A márka új modelljei és haszongépjárművei iránti erős keresletnek köszönhetően a Ford Európa 2014-ben sikeresen növelte értékesítését és piaci részesedését. 2014-ben a Ford összesen 1,16 millió járművet adott el 20 hagyományos európai piacán; ez 7,3 százalékos növekedést jelent a tavalyi év eredményéhez képest. A Ford összesített piaci részesedése 0,2 százalékponttal 8,0 százalékra emelkedett, ami 2011 óta a legmagasabb szintet jelenti. 2014-ben továbbra is a Ford volt Európa második legnagyobb darabszámban értékesített márkája. A 2014-ben eladott Fordok több mint fele vadonatúj vagy jelentős mértékben felfrissített modell volt; ez egybecseng a vállalat 2012-ben bejelentett szándékával, amely szerint egyre több új modellt vezet be Európában. A Ford 2013 óta 21 százalékkal növelte haszongépjárművei értékesítését (227.000 darabra), ami a teljes egészében megújított és kibővített Transit-modellcsaládnak köszönhető. Ennek eredményeképpen a Ford teljes évre vetített CV-piaci részesedése 1,4 százalékponttal, 11,4 százalékra nőtt, ami 1997 óta a legmagasabb értéket jelenti. “2014-ben új termékeink és technológiáink tökéletes összhangban voltak vásárlóink elvárásaival, s ez egész évben komoly lendületet adott nekünk.” – mutat rá Roelant de Waard, a Ford Európa marketingért, értékesítésért és szolgáltatásokért felelős alelnöke. „2015-ben már az év elejétől élvezhetjük a frissített Focus és az új Mondeo jelentette előnyt, amit tovább fokoz majd több fontos új modell, többek közt az S-MAX, a frissített C-MAX és a vadonatúj Mustang megjelenése.” A Ford nagy figyelmet szentel a magán- és flottavásárlók egyre növekvő körének, s ez továbbra is pozitív irányban befolyásolja a márka megítélését és az autók maradványértékét. A Ford értékesítései a kiskereskedelmi és flottaszektorban 74 százalékát tették ki a 2014-ben eladott személyautóknak; ez az eredmény egy százalékpontos javulást mutat az elmúlt évhez képest, és három százalékponttal jobb az iparági átlagnál. Az egyes modellek A vásárlók a Ford teljes termékpalettája iránt erős érdeklődést mutattak. A Fiesta – a Ford legkelendőbb modellje – több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiségben fogyott. A Fiesta jó úton jár afelé, hogy már a harmadik egymást követő évben elnyerje Európa legnagyobb darabszámban eladott kisautójának címét. A Kuga SUV értékesítése 31 százalékkal ugrott meg, vagyis a modell az első generáció 2008-as bevezetése óta a legjobb évét zárta. A Transit haszongépjármű-család (vagyis a Transit, a Transit Custom, a Transit Connect és a Transit Courier) 2008 óta a legjobb éves értékesítési eredményt produkálta, s a Ranger is a legjobb éves szintű értékesítési eredményt érte el a típus 1998-as európai bevezetése óta. A Ranger eladásai 2014-ben 39 százalékkal nőttek. A Ford decemberben 85.500 darab járművet értékesített*, vagyis 10,1 százalékkal többet, mint 2013 decemberében, túlszárnyalva ezzel az iparág 3,5 százalékos növekedési átlagát. A márka decemberi piaci részesedése 7,5 százalék volt, vagyis 0,5 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Kitekintés a 2015-ös évre A Ford megerősítette, hogy 2015 közepén megkezdődik a vadonatúj, hétüléses Ford Galaxy forgalmazása. Ugyancsak ebben az éven érkezik a vadonatúj S-MAX, a frissített C‑MAX és Grand C-MAX, a C-MAX Energi plug-in hibrid, a frissített Focus ST dízelmotorral is, valamint a Mustang, emellett pedig felfrissített változatban kerül a márkakereskedésekbe az EcoSport, a Ranger, a Transit Connect és a Tourneo Connect. A vadonatúj Edge SUV gyártása a 2015-ös év későbbi szakaszában kezdődik.

A Fiat Chrysler más tömegtermelő autógyártókhoz hasonlóan megszenvedte az európai autópiac hatéves visszaesését. A konszern emiatt nyereségét az amerikai piacra támaszkodva volt kénytelen kitermelni. Az európai autópiac csak mostanában kezdett fellendülésnek indulni.  "Az üzemi eredmény 2015-ben elérheti a fedezeti pontot (Európában)" - közölte Sergio Marchionne, az FCA vezérigazgatója a detroiti autószalonon. Az FCA 2013-ban 520 millió euró üzemi eredmény szintű veszteséget szenvedett el és 2016-ra tervezte eredetileg a fedezeti pont elérését. Az európai piaci helyzet javulására utal az a hétfői bejelentése is az FCA-nak, hogy a "kiemelkedően jó keresletnek köszönhetően" a termelési kapacitás teljes kihasználása érdekében ezerrel növeli az alkalmazottak számát a dél-olaszországi Melfi üzemben, ahol a Jeep Renegade és a Fiat 500X modellek készülnek. "Bár egy fecske nem csinál nyarat és az olasz autóipart változatlanul sok probléma terheli, a termelés és a foglalkoztatás tízéves visszaesése után végre itt az első pozitív fordulat" - mondta Cesare Damiano, az olasz parlament munkaügyi bizottságának elnöke. A hagyományos piacokon bekövetkezett visszaesést Marchionne a magas nyereségtartalmú felső kategóriás modellek előtérbe helyezésével tervezi megfordítani. Ennek érdekében hatalmas összegeket fordít Olaszországban leállított üzemek termelésbe fogására a cég luxusmárkája, a Maserati, valamint az Alfa Romeo új, sportosabb modelljeinek a gyártásához. Az FCA összesen 48 milliárd eurót fordít öt év alatt arra, hogy eladásait globálisan 60 százalékkal évi 7 millió autóra emelje, nyereségét pedig megötszörözze. Marchionne ígérete szerint az ötéves fejlesztési periódus végére az FCA mind a hét olaszországi üzeme teljes kapacitással fog termelni és minden korábban elbocsátott dolgozónak lesz munkahelye.

Karácsony előtt érdekes kérdést feszegető olvasói levél érkezett a szerkesztőségünkbe. István levele így hangzott: „Egyszerű kérdésemmel reményeim szerint nem leszek terhükre! Ha módjukban áll, kérem szépen, érdemben válaszoljanak rá! 120km/órával haladó gépjármű A ponttól fékezve mekkora sebességgel halad át B ponton, vagy ütközne B ponton elhelyezett tárgynak, ahol A ponttól 100km/órával haladó gépjármű, éppen megáll az ütközés előtt? Nyilván nem 20km/óra! Energiaszámítással E=m*v2 (ebben a programban nem tudom a felső indexet) törvényből kiszámítva, tömeg azonossága mellett a sebesség négyzetkülönbségéből hatalmas sebesség eredmény jön ki. 120*120-100*100=4400, aminek négyzetgyöke 66,33km/ó sebességgel csapódik ugyanolyan fékhatás mellet az autó a tárgyba, ami előtt 100km/órával haladó gépjármű éppen megáll! Félelmetes, de igaz?” Én személy szerint nagyon örülök neki, hogy olvasóink bizony gondolkodnak is, és a józanészre, no meg némi matematikára támaszkodva sejtik, érzik, hogy nagyon nem mindegy mennyivel megy az ember. Mondhatnék most egy körülbelüli értéket, amivel röviden le is zárhatnánk az ügyet, de úgy gondolom, ha már megtisztelt bennünket az olvasó a kérdésével, érdemes részletesen áttekinteni a vonatkozó összefüggéseket. Nem ígérem, hogy egyszerű lesz, de remélem sikerül érthetően válaszolni. Fontos: Egy konkrét ügyben felmerülő hasonló kérdéssel a szakértő nem tudna mit kezdeni, ugyanis nagyon hiányos a kiinduló adathalmaz. Nem mindegy, hogy féktávolságot, vagy fékutat számítunk, továbbá ismernünk kell a pontos útviszonyokat, a gépjármű(vek) paramétereit, műszaki állapotát stb. hogy válaszolni tudjunk. A számításokban a hiányzó adatokat fiktív (de reális) adatokkal pótoljuk. A mellékelt számítási metódus tájékoztató jellegű, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. István számítása Nos, ami a végeredményt illeti, az nem is annyira rossz, sőt igen közel van az igazsághoz. Nagyon jó az a gondolatmenet, hogy a lassulások számításához nem elegendő egy kivonás, hanem az energiatörvényekből kell kiindulni. Van azonban egy bökkenő, mégpedig a mértékegységek helyes használata. Tekintettel arra, hogy óránként kilométerben kifejezett sebességi érték (km/h) nem szabványos mértékegység, nyilvánvaló, hogy az egyenleteinkbe ebben a formában nem behelyettesíthető. A sebességet (1) másodperc alatt megtett méterek formájában kell használni, vagyis m/s-ban. A mozgási energia képletében még van egy felezés is, lássuk tehát, hogyan alakul az Energiamérleg Az egyenlet bal oldalán munka, a jobb oldalán mozgási energiák szerepelnek. Azért lesznek egyenlőek, mert a súrlódási munka fogja "biztosítani" a sebességcsökkenést. Ha nincs ütközés, akkor a Vütk értéke 0, tehát a teljes mozgási energia hővé alakul a súrlódás során. A súrlódási munka képletében szereplő „mű x g” gyakorlatilag az elérhető legnagyobb átlagos lassulást jelenti, ahol „mű” a tapadási tényező, vagyis az útviszonyokat leíró paraméter. A lassulást „a”-val jelöljük, és most értékét a magasnak mondható, 7,5 m/s2-es értékre választjuk. Ez az érték megfelel egy száraz útviszonyok között, jó állapotú gumiabronccsal és fékrendszerrel rendelkező jármű lassulásának. Tehát a fenti egyenletből (megállást feltételezve) kifejezzük a megálláshoz szükséges út hosszát ami: Ez az a képlet, amelynek a fontosságát nem lehet elégszer hangúlyozni. A sebesség itt négyzetesen szerepel, vagyis, kétszer akkora sebesség mellé négyszer akkora fékút tartozik!!! Gyorsan helyettesítsük is be a kérdésben szereplő értékeket, de figyeljünk oda rá, hogy a km/h-ban adott sebességadatot m/s-ban kell használni. Az átváltás egyszerű: Behelyettesítéssel így fest a dolog: Tehát jó körülmények között 100-ról kicsivel több mint 51 méteren állíthatjuk meg az autót. A kérdés logikáját követve adódik, hogy ez az út áll rendelkezésére a 120 km/h-ás sebességről fékező járműnek is, ami nyilvánvalóan nem fog tudni megállni: abban a pontban ahol a 100-as kocsi már áll, ez még bőven gurul. Ha itt lenne egy akadály, akkor annak valamilyen sebességgel nekiütközik, vagyis az energiaegyenletünk utolsó tagjában az ütközési sebesség (Vütk) nullánál nagyobb. Ha az energiaegyenletből az ütközési sebességet fejezzük ki, akkor a következő képletet kapjuk: Ez már megadja a választ az olvasó kérdésére, csak be kell helyettesítenünk a megfelelő értékeket, persze megfelelő mértékegységben. Valami hiányérzetem van A kérdés megválaszolását itt be is fejezhetnénk, hiszen van eredményünk. Félelmetes és igaz is, de valami nagyon fontos dolog kimaradt a számításból! Ha egy tesztpályán, úgymond laboratóriumi körülmények között vizsgálódnánk, és egy felfestett vonalnál kezdene fékezésbe a két kocsink (pontosan ugyanott, pontosan ugyanakkora lassulással stb..) akkor jó lenne ez a válasz, de a való életben egy akadály megpillantásakor nem kezdünk el azonnal lassulni. Mert nem gépek vagyunk, hanem emberek és a szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy felfogja, hogy mi történik, aztán cselekedjen. Az észlelés és a tényleges cselekvés között eltelt időt reakcióidőnek hívjuk, ami átlagosan 0,8 másodperc körül alakul. Autóink sem digitális masinák, a maximális fékezőerő kialakulása is időbe telik. Ezt az időt fékfelfutási időnek hívjuk, és egy korszerű járműben ez kb. 0,2 másodperc. Persze ezeknél az értékeknél valaki gyorsabb, vagy lassabb is lehet, sőt az autók is különbözőek, de az egyszerűség kedvéért most összevonva mondjuk azt, hogy a reakcióidő 1 szekundum környékén alakul. Amivel eddig foglalkoztunk az az ábrán pirossal jelölt fékút volt, de egy utcai (autópályás) szituációban a megálláshoz szükséges távolság a fekete színnel jelölt féktávolság. Ezért amit eddig kiszámoltunk az csak elméleti síkon működik, a valóságban biztosan nem! Most kell csak igazán megkapaszkodni, mert megvizsgáljuk, hogy a reakcióidő alatt megtett utat is figyelembe véve, azonos pontról észlelve, mekkora lesz az ütközési sebesség, vagyis az ábrán berajzolt akadályt – amit most egy gyalogos szimbólum jelöl – mennyivel gázolja el a 120 km/h-val haladó gépkocsi. A 100-as kocsi fékútját már tudjuk, ehhez kell hozzáadni a reakcióidő alatt megtett utat. Mivel a 100-as autó egy másodperc alatt 27,77 métert tesz meg, a féktávolság a két út össze, vagyis 51,44+27,77=79,21 méter lesz. (Ilyen messze van a jármű az akadálytól.) Mivel ugyanott észlel a két sofőr, ez a 79 méter áll rendelkezésére a 120-as autónak is. Csakhogy emberünk 1 másodperc alatt 120-al haladva (nem 27,77 métert, hanem) 33,33 métert halad. A teljes rendelkezésre álló útszakaszból ennyit fékezés nélkül tesz meg! Ezért effektív lassulást, csak 77,21-33,33=43,88 méteren tud produkálni. Újra elővesszük az előző, jó hosszú képletet, de most az „s” úthossz helyét megváltoztatjuk az előbb kiszámolt értékre: HOPPÁ! 76 km/h! És ez a realitás! Amíg 100-ról sikerült megállítani a gépkocsit, 120-ról 76-al ütközünk, vagy gázolunk, amit sem autósnak, sem gyalogosnak nem kívánok! Kedves István! Remélem, hogy sikerült kimerítő és érthető választ adni a kérdésére. Hozzá kell még tennem, hogy több kisebb tényezőt is elhanyagoltunk a fenti számításban, de ezek nagyságrendje csekéj, ezért kérem értse meg, hogy nem integrálom ki pl. a sebességkülönbség miatt adódó légellenállási erőket... Fontos látni, hogy a mindennapi autózás közben egy csekély kis sebességtúllépés is végzetes következményekkel járhat. A számítás analógiájára elvégezhetjük a városi sebességkorlátozások vizsgálatát is. Nem bajlódok újra a számokkal, de amíg a szabályosan, 50 km/h-val haladó jármű megáll egy akadály előtt, azonos körülmények között 60-ról észlelve több mint 40 km/h-val fogunk ütközni, ami – talán érezhető – egyáltalán nem mindegy. Tisztelettel: Rusznák András Igazságügyi műszaki szakértő

A gyártó keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 490 A320-as típuscsaládba tartozó gépet, 108 A330-ast, 30 A380-ast adtak át és a Qatar Airways átvette az Airbus első A350-est is. A toulouse-i cég 1456 repülőgépre kapott megrendelést 67 társaságtól, ennek jelentős része (1321) keskenytörzsű gépre érkezett. Az Airbus rendelésállománya ezzel rekord magasra, 6386 darabra nőtt, amelynek értéke listaáron számolva 919 milliárd dollár. Számításaik szerint 2014-ben a 100 székesnél nagyobb repülőgépek piacán az Airbus részesedése meghaladta az 50 százalékot. Fabrice Brégier, az Aibrus elnök-vezérigazgatója a közlés szerint kiváló évnek minősítette 2014-et, amelyben a célokat nem csak elérték, de meg is haladták, és további lépéseket tettek a cégstruktúra átalakításában is. A rivális amerikai Boeing a múlt héten közölte gépeladási statisztikáját: az everetti gyártó az Airbusnál több, 723 gépet adott át, ami szintén rekord a Boeing életében, ugyanakkor kevesebb gépre, 1432-re kapott megrendelést.