonic bíznak abban, hogy a mai napon aláírt szerződések tovább erősítik és gyorsítják a versenyképes akkumulátorok előállítását szolgáló munkát. A vegyesvállalatban a két vállalattól delegált menedzsment és egyéb források integrálódnak, ötvözve a Toyota és a Panasonic erősségeit. A Toyota apportja: 1) az elektromos járművekre vonatkozó know-how és piaci adatok, 2) a szilárdtest akkumulátorokkal kapcsolatos fejlett technológiák és tudás, illetve 3) a Toyota-stílusú gyártókapacitások (monozukuri); míg a Panasonic apportja a következő: 1) a nagy kapacitású és teljesítményű, kiemelkedően biztonságos és jó minőségű akkumulátorokkal kapcsolatos technológiák, 2) a tömeggyártási technológiák, illetve 3) a japán és tengerentúli megrendelői bázis. Mindezek révén a vegyesvállalat vezető szerepet kíván kivívni az akkumulátorok fejlesztése és gyártása területén. Annak érdekében, hogy a vegyesvállalat piacvezető legyen az akkumulátor-fejlesztés területén, a Toyota és a Panasonic egészen a járművek tervezésének és a koncepció kidolgozásának szakaszától kezdve együtt kívánnak működni, és elősegíteni a nagy kapacitású és teljesítményű akkumulátorok fejlesztésének felgyorsítását. Annak érdekében, hogy a vegyesvállalat piacvezető legyen az akkumulátor-gyártás területén, a Toyota és a Panasonic megosztják egymással gyártástervezési erőforrásiakat és a ’monozukuri’ know-howt, emellett pedig számítanak a jelentős sorozatnagyság előnyeire a beszerzési és gyártási költségek vonatkozásában.  „A Panasoniccal közösen az a szándékunk, hogy tovább csiszoljuk versenyképességünket az akkumulátorok terén, amelyek az elektromos járművek egyik legfőbb technológiáját jelentik. Azáltal, hogy elősegítjük a Toyota és más járműgyártók elektromos járműveinek elterjedését, olyan gondokra szeretnénk megoldást kínálni, mint a globális felmelegedés, a környezeti ártalmak, illetve az energiaellátás kihívásai. Sokat várunk az új vállalattól, beleértve az elektromos járművek elterjesztésére vonatkozó, 2017 végén bejelentett terveinkben játszott szerepét is (a Toyota célja évi több mint 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos jármű értékesítése), hiszen az a célunk, hogy egyre jobb elektromos járműveket kínálhassunk egyre több vásárló számára." – fogalmaz a Toyota ügyvezető alelnöke, Shigeki Terashi.  „A Toyota akkumulátor- és gyártástervezési technológiáinak alkalmazása nagy lehetőséget jelent számunkra, hogy minden eddiginél gyorsabb tempóban fejleszthessük tovább kiváló teljesítményű, biztonságos prizmatikus akkumulátorainkat. A járművek villamosítása révén szeretnénk közelebb hozni egy olyan mobilitási társadalmat, ami óvja a környezetet." – teszi hozzá a Panasonic ügyvezető igazgatója, Masahisa Shibata.

Weingartner Balázs közleménye szerint a pályázat 2018 nyarán lezárt első részében a 2,3 milliárd forintos keret terhére mintegy 1600 autóra érkezett támogatási kérelem. A december végi adatok szerint ebből csaknem ezerre már ki is fizették az igényelt támogatást. Az első ütemben leadott eredményes pályázatokra utófinanszírozási konstrukcióban kapják meg a támogatást a nyertesek. A tárca annak érdekében, hogy minél többen vásárolhassák meg a környezetkímélő gépjárműveket, az elszámolás benyújtásának végső határidejét június 30-áig meghosszabbította. Weingartner Balázs a 2018 októberében újranyitott kiírással kapcsolatban közölte: eddig 414 autóhoz igényelt támogatást 368 pályázó. A második ütemben a már hárommilliárd forintos támogatási keret terhére beérkezett igények közül mostanáig 183 pályázatról született döntés. Fontos különbség, hogy az új pályázati rendszerben a legfeljebb 1,5 millió forintos összeget előfinanszírozás keretében kapja meg a pályázó, ezzel is segítve a mielőbbi autóvásárlásokat. A fenntarthatóságért felelős államtitkár kiemelte: a pályázat célja, hogy a minisztérium hozzájáruljon a környezetkímélő járművek elterjedéséhez Magyarországon. A kormány számára fontos, hogy olyan programokkal támogassa a családokat, amelyeknek köszönhetően nemcsak az anyagi terheik csökkennek, hanem mérséklődik a környezetszennyezés is. A program sikerességét mutatja, hogy a régióban hazánkban értékesítik a legtöbb elektromos járművet. A jelenleg is nyitott pályázatban a bruttó vételár 21 százalékára lehet legfeljebb 1,5 millió forint támogatást igényelni. A maximális bruttó vételárat a minisztérium a korábbi 15 millióról 20 millió forintra emelte - emlékeztetett. Folyamatosan épül ki az elektromos autózás térnyerését támogató infrastruktúra is, a töltőhelyek telepítéséhez önkormányzatok igényelhettek támogatást, és közülük 23 tavaly év végéig mintegy ötvenet létesített - írta.

A jól hangzó Octavia  név pont 60 évvel ezelőtt kezdte gazdagítani a  Škoda modell kínálatát. Nem véletlen,  hogy a nevet a latin „ Octavia ” szóból vették, melynek jelentése a „nyolcadik”, minthogy az új jövevény a márka nyolcadik modellje volt a második világháborút követően, és ugyancsak a nyolcadik   Škoda modell volt az akkor legkorszerűbbnek számító független felfüggesztéssel gyártott modellek között, amit az autógyár 1933-ban vezetett be. A  Škoda Octavia első kétajtós modellje 1959 januárjában hagyta el a Mlada Boleslav-i gyárat, az első néhány hét során még az Š 440 és az  Š 445 nevű elődökkel együtt. Az Octavia motorháztetője alatt egy robusztus, négyhengeres, 1.1 literes, 29.4 kW(40 LE) teljesítményű motor volt, az autó hátsó kerék hajtással, és négy fokozatú sebességváltóval működött.  Az autó csúcs sebessége  110km/óra volt, átlagos fogyasztása pedig 7.7 liter benzin volt 100 kilométeren.  A vonzó, kecses karosszéria legalább akkora benyomást keltett mit az akkori Octavia menettulajdonságai. Az olyan műszaki újítások mint elöl a csavar rugók torziós keresztrudas stabilizátorral, nagyfokú  utazási kényelmet és könnyű vezethetőséget adtak az Octaviának, míg az aszimmetrikus fényszórók 1959-ben történt bevezetése tovább javította az aktív biztonságot is. A Škoda 1959-ben az Octavia Superrel bemutatott egy jóval erősebb változatot is, amiben 1.2 literes motor volt, 33 kW-os (45 LE) csúcsteljesítménnyel. Ekkor már a hazai és a külföldi piacokon is nagy kereslet mutatkozott az Octaviák 1960. március 10-én a Genfi Autószalonon mutatkozott be a sportos  Škoda Octavia Touring Sport (TS), ami 37 kW-os  (50 LE) teljesítményű motorral büszkélkedhetett. A  Škoda ekkor kereste meg a Nemzetközi Automobil Szövetséget (FIA), hogy a TS-t homologizálja, azaz ezt a típust fogadja be a nem módosított közúti járművek verseny osztályába, így egyengetve az utat a 130 km/órás sebességű kétajtós modell előtt a motorsportban. A híres Monte Carlo-i ralin saját osztályában 1961-ben, 1962-ben és 1963-ban aratott győzelmeivel  az Octavia mesterhármast ért el. 1960. szeptember 11-én a  Škoda Brnoban mutatta be először az Octavia Combit a vízszintesen  két részben nyitható  hátsó ajtóval. A kompakt külső méretei ellenére a gépkocsiban kényelmesen elfért öt személy, és a csomagtartó mérete 690 liter volt, a rakodó hosszúság pedig 0.965 méter. A hátsó üléstámlák ledöntése után a csomagtér 1050 literig volt növelhető. A kétajtós szedánt 1964-ig gyártották, az utolsó példány, egy szürke Octavia Super április 11-én gördült le a Mlada Boleslav-i üzem gyártósoráróll. Utódaként ezt követően jelent meg a teljesen új,  önhordó karosszériával rendelkező farmotoros  ŠKODA 1000/1100MB. Az utolsó Octavia Combi 1971. december 21-én hagyta el a Kvasiny üzem gyártósorát. 1959 és 1971 között összesen 360 000  Octaviát  gyártottak, beleértve a több mint 54 000 kombi változatot is. A robusztus és megbízható Octavia  jelentette a műszaki alapot az első Új-Zélandban gyártott gépkocsi számára is 1966-ban: a TREKKA-t a cseh autógyárral szoros együttműködésben fejlesztették ki és az Octavia Super rövidített alaplemezére építették. A népszerű haszonjárműre úgy tekintenek, mint  a Škoda jelenlegi szabadidő autóinak  (SUV) egyik  előfutárára. Az első korszerű Octavia megjelenésével a név az egész márka szinonimájává vált. 1992-ben, röviddel azt követően, hogy a Škoda csatlakozott a Volkswagen-csoporthoz, megkezdődött a munka egy teljesen új modell kifejlesztésén.A korszerű műszaki alapokon a vezető formatervező, Dirk van Braeckel és csapata egy összetéveszthetetlen formájú karosszériát alkotott. A széles hátsó ajtóval rendelkező Octavia szedán 1996. április 4-én debütált, és azonnal nemzetközi elismerésre  tett szert magas színvonalú aktív és passzív biztonságával. A gépkocsinak előnyére vált az 528 litertől 1328 literig terjedő csomagtartója is. Az Octavia Combit, ami még tágasabb volt, és különösen sikeres lett az európai piacokon, 1998 márciusában adták hozzá a kínálathoz. Az első összkerék hajtású változatot 1999-ben hozták ki. Az Octavia  első nemzedékéből 970 000 szedánt  és több,  mint 470 000 kombit gyártottak 2010 novemberéig. A sikert tovább fokozta az Octavia második nemzedéke, amelyet 2004 és 2013 között gyártottak: ebből  a változatból 1.6 millió szedán és 900 000 kombi került piacra. A nagyobb használati értéken túl  ez a nemzedék  is számos műszaki újítással dicsekedhetett, beleértve a közvetlen befecskendezésű benzines motorokat és a DSG automata sebességváltót.  Ma az Octavia harmadik nemzedéke alkotja a Škoda modell kínálatának  gerincét.  Ezt a változatot 2012 novembere óta gyártják, és 2017 februárjában teljes mértékben felfrissítették. Eddig már több, mint  2,5 millió ügyfél döntött az e nemzedékhez tartozó gépkocsi  mellett. A Škoda Octavia már régóta nagy sikerrel fut számos piacon, amit látványosan mutat az a tény, hogy 1959 óta majdnem 6,5 millió Octaviát gyártottak. A Škoda Mlada Boleslav-i központi  üzemén túl az Octavia különböző változatait Kínában, Indiában, Oroszországban, Kazahsztánban és Algériában is gyártják.