Nem ez az első eset, hogy a Tesla ilyen vádakkal szembesül. Tesla embléma.Fotó: Tesla Egy amerikai hatóság azzal vádolja a Teslát, hogy eltűrte a fekete alkalmazottak elleni rasszista sértéseket. Az EEOC keresete szerint a Tesla kaliforniai Fremontban található fő gyárának gyártócsarnokaiban nyíltan rasszista sértések hangzottak el. Az elöljárók nem avatkoztak közbe, pedig ezt észrevették. Egyebek mellett a liftekben és a WC-kben is találtak rasszista szlogeneket és horogkereszteket tartalmazó firkákat. Az EEOC (Equal Employment Opportunity Commission) felelős a foglalkoztatási diszkrimináció elleni törvények betartatásáért. Egy kaliforniai hatóság már fellépett hasonló vádakkal a Tesla ellen. Egy tárgyalás során az esküdtszék arra kötelezte a Teslát, hogy fizessen több mint 3 millió dollár kártérítést egy fekete volt alkalmazottjának a 2015-ben elkövetett rasszista sértésekért.  

Mi, fehér emberek fejlesztettük ki a tömegbetegségeket, csecsemőhalált leküzdő orvostudományt. Ugyancsak a mi vívmányunk a világot bejáró közlekedés, előbb vitorlás-, majd gőz- és motoros hajókkal, gépkocsikkal és repülőgépekkel. Eljutottunk mindenhová, magunk alá gyűrtünk, kihasználtunk, gyarmatosítottunk gyengébb fegyverzetű népeket. Négy évszázadnyi prosperitás, szédületes életszínvonal lett jutalmunk. Eddig közismert a história, de kevesen figyelnek fel arra, hogy mennyire megváltoztattuk a globális népességet. Idehaza, az Óvilágban, és odaát az Újvilágban a jólét hatására lecsökkent a gyermekvállalási kedv, egyre kevesebb lurkó születik, társadalmaink elöregednek. Éppen fordított folyamat megy végbe Afrikában. Odalátogató humánus, a hippokratészi eszmeiség szellemében tevékenykedő bemes lelkű orvosok, például Albert Schweitzer alias Oganga, avagy Nagy Fehér Varázsló, Nobel-békedíjas, jórészt felszámoltak gyilkos betegségeket, mint a maláriát, leprát. A gyarmatosított országokban nem ugrott meg az életszínvonal, az ott lakók sokkal erősebben ragaszkodnak hagyományos életformájukhoz, mint az újítás lázában élő fehérek. Régebben 14-16 gyereket kellett szülni, hogy egy-kettő felnőjön, ma már valamennyi életben marad, de továbbra is ugyanannyi utódot vállalnak, mint anno. Félelmetes tempóban nő a Fekete Földrész lakossága. A szubszaharai Csád állampolgárainak száma az ötvenes években 1,5 millió volt, ma 16, és a század végére várhatóan 60 lesz. Nőtt közben Csád lakosságeltartó képessége? Nem – éppenséggel csökkent, az elsivatagosodás és a fák kivágása miatt! Nigéria népessége 2023-ban a világon az ötödik (becsült szám 218 millió), de nemsokára a harmadik lesz, nyolcszázmillióra becsült populációval, Kína és India után. És akkor még nem szóltam Abesszíniáról, meg néhány egyéb államról. Milyen jövőkép lebeghet szemük előtt? Európába migrálni, amely nem védi meg magát az emberi sáskajárás elől, hanem egyenesen hívogatja őket… Az EU lakossága 450 millió körüli, ezt egyedül Nigéria nemsokára túllépi, és van még néhány, egyedül az elvándorlásban esélyt látó ország. Akarják, képesek megtanulni a befogadók nyelvét, elsajátítani munkakultúráját, tisztelettel alkalmazkodni civilizációjukhoz, hagyományaikhoz, szokásaikhoz, vallásukhoz? Az eddigi tapasztalatok szerint csak elenyésző kisebbségüktől várhatunk ilyesmit. Majd meglátjuk, milyen lesz a „multikulturális” együttélés. De ne menjük bele jósolgatásba, maradjunk a tényeknél. Afrika, Ázsia néptömegei sokszorosan felülmúlják a miénket, és ha globális kihívásokról – éghajlatváltozás, járványok, nyersanyagkészletek kimerülése – van szó, mindent a népességgel kell súlyozni. Mit számít, ha Európa, egy kicsit csökkenti széndioxid-kibocsátását, mikor Afrikában, Indiában, Kínában néhány milliárdan még fával tüzelnek? Hozhat az EU rendszabályokat, hogy például 2035-ig leállítja a benzines, dízelmotoros autók forgalomba állítását, és mindenkire ráerőlteti, hogy elektromos kocsit vásároljon helyette. Mennyivel odázza el a klímakatasztrófát? Szinte semmivel. Még az sem lenne átütő hatású, ha ötven évvel később földrészünk lakosságának fele lesz fehér, és a másik fele más rasszhoz tartozó. Nyilván jóval csökkenne az életszínvonal, kevesebb gépkocsi futna kevesebbet, de ez egy már egy jelentéktelenségbe süllyedt világrész változása lenne. Gondoljunk egy történelmi előképre: mi történt Észak- és Dél Amerika indiánjaival az aztékok, inkák magas kultúrájával, a fehérek tömeges beáramlása után? Civilizációjuk elpusztult, ők maguk kisemmizett alávetettek lettek. Ez normális, megszokott jelenség az emberiség történetében, most ránk vár ugyanez. Talán annyi eltéréssel, hogy mi nem harcolunk a behatolókkal, hanem tárt karokkal fogadjuk be őket, állampolgárságot adva a jövevényeknek, és ha migrációval, szaporodással többen lesznek nálunk, demokratikus választással formálhatják saját képükre társadalmunkat.   Félreértés ne essék: nem vagyok rasszista! Nem nézem le Afrika szegényeit, legfeljebb csak felelőtlen szaporodásukért, de ez sem az ő hibájuk, hanem kormányuké, az ENSZ-é, az EU-é, mert elmaradt a népek felvilágosítása, életmódváltásra buzdítása. Azok a nigériai emberek, sok-sok csillogó szemű gyerekükkel, valószínűleg vidámabbak, boldogabbak a fogyasztói társadalmak gazdag, pazarló, telhetetlen tagjainál. Ők öntudatos férfiak és nők, szülőpárok, esélyük sincs velük szemben identitásválságban vergődő európaiaknak. A fehér ember mai életmódja fenntarthatatlan, földtörténeti szempontból nehéz lenne tragikusan felfogni hanyatlásunkat, az európai népességcserét. Mi autóval robogunk a pokolba! Csak a bevezetőben említett tudományos, kulturális eredményeinkért ejtenék néhány könnycseppet, ezeket úgy törölheti el az újkori népvándorlás, ahogy mi töröltük el a mayák építészetét, csillagászati tudását, mielőtt megismertük volna. Lehet búsongani, de nem érdemes, élvezzük ki, amit teremtettünk, amíg lehet!

