Kép és szöveg: Horváth Miklós A 2001-ben debütált X-Type és a kétliteres gázolajos aggregátok azonban már a kezdeteknél is nagy felhördülést keltettek. A márka hívei – különösen a szigetországban élők – elég hangosan kifejezték nemtetszésüket, amihez kapcsolódóan a későbbi tapasztalatok csak megerősítették, hogy méltatlan a patinás kékvérűhöz egy kispolgári spórolós dízelmotor. Pedig a vén kontinensen szinte lehetetlen prémium kategóriás autót dízelmotor nélkül nagy számban eladni, és mivel ez volt a cél, patthelyzet állt elő a Jagnél, ami a 2008-as tulajdonosváltásig változatlanul fennállt. Az indiai Tata Motors által átvett cég azonban meghozta a régóta várt fellendülést a márka számára, és ebben a XF-nek és a dízelmotoroknak nagyon nagy szerepe volt. Árak és egyéb részletek a képgalériában A 2011-ben ráncfelvarráson átesett XF nem titkolt küldetése tehát az volt, hogy megduplázza az eladásokat, ugyanakkor azt is meghatározták, hogy a castle bromwich-i gyárból kigördülő középkategóriások 43 százaléka öngyulladós legyen. Szerencsére ehhez a projekthez már a PSA-tól származó egységet hívták segítségül, ezáltal sokkal jobb esélyeket kapott a modell. A sikert olyannyira megpróbálták kiaknázni, hogy a műszaki alapokat (futómű, alváz) az Aston Martin Vanquish-hez tervezett modulok használatával biztosították, melyek az S-Type és az XK esetében már beváltak. Magyarországi viszonylatban az importőrváltás hozott előrelépést értékesítési darabszám és a minőségi szerviz szolgáltatás tekintetében A tesztautó formavilágát illetően vegyes érzelmekről adhatunk számot. Mivel nem a kivagyiság vagy az eltipró erőt sugárzó megjelenés lengi körül az autót, egy abszolút szerethető outfittel állunk szemben, de a Jaguartól megszokott egyediség mintha elveszett volna. A 2000-es évek előtti modelleknél és talán még a S-Type-nál is megfigyelhető egy olyan elegáns, sikkes sziluett, amit egyetlen márkánál sem láttunk korábban, sőt azóta sem! Még csak utánozni sem próbálta senki, ettől volt olyan különleges a Jaguar. Leegyszerűsítve az egykori és jelenlegi koncepciót elmondható, hogy a Jag által kínált formát és technikát senki sem követte vagy másolta – ettől volt egyedi a brit nagymacska –, azonban a későbbi modellek és a downsizing konvencionális szintre degradálta az autót kívül-belül. Ennek folyománya, hogy a Jaguar az uralkodó trendet követvén tömegcikké vált, de még így is kuriózumnak számít, hiszen jóval ritkábban jön velünk szembe a ragadozó cicafej-emblémás, mint a német riválisok bármelyike. Bálnaméret, átlagos helykínálat - H/Sz/M (mm): 4961/1939/1468, tengelytáv: 2909 mm-es, a csomagtér abroncsjavító készlettel 540 literes Részleteiben azért tartalmaz olyan különlegességeket az XF, amelyek révén elmondhatja a tulajdonos, hogy ilyet csak az én autóm tud. A törések nélküli, ívekkel határolt elemek továbbra is erőt sugároznak, pillantsunk csak a szolidan púposodó motorháztetőre. A bőr, fa és fém anyagok valóban azok, aminek látszanak, ergo az utastéri finomságokért nem a fröccsöntő mester keze munkáját illeti dicséret, és akkor még nem is említettük a légbefúvó nