torange.biz Hogyan működik az applikáció? Az applikáció segítségével a baleset részesei együtt is, vagy külön-külön is be tudják jelenti a kárt. Amennyiben egy telefonon keresztül intézik a kárbejelentést, abban az esetben az érintett felek egymás után vihetik fel adataikat. Ha pedig két külön készüléken egy időben töltik a bejelentőt, akkor egy PIN kód segítségével tud csatlakozni a második károsult is a bejelentéshez, így egymástól függetlenül tölthetik ki az e-kárbejelelőt. Az adatok rögzítése hasonló a korábbi papíralapú változathoz, azzal a kiegészítéssel, hogy az alkalmazásban lehetőség van fotók, vagy akár videó csatolásához is, ami sokkal könnyebben beazonosíthatóvá teszi a baleset körülményeit.  A beküldést követően a bejelentést a rendszer véglegesíti, az ebben szereplő adatokat utólag már nem lehet módosítani.  A biztosító társaság ezek után a szokásos módon 1-2 napon belül veszi fel a kapcsolatot a baleset érintettjeivel. Fontos tudni, hogy az alkalmazást csak magyar rendszámmal rendelkező gépjárművek esetén tudjuk használni, illetve egyelőre nem alkalmas cascós károk rögzítésére. Népszerű, és gyors az elektronikus baleseti bejelentő A két legnépszerűbb platformon elérhető, és működő alkalmazást indulása óta már közel kétszázezren töltötték le. A MABISZ tájékoztatása szerint februárban, az indulást követő első teljes hónapban 570-en használták kárbejelentésre az alkalmazást, miközben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacon résztvevő tizenhárom társasághoz 16027 kárbejelentés érkezett ebben az időszakban. Tehát még bőven van hová gyarapodnia a felhasználói tábornak. Viszont az egyszerűségre, és gyorsaságra az elektronikus bejelentés esetén sem lehet panasz, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbben húsz-huszonöt perc, vagy még ennél is rövidebb idő alatt töltötték ki a bejelentőt. Az elektronikus kárbejelentő demó változatán keresztül pedig mindenki stresszmentesen kipróbálhatja a kitöltést, elérve egészen a „beküldés” menüpontig, aminek megérintésével lehet „éles” helyzetben a baleset helyszínétől elindítani a kárügyintézés folyamatát. upload.wikimedia.org Tapasztalatok a biztosító oldaláról Természetesen nem csak felhasználói, hanem a biztosító oldaláról is érdekes lehet ez a fejlesztés. Vajon látják e már a fejlesztés pozitív hatásait? Erről is kérdeztük Lambert Gábort a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs vezetőjét: Az eddigi visszajelzések azt igazolják, hogy egy valóban létező igényt sikerült kielégíteni, már közel 200.000-en töltötték le az applikációt, és folyamatosan érkeznek az alkalmazáson keresztül beküldött bejelentések is a biztosító társaságokhoz. Eddig körülbelül 1500 bejelentés érkezett a mobil applikáción keresztül. ekarbejelento.hu Tehát ez azt jelenti, hogy folyamatosan növekszik az autósok körében a mobil applikáción bejelentett káresemények száma? Azért nem megy ez „egyik napról a másikra”, időbe telik, amíg eljut az autósok tudatáig, hogy létezik egy baj esetén az ő „életüket” megkönnyítő alkalmazás. Azt reméljük, hogy az év végéig az összes bejelentett káresemény két számjegyű százaléka mobil applikáción keresztül érkezik majd be a biztosítókhoz. De természetesen ez nem egy kötelező bejelentési mód, hiszen a régi papír alapú kárbejelentő továbbra is érvényben van, ezen keresztül is meg lehet tenni a bejelentést. De a tapasztalatok szerint sokkal gyorsabb, és egyszerűbb a mobil applikáción keresztül bejelenteni a káreseményt, mivel így a káresemény után a károsultat is hamarabb tudják kártalanítani. Van lehetőség arra, hogy tesztüzemben is kipróbáljuk az alkalmazást? Természetesen igen. Ez a funkció is az ügyfelek visszajelzései, és igényei alapján kialakított fejlesztés volt. Az ekar.hu weboldalon elérhető egy demó változat, ahol végig lehet menni a rublikákon egészen a beküldés gombig. Így stresszmentesen kipróbálhatjuk azt, amire remélhetőleg minél kevesebbszer lesz majd szükségünk élesben. Mik lennének azok az előnyök, amik miatt tudná ajánlani a mobil alkalmazáson, vagy webes felületen beküldött kárbejelentőt? A gyorsaságot, és egyszerűséget emelném ki mint legfontosabb tényezők, nem beszélve arról, hogy az úgynevezett kék-sárga nyomtatvány elég gyakran nincs is az autóban baj esetén. Így a baleset résztvevői sietve, akár pánikolva próbálják beszerezni a szükséges nyomtatványt, hogy megtehessék a bejelentést. Viszont okostelefon már szinte mindenkinél kéznél van, így az ekar.hu oldalról egyszerűen letölthetik az applikációt, és a tapasztalatok szerint a legtöbben 20-25 perc alatt ki is tudják tölteni azt, így még a helyszínről elküldhetik a biztosítótársaságok felé a kárbejelentést. cdn.pixabay.com

A társaság szerint az elért EBITDA összhangban van az éves célkitűzésekkel. A Mol az idei évre 2,3 milliárd dollár EBITDA-ra számít a tavalyi 2,69 milliárd dollár (728,2 milliárd forint) után, amely az utóbbi hét év legmagasabb eredménye volt. A nettó profit 48,6 milliárd forint (174 millió dollár) volt az első negyedévben, a tavalyi azonos időszakban elért 60,3 milliárd forint után. A jelentés idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki hangsúlyozta: az első negyedévi EBITDA és a pozitív szabad cash flow megfelelő alapot ad a 2019-es célkitűzések eléréséhez és a beruházások megvalósításához. A vállalatcsoport nyeresége a korábbi magas bázisról csökkent, mivel a finomítói árrések lényegesen alacsonyabbak voltak az első negyedévben, és ezt csak részben tudta mérsékelni a javuló belső teljesítmény. Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a fogyasztói szolgáltatások szegmens továbbra is kétszámjegyű EBITDA-növekedést produkált, megnyitották a 700. Fresh Corner üzletet, a kutatás-termelés üzletág pedig 2012 óta a legmagasabb kitermelési szintet érte el. A Mol értékesítési nettó árbevétele 1142 milliárd forint volt az év első három hónapjában, a tavalyi első negyedévi 1002 milliárd után. A kutatás-termelés EBITDA-ja alig változott az előző év azonos időszakához képest, a szegmens 79,4 milliárd forinttal (283 millió dollárral) járult hozzá a vállalatcsoport eredményéhez. A Mol értékelése szerint a magas kitermelés ellensúlyozta az egyéb kedvezőtlen külső környezeti hatásokat. Az első negyedévben 116 ezer kőolaj hordó-egyenértékre emelkedett a kitermelés, a nagy-britanniai mezők növekvő hozzájárulása következtében. A feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA-ja 38,6 milliárd forint (138 millió dollár) volt 2019 első negyedévében, ami 37 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Ennek oka főként a romló finomítói környezet, amelyet csak részben tudott ellensúlyozni a vállalatcsoport jó belső teljesítménye - közölte a Mol. A fogyasztói szolgáltatások szegmens 10 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest. A 24,9 milliárd forintos (89 millió dolláros) eredmény mögött az erősödő üzemanyag-eladás, valamint a töltőállomásokon forgalmazott nem üzemanyag termékek értékesítésének emelkedése áll. A gázszállítási üzletág EBITDA hozzájárulása 18,4 milliárd forint (66 millió dollár) volt az idei első negyedévben, 23 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy kamion, egy kisteherautó és három gépkocsi ütközött össze az autóút 32-es kilométerszelvényénél, Pestszentimre közelében, emiatt a forgalom jelenleg csak egy sávon halad. A balesetben nem sérült meg senki - írta az Útinform.

Az SSJ-100-as repülőgép 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén hajtott végre kényszerleszállást a seremetyjevói repülőtéren vasárnap délután. A szerencsétlenséget 37-en élték túl. A Rosszija 24 hírtelevízió tudósítása szerint legalább további két súlyos sérült is van. A túlélők közül 33-an utasok, négyen pedig a személyzet tagjai. A Moszkva-Murmanszk járat a földet érést követően gyulladt ki, az utasokat felfújt csúszdán mentették a gépből. A Szuhoj repülőgépgyár SSJ-100-as típusú gépe 28 perccel a felszállás után hajtott végre kényszerleszállást, amely során a jelentések szerint az utasszállító vagy az egyik, vagy mindkét hátsó hajtóműve megrongálódott. A műveletet az Aeroflot szerint az előírt 90 helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. Az üzemanyaggal csaknem teletankolt repülőgép ezután teljesen kiégett. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a SU-1492-es járat csak másodszorra tudott leszállni. Első alkalommal túl nagy volt a gép sebessége, második alkalommal pedig felmondta a szolgálatot a jármű automatikája. Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök elrendelte, hogy a tragikus kényszerleszállás körülményeit egy állami bizottság vizsgálja ki. Az SZK a történtek miatt büntetőeljárást indított. A hírügynökségi jelentések szerint az elsődleges feltételezések alapján a legvalószínűbb, hogy a tragédiát villámcsapás okozta, de nem kizárt a rövidzárlat sem. A repülőgéppel a vészjelzés leadását követően megszakadt a földi irányítók összeköttetése. Az incidens miatt a moszkvai repülőtereken több mint száz járatot késleltettek vagy töröltek. A Szuhoj által kifejlesztett, Superjet néven is ismert SSJ-100-as repülőgépét 2011-ben állították rendszerbe Oroszországban, azt hangsúlyozva, hogy feléledőben van az orosz repülőgépipar. A főleg kiöregedett szovjet gépeket felváltó típust más országokban, így Mexikóban és Örményországban is alkalmazzák. Az SSJ-10-esnek már volt korábban halálos balesete: 2012-ben bemutató repülés közben egy ilyen repülő hegynek ütközött, a fedélzetén lévő 45 ember életét vesztette. A BBC brit közmédia orosz nyelvű hírszolgáltatásának egy tavaly október 31-i online híre szerint az üzembe állított Superjetek egyharmada a legnagyobb üzemeltetőinél - az Aeroflotnál, az Interjetnél, a Jamalnál, a Gazprom Aviánál és az Azimutnál - akkor éppen több mint hat napja a földön rostokolt. Ezt gyártó általi a szervizelés és az alkatrész-utánpótlás hiányosságai okozták. A problémák ellenére az Aeroflot tavaly szeptemberben további 100 Superjetet rendelt meg, amelyet az idei évtől 2026-ig fognak leszállítani számára. A BBC az Aeroflot egy 2018-as belső jelentésére hivatkozva ismertette: a Szuhoj utasszállítóin gyakrabban fordulnak elő incidensek, mint a konkurens gyártók modelljein. A dokumentum az SSJ-100-asokat közepesen, az Airbusokat és a Boeingokat pedig nagyon biztonságos utasszállítóknak minősítette. A Jakutyija légitársaság, amelynek egyik Superjetje októberben Jakutszban súlyosan megsérült, még augusztusban közölte, hogy valószínűleg le fog mondani ennek a géptípusnak az alkalmazásáról. A vasárnapi seremetyjevói tragédiát követően az orosz szövetségi légügyi hatóság (Roszaviacija) a TASZSZ hírügynökséggel azt közölte, hogy korai lenne még következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy le kell-e tiltani a Superjetek további repülését. +