Kép és szöveg: Horváth Miklós Nos, Gábor esetében átugorhatjuk azt a kérdést, hogy ki által és mikor kapott fertőző autóimádatot, nem csak a bevezetőben említett korábbi megjelenések miatt, hanem mert a beszélgetésünk azzal indult, hogy a 2. számú AFIT óvodájába járt, és villáskulcs volt a jele. Az édesapa 80-as években elindított privát vállalkozása idején, általános iskola felső tagozatában, Gábor rendszeresen a gumiszerelő műhelyben töltötte szabadidejét, így talán nem meglepő, hogy interjúalanyom a műegyetemet vette célba annak idején továbbtanulás okán. Az ifjúkori ambícióknak azonban az élet vetett gátat, amin természetesen senki nem változtatna utólag, hiszen a felvételi nem sikerült, ezáltal az érettségit követően egy kétéves autószerelő szakmunkásképzés következett. Idővel persze elérkezettnek tűnt a második körös felvételi is, de addigra Gábor már a Föveny utcai szerviz munkafelvevőjeként dolgozott és időközben megjárta az ÖFAG-Salzburg Opel szakműhelyét is, aminek a lehetőségét az Opel hazai importőrével történt megállapodáskor kérte Schiller Péter. (Az édesapával készült interjú első és második része itt olvasható) További képek a galériában A Salzburgban töltött nyarat megelőzően Gábor a Kárpát utcai Mercedesnél gyakornokoskodott, és ott szerzett tapasztalatot elsőként nyugati típusú autók diagnosztikai munkáiban és szervizelésében. A salzburgi időszak viszont másról szólt. „Az itt szerzett tudás a napi munkára segített fókuszálni és nem a menedzsmentre. Egy dél-afrikai származású kolléga mellé osztottak be, akivel már csak azért is könnyen megtaláltam a közös nyelvet, mert mindkettőnknek jobban ment az angol, másodsorban pedig ő volt az az ember, aki az akkori autók jellemző hibáit nagyon hatékonyan javította. Ide nyúlt, oda nyúlt, vagy egyszerűen csak tudta milyen alkatrészt kell kicserélni, és már léphettünk is tovább. Ehhez a gyors és hatékony problem shooting metodikához azonban nagy tapasztalat szükséges és én ezt szerettem volna tőle leginkább eltanulni, már amennyire az ott töltött idő erre lehetőséget adott” – emlékezett vissza Gábor az igencsak hasznos tréning időszakra. Sehol egy ősz hajszál?! „Értelemszerűen a saját műhelyünk hatékonyságában láttam érdemesnek alkalmazni az osztrák kollégától tanultakat, ugyanis a magyar szakemberek is nagyon jók, minden hibát megtalálnak és meg is tudják javítani azokat, de nem mindegy hogy mennyi idő alatt teszik ezt” – tudtuk meg a folytatásból. Visszatérve az iskolákhoz, arra is kíváncsi voltam, hogy az üzleti élethez szükséges ismeretek honnan származnak, mire azt a választ kaptam, hogy nagy részét az édesapánál látottaknak-hallottaknak köszönheti, azonban  kontrolling és HR szakon folytatott menedzser képzésben is részt vett Gábor a későbbiek során. Ez az információ a cégvezetés átvételekor került elő ismét, amikor Gábor azt mondta az édesapjának, hogy két emberre van szüksége: egy kontrollingosra és egy HR-esre. Ebből azt hiszem, könnyen ki lehet találni, milyen orientáltságú vezető Gábor, amellett, hogy rendkívüli műszaki affinitással is rendelkezik. Gábor tehát a 90-es évek elejétől kantáros nadrágban vette ki részét a családi vállalkozás építéséből, majd 2000-ben átvette a használtautós üzletág vezetését. A szervizben töltött évekből íme egy történetet: „Papám egyik szakoktatója (Bandi bácsi) eljött hozzánk TMK-ásnak. Az öreg szakember számára elfogadhatatlannak tűnt, hogy bizonyos alkatrészeket nem lehet javítani, ezért fogott egy Opel vízpumpát és azt mondta, ő márpedig ezt szétszereli és megcsinálja. A préselt elemek szétszedéséhez természetesen a másfél tonnás prést használta Bandi bácsi, ami egy kétállásos, fallal körbezárt helyen volt, ahol javítás alatt álló autók is álltak. Ahogy ilyenkor lenni szokott, egy reccsenés után a vízpumpa darabokra tört, és igencsak megrongálta a körülötte álló autókat. A történet akkor is és most is derültséget szült a kollégák körében, meg persze iskolapéldája lett a hogyan ne kísérletezz szaki kezdetű sztoriknak.” Vízpumpa szerelés és szín tekintetében itt már felkészült volt a csapat! Az értékesítési területen is történtek esetek, melyek közül az alábbinak a varázslámpa munkacímet adta Gábor: „Az F-Astra eladások időszakában a Young kivitel színkínálata az utolsó darabok esetében lekorlátozódott a tengerkék és mélykék színekre. Jött egy ügyfél, aki miután a tengerkékre voksolt, mégiscsak mélykéket kapott, és a szín elfogadtatását természetesen az értékesítő kollégának kellett abszolválnia. Télen, elemlámpával történő átadásnál a kolléga a lámpa fényével játszva próbálta meggyőzni a vevőt, hogy a mélykék is gyönyörű, hiszen ha rávilágít, teljesen más a színe, mint sötétben. Az elsöprő érveléstechnika szintén örökzöld anekdotává vált, ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a Merkuros időszak után, ráadásul kifutó modellek esetében az ügyfelek többsége nem akadt fenn ilyen apróságokon, mint például a szín.” Gábor első autója a nagypapa 1200-es Zsigulija volt, aztán később újfent a nagypapa Corsáját használta, de akkor már jogosítványa is volt. A folytatásban 2105-ös és 2107-es Ladák jöttek és egy Lancia, amivel nagyon ráfázott, pedig szerelőként vásárolta és használta. Az új szériás autók és a személyes preferencia kapcsán Gábor az Insigniákat emelte ki, mint kedvenc modellt, azonban egy ideje egy Octavia RS áll a cégvezető használatában. „Nem szeretem a formalitásokat" - mondta az egyébként négy gyermekes családapa, majd hozzátette, hogy a mindennapokban csak azzal az elvárással ül autóba, hogy eljusson A-ból B-be. „Az élményautózás sem hagy természetesen hidegen, de az más lapra tartozik. Az Insignia nagyon testhez álló volt számomra, köszönhetően a széles a motorválasztékának, de egy idő után kíváncsi voltam az általunk forgalmazott másik márka sportos, de családi autóként is igénybevehető modelljére is, ezért választottam az Octavia RS-t. A kisautók is lángra gyújtották a szívemet a közlemúltban, ennek okán vettem magamnak egy Fiat 500C-t a negyvenedik szülinapomra. Az aktuális új szerelmem viszont az Opel Adam.” Gábor legidősebb fia most 21 éves és a Corvinus egyetem gazdálkodás menedzsment szakán tanul, akit a nemrég érettségizett öccse követ a sorban. A lányok pedig 12 és 4,5 évesek. És ha már szóba kerültek a gyerekek, akik a jövőt képviselik a cég életében, a cégcsoport közép- és hosszútávú jövőjéről is megkérdeztem beszélgető partneremet. Gábor szerint az autós szakma sokat veszített a rentabilitásából és ahhoz, hogy az elvárásoknak megfelelő profitot termeljen, racionalizálni kell a működést. A Schiller cégcsoport esetében ez azt jelenti, hogy mivel nagyon értékes ingatlan portfólióval rendelkeznek, elképzelhető, hogy a jelenlegi állapotokat is áttekintik és szükség szerint változásokat eszközölnek rajta. A Váci úti szalon környezetét megnézve – mindenütt irodaházak nőttek az elmúlt évtized során – nem biztos, hogy 10 év múlva is autókereskedéssel kell itt foglalkozni. Jelen pillanatban a core business irányába tendálnak, ugyanis amit az autós szakmában le lehet fedni, azt ők már mind megcsinálták – fejtette ki meglátásait Schiller úr. „Az új kor igényeinek megfelelően hosszú- és rövidtávú autós bérletet biztosító flottapark az új csapásirány a meglévő értékesítési és szerviztevékenység mellett. Ennek operatív működése rendkívüli szervezést igényel, éppen ezért igyekeztem olyan kollégákat felvenni, akik az adott területen jobbak mint én, akár tanulhatok is tőlük. Valójában a válság éveiben döntöttünk úgy, hogy az operatív vezetést az említett kollégákra bízzuk, és édesapámmal csak a makró ügyeket tartjuk kézben, és ez bevált. Régen bárhová beugorhattam ha kiesett valaki, de manapság ezt már nem tehetem, éppen ezért fontos volt olyan embereket vezető pozícióba helyezni, akikben maximálisan megbízunk." Gábor édesapját idézve, a cég sikere a család támogatásán múlik. A jelek szerint ez maximálisan jelen van mindkét férfi életében Ennél a résznél az említett kollégákról olyan egymondatos bemutatás következett, amit korábban egy ószövetségi fejezetben olvastam. Sámuel második könyvében (23:8-39) olvasható egy leírás azokról a harcosokról, akik Dávid király vitézeiként rendkívüli tettekről és harci tudásról tettek tanúbizonyságot. Valahol Dávid király is a legjobbakat vonzotta maga köré, ennek köszönhetően tudhatta maga mellett például Joseb-Bassebeth-et a Tahkemonitát, aki egymaga elbánt 800 emberrel. Javaslom az említett írásrészt elolvasni és csak azután folytatni az általam leírtak olvasását, ugyanis az alábbi képeken szereplő emberekről is hasonló jellemrajzot kaptam, ami igencsak ritka manapság. Igen, tudjuk, hogy minden ember mögött van egy történet, itt azonban nem a megszokott forgatókönyv szerint lettek bemutatva a kollégák. Pruzsinszky Zoltánról például kiderült, hogy anno autómosóként kezdte, most pedig a használtautó üzletág vezetője és egyike a leghűségesebb kollégáknak. Mindent megold, kedvenc öltözéke a fekete, bőr ballonkabát… valamilyen alkatrésszel a hóna alatt. Held Imre a nagy visszatérő. Korábban (2006) az Opel üzletágért volt felelős, most azonban a cégcsoport összes autós cége felett ő diszponál (Opel, Skoda, Toyota, Fiat). Nagy stratéga, mindent lát a számokból! Dévai Árpád szerelőként kezdte, később raktár-, majd karambolos üzletág vezető lett. Következetes, precíz, mindenkivel szót ért. Kovács Attila (gazdasági vezető) a számok embere, aki minden folyamatot kézben tart, legyen szó szerződésekről, banki kapcsolatokról… Szeitz István (műszaki igazgató) még a Dráva utcai műhelyben kezdte. Igazi csapatjátékosként először Skoda márkaigazgatás volt a feladata, manapság pedig műszaki igazgatóként dolgozik. Dovala László (kontrolling vezető). Ő volt az az ember, akire elsőként utalt Gábor, amikor átvette a cégvezetést. László ekkor csatlakozott a csapathoz, mindent a számokban mér és igazi analítikus, rendszerekben gondolkodó kolléga Kurpé Csaba (Bér-Elek Kft. ügyvezető igazgató). Ő a mosolygós gyilkos. Mindennek pontosan utána jár, tesz, vesz, beszámoltat. A fejétől bűzlik a hal mondást megfordítva, a fentiekből kiolvasható az is, hogy a recepciós és a biztonsági őr személye és munkája is hasonló módon értékelt és elismert a cégcsoportnál - ennek köszönhető a képen látható emberek arcán a mosoly.