5,0 literes, 350 lóerős V8 Honda motor, a híres-neves VTEC változó szerepvezérléssel? Már csak a gondolattól is libabőrös leszek, de a valóság az, hogy egy ilyen motor eddig sosem került egyetlen Honda utcai autóba sem gyárilag, és jó eséllyel soha nem is fog bekerülni, ha így folytatódik a szabályozások szigorítása. Ugyanakkor a Honda – ahogy a legtöbb japán gyártó – nem csak az autópiacon van aktívan jelen. Híresek hajó motoraikról is, és most a fent említett tulajdonságokkal bemutatkozott a Honda Marine BF350. Ami amellett, hogy valószínűleg gond nélkül elhúz bármilyen nagyobb hajót, nyilván remek hangzással is kényeztet, és a VTEC-nek köszönhetően a fogyasztása is alacsony maradhat. Alacsony fordulaton gyengébb, takarékosabb lehet, míg magas fordulaton megérkezhet a valódi ereje, ha éppen arra lenne szükség. Emellett egy rakás egyéb technológiát is felsorakoztat a hatékonyabb működés érdekében, például a BLAST rendszer érzékeli, ha teljesen feltoljuk a gázkart és korai gyújtással segíti a tempószerzést. Persze nem is olcsó a 347 kg-os motor. Bár egyelőre nem hivatalos, de állítólag 17 millió forint körül lehet a Honda V8-asa. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az első pont, amely vonzó lehet egy potenciális vevő számára, minden bizonnyal a design. Az EV6 jellegzetes autó, nem marad észrevétlen az úton. Belül garantált a tágasság, az utastér pedig mind az anyagok, mind az összeszerelés tekintetében nagy gondosságról árulkodik. A választás másik lehetséges oka a technológia, amin nem csak a töltési teljesítmény értendő. Hiszen a technológia mindenütt jelen van, a legújabb vezetési segédletektől kezdve a nagy felbontású kamerákon át az infotainmentig. Ráadásul itt a technológia mindenki barátja: a funkciók jól elérhetőek egy olyan kezelőfelületen, amely még a kevésbé gyakorlottak számára is egyszerű. Alapfelszereltségnek számítanak a 19 colos kerekek, a sötétített ablakok, a fűthető első ülések és a fűthető kormánykerék, a tolatókamera, a parkolószenzorok és még sok más. De lássuk azt a tesztet, aminek főszereplője a Kia EV6 GT és a sofőr, Luigi Melita. Az olasz szakújságíró egy 27 fokos, kellemesen meleg napon „vizsgáztatta” az autót. Induláskor az akkumulátor (77,51 kWh lítium-ion) 100%-os töltöttségű volt. Az út során a légkondicionáló 23/24°-on működött. Emellett az infotainment folyamatosan szórakoztatott és navigált, valamint a tesztelő sokat használta a 2. szintű félautonóm vezetést, ami egy másik erőssége ennek a modellnek. A tesztre egy kevésbé forgalmas, szombati napon került sor, amikor Luigi 132 km/órás átlaggal haladt az autópályán. Ilyen magas értékkel a Kia EV6 körülbelül 26 kWh-t fogyasztott 100 kilométerenként. Autonómia ilyen körülmények között? 296 kilométer egy feltöltéssel. Az út végén, a városi és városon kívüli szakaszokat is beleértve, a teljes átlag 24,7 kWh/100 kilométerre csökken, köszönhetően a Kia EV6 kiváló energia-visszanyerő képességének. És ennél még jobb eredményeket lehet elérni városon kívüli területeken, ahol állandó 90 km/órás sebesség mellett 18 kWh/100 km körüli átlagot produkál ez a modell és a városban, ahol lassabb tempóval haladunk, akár 14/15 kWh/100 km is lehet ez a mutató. Autópályán pedig elég az átlagsebességet 130-ról 120 km/órára csökkenteni, hogy 23 kWh/100 km-es fogyasztást kapjunk. De! Amikor hosszabb utakra (tegyük fel, 500-600 kilométerre) induló elektromos autókról beszélünk, nemcsak a fogyasztást, hanem a feltöltés sebességét is figyelembe kell vennünk. A Kia ezért választotta a 800 voltos platformot, amely lehetővé teszi, hogy a Kia EV6 a gyorstöltőállomásokon nagyon lapos töltési görbét tartson. Míg a városban és a külvárosokban ez nem jelent nagy különbséget, a gyakran autópályán utazóknak érdemes tanulmányozni a töltési görbét és felfedezni, hogy nem a maximális csúcsérték számít, hanem az, hogy az autó hogyan bírja a nagy töltési teljesítményt. És a Kia a platformjával ezt nagyon jól megoldja, az egész elektromos autók világában a legjobbak között van. Forrás: ilgiornale.it Fotók: kia.com