Fotó: ÖBB - Osztrák Szövetségi Vasutak Drágul az úgynevezett Klimaticket, amelyet még 2021 októberében a tömegközlekedés népszerűsítésére vezettek be. A környezetvédelmi szempontból a közösségi közlekedés népszerűsítését és könnyebb hozzáférését ösztönző éves bérletkonstrukció Ausztria valamennyi régiójának közösségi közlekedési eszközére: vonatra, villamosokra, gyorsvasútra, buszokra és metróra is érvényes. Három év után drágul A bevezetése óta, az elmúlt években a bérlet ára nem változott, 1095 euróba került. A klímavédelmi minisztérium tájékoztatása szerint azonban 2025-től az ország összes tömegközlekedési eszközére érvényes Klimaticket 1179,30 euróba kerül. Az osztrák klímajegy árkiigazítását már a bevezetésekor törvényben rögzítették, a matricára vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan, és most először, de 2025-től évente megtörténik. A kedvezményes ifjúsági, szenior és speciális jegyekért a jelenlegi 821 euró helyett 884,20 eurót kell fizetni. Az egyes tartományokban a regionális klímajegyek és azok árazása a tartományi közlekedési hivatalok hatáskörébe tartoznak. 2025-ös autópálya matrica tengerzöldben Emelkedett az ára a jövő évi autópálya matricának is. Az áremelés alapja az osztrák statisztikai hivatal fogyasztói árindexének mindenkori változása. A kiigazítás ezúttal tehát 7,7 százalékos. Így a 2025-ös esztendőre érvényes éves matrica 103,80 euróba kerül. A jövő évi új öntapadós matrica tengerzöld színű lesz. Ezt már november óta árusítják, de csak december 1-jétől érvényes. A 2024-es évre megvásárolt éves matricák január 31-ig használhatóak.  

A vezetők már a múlt század elején tájékozódhattak a tempóról, Otto Schulze 1902-ben megépítette közúti járművekhez az örvényáramú fordulatszámmérőt: a hajtott tengelyhez csatlakozó szerkezet a kerék vagy a sebességváltó fordulatszámát továbbította a sebességmérőre. A traffipax ennél jóval fiatalabb: a Telefunken 1956-ban mutatta be az első sorozatgyártásra alkalmas radarrendszert. A Heinz Lueg által tervezett közlekedési radarberendezést (VRG) az esseni rendőrségi kiállításon mutatták be 1956 szeptemberében. A vakuval kiegészített változatot, a Telefunken VRG 2 mobil forgalmi radarkészüléket 1959. február 15-én használták először. A rendőrök a Ruhr-vidéken, pontosabban Düsseldorf és Ratingen között vetették be gyorshajtók ellen. Magyarországon 1967-ben jelent meg az első traffipax, melynek feltűnő tányérját messziről ki lehetett szúrni, ráadásul a kezdetleges eszköz csak ötven méteren belül, 20 és 120 km/óra közötti sebességtartományban mért. Napjaink berendezései már 1,8 kilométerre is ellátnak, és 480 km/óráig mérnek. A kibocsátott lézersugár átmérője 300 méternél 90 centiméter, a méréshez elég 0,3 másodperc. 2006 októberében 248 km/órával száguldott autójával egy férfi a 44-es számú főúton, ahol egyébként 90 km/óra volt a megengedett legmagasabb sebesség. A rendőrség a szabálysértés miatt 60 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki és 10 hónapra eltiltotta a vezetéstől. 2008. Július 9-én az M3-as nyíregyházi szakaszán a rekord: 214 km/óra volt. 1982-ben nem vált be a bolgár radarpisztoly   Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr A sebesség túllépésért kemény büntetés jár, márpedig egyre könnyebb belefutni a radarba, hiszen a korábbinál több és korszerűbb eszközt vet be a rendőrség. Jelzés nélküli autók, dobozba rejtett éjjellátó kamerák és lézeres mérők. Klasszikus páros: Lada és mobil traffipax   Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán A rendőrség által bevetett negyven készülékkel az idei év elején már 595 traffipax működik a magyar utakon. Ezek között van harminc klasszikus, de felújított FÁMA berendezés, 365 fixen rögzített sebességmérő és 160 mobil ARH-készülék. A legújabbak már több sávot figyelnek, 230 méter távolságig képes hiteles mérésre, képfelvételre, és esőben is pontosan rögzítik a rendszámokat, sőt, felismerhetően fotózzák a volánnál kézből mobilozókat, bekötetlen biztonsági övvel autózókat. Alaposan megemelkedtek a gyorshajtásért kiszabható bírságok, de még mindig nem eléggé, mert nem igazán látszik a közlekedési fegyelmen, pedig rekordot dőlnek meg. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tavalyi adatai szerint fotók alapján a rendőrség 701 169 esetben szabott ki közigazgatási bírságot az objektív felelősség hatálya alá tartozó, megengedett legnagyobb sebesség túllépése miatt. A megállításos módszerrel végzett sebesség-ellenőrzésekkel 42 595 esetben szabtak ki közigazgatási bírságot, emellett 71 931 alkalommal állapítottak meg gyorshajtás miatt helyszíni bírságot. A tarifák megemelésének köszönhetően befolyt összeg is csúcsot döntött: összesen 26,215 milliárd forintnyi közigazgatási bírságot szabott ki a rendőrség 2023-ban. A bírságok számában ez 20 százalékos, a kiszabott bírságszámnál több mint 30 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. A rendőrségi eszközök pontossága, méréstartománya mellett az autók sebessége és az állomány is jelentősen nőtt: félévszázada még 3 millió, az év elején már ötvenmillió német rendszámú járműre vadászhattak a rendőrök, akiknek sokféle felvételt kellett már kiértékelniük. Volt olyan fotó, melyen a bemért autós másodszorra is elhajtott a kamera előtt, de utasa ekkor már meztelen popóját mutatta a fényképezőknek, az autópálya rendőrség videókamerái több karambolt és csomagelhagyást rögzítettek, nem egyszer a szabálytalankodót követő Porsche rendőrautóra repült a rosszul rögzített kerékpár. A kihelyezett dobozok sem mindig úszták meg, akadt olyan dühös autós, aki az állványzatnak rontott, vagy felgyújtotta a szerkezetet. A német autópályák jelentős részén még ma sincs sebességkorlátozás, csak ajánlott a 130 km/óra. Sokan olykor Amerikából is átrepülnek, hogy bérelt Porschével, Ferrarival száguldozzanak büntetlenül, ám sokszor drágán fizetnek, mert a korlátozott részeken sem lassítanak. Ajánlatos kifizetni a külföldre is kiküldött csekket, mert a német rendőrség nyilvántartását a határőrség is ellenőrzi, és akár egy repülőtéri ellenőrzésen is kiderül a tartozás. A márkák egyre több modelljüknél rúgják fel az a hallgatólagos megállapodást, melynek megfelelően elektronikával leszabályozzák autóik maximális teljesítményét. A három-négyszáz lóerőnyi ménesek mindig is ott lapultak a csúcsmodellekben, de a biztonság érdekében, elektronikusan 250 km/órára korlátozták vágtát. Jó példával éppen a német autóipar szolgált, talán azért, hogy megelőzze a törvényi szabályozást, nehogy a nagyon nyereséges modelleket kitiltsák az utakról. A gyártók önkorlátozása azonban hiábavalónak bizonyult, hiszen többszázezer autó képes már 300 km/órával száguldani, mert tulajdonosaik szakműhelyekben felszabadíttatták a megzabolázott ménest. A BMW és a Mercedes lépett, az M5-ös és M6-os valamint AMG modellekhez két-háromezer euró felár ellenében beírják a háromszázasok klubjába szóló programot, igaz, komoly vezetési tréninget is adnak a csomaghoz. Ettől persze még nem lesz szabadabb és biztonságosabb az út az autópályákon, de sokak szerint birtokolni is fantasztikus a kivételes teljesítményű autókat… További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Kínában összegezték az idei év első 10 hónapjának értékesítési eredményeit. Az első ötbe három helyi autóóriás is bekerült került be, és csatlakoztak hozzájuk német és japán cégek is. A helyi autórajongók leggyakrabban a BYD, a Volkswagen, a Toyota, a Geely és a Changan modelljeit választották. A második ötöt a Honda, a Wuling, a Mercedes-Benz, a BMW és a Chery alkotja. A januártól októberig terjedő időszak legnépszerűbb modellje a BYD Song elektromos autó. 402 500 darabot vásároltak belőle. Egy évvel ezelőtt ez az akkumulátoros modell még csak a harmadik volt a népszerűségi listán. A következő két helyen a BYD Qin Plus és a Tesla Model Y osztozott. A negyedik a BYD Seagull crossover lett, amely több mint kétszeresére növelte eladásait az év során. A Nissan Sylphy az ötödik, a Volkswagen Lavida pedig a hatodik helyen áll. A 10 legkelendőbb modell listáját a Toyota Corolla, a BYD Yuan Plus, a Volkswagen Passat és a BYD Song Pro teszi teljessé.

A GM 2020-ban hozta létre az Ultium Cells üzletágat az LG Energy Solutionnel. A partnerek először 2022-ben jelentettek be 2,6 milliárd dolláros beruházást az akkumulátorcellákat gyártó üzem megépítésére, amely a harmadik ilyen üzem lesz az Egyesült Államokban a Tennessee állambeli Spring Hill és az ohiói Lordstown után. Az LG Energy Solution általi felvásárlás várhatóan 2025 első negyedévében zárul le, és a GM arra számít, hogy a létesítménybe történő beruházása megtérül, bár az összeget nem hozta nyilvánosságra. Az autógyártó a becslések szerint 1 milliárd dollárral járult hozzá a lansingi projekthez. A GM szóvivője szerint a tranzakció nem változtatja meg a GM tulajdonosi részesedését az Ultium Cellsben, és nem érinti a Spring Hill-i és lordstowni akkumulátorgyárakkal kapcsolatos vegyesvállalati terveket. A GM szerint ezek az üzemek elegendő akkumulátort fognak előállítani az autógyártó EV-gyártási terveihez. "Az EV-k jövedelmezősége gyorsan javul, részben annak a stratégiai döntésünknek köszönhetően, hogy az LG Energy Solutionnel közösen gyártunk akkumulátorcellákat az Egyesült Államokban. Még évekbe telik, mire néhány versenytársunk megközelíti ezt a teljesítményszintet" - mondta Paul Jacobson, a GM ügyvezető alelnöke és pénzügyi igazgatója. "Úgy gondoljuk, hogy rendelkezünk a megfelelő cellákkal és gyártási képességekkel ahhoz, hogy tőkehatékony módon növekedjünk az EV-piaccal." Korábban a GM bejelentette, hogy befejezi az "egyméretű" Ultium Cells programot, amely egy közös modulra összpontosított a célzott EV-architektúrához, és azt tervezte, hogy új akkumulátorcella-fejlesztési létesítményt épít a Michigan állambeli Warrenben található Global Tech Centerben. Az autógyártó szerint a Wallace Battery Cell Innovation Center jelentősen bővíti a vállalat akkumulátortechnológiai tevékenységét, és felgyorsítja a nagyobb hatótávolságú, megfizethetőbb EV-akkumulátorok fejlesztését és forgalmazását. Az első cellák gyártása 2027-re várható. A GM ugyanakkor azt is közölte, hogy az LG Energy Solutionnel kötött akkumulátortechnológiai partnerségét kiterjeszti a prizmás cellák fejlesztésére is. Az autógyártó szerint a prizmatikus cellák lapos és téglalap alakúak, merev burkolattal, amely lehetővé teszi a helytakarékos csomagolást az akkumulátor-modulokban és -csomagokban. A prizmatikus cellák használata csökkenti a villanyautók tömegét és árát, miközben az autógyártó szerint egyszerűsíti a gyártást a modulok és a mechanikus alkatrészek számának csökkentésével. "Az akkumulátor-technológiánk optimalizálására összpontosítunk a megfelelő akkumulátor-kémia és formafaktorok kifejlesztésével az EV teljesítményének javítása, a biztonság növelése és a költségek csökkentése érdekében" - mondta Kurt Kelty, a GM akkumulátorcellákért és -csomagokért felelős alelnöke. 2021-ben a GM bejelentette, hogy 2025-re 1 millió elektromos autó eladását tervez Észak-Amerikában és Kínában, a két legnagyobb piacán, és azt is előrevetítette, hogy a két régióban lévő gyárainak felében képes lesz villanyautó-gyártásra. Ami az Egyesült Államokat illeti, ezt a kötelezettségvállalást egy Joe Biden kormánya által aláírt végrehajtási rendelet is alátámasztotta, amelynek célja az amerikai ellátási láncok megerősítése volt, beleértve az EV-k gyártását támogató láncokat is. A Biden-kormányzatnak megvoltak a saját kinyilvánított céljai, amelyek szerint 2030-ra az országban értékesített járművek 50 százaléka elektromos meghajtású lesz. Az inflációcsökkentési törvény (IRA) részeként az autóvásárlók akár 7500 dolláros adójóváírást is igénybe vehetnek, ami jelentősen csökkenti az elektromos autók árát. A hivatalba lépő Trump-kormányzat azonban az EV-adójóváírások megszüntetését tervezi. 2024 harmadik negyedévében az USA-ban az EV-értékesítések ténylegesen 11 százalékkal nőttek éves szinten, és rekordot értek el mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében a Kelley Blue Book autóipari kutatócég becslése szerint. A becslések szerint 2024 harmadik negyedévében 346 ezer 309 elektromos autót adtak el, ami 5 százalékos növekedés a második negyedévhez képest. Az EV-k részesedése az eladásokból a harmadik negyedévben elérte a 8,9 százalékot, ami a legmagasabb mért szint, és a 2023. harmadik negyedévi 7,8 százalékhoz képest növekedést jelent. Bár széles körű jelentések szerint az EV-k elterjedése lelassul, ami a Trump-kormányzat politikája miatt az USA-ban tovább lassulhat, a 2024-es globális EV-eladások még mindig emelkedő pályán vannak, és várhatóan tovább nőnek, bár a korábban vártnál valamivel lassabb ütemben. Az Egyesült Államokban a vártnál lassabb a növekedés, és az év elején a GM 50 ezerrel csökkentette a 2024-ig 300 ezer EV gyártására vonatkozó célkitűzését. Számos más autógyártó is csökkentette EV-gyártási céljait, a Toyota pedig közölte, hogy 2026-ig elhalasztja EV-gyártását az Egyesült Államokban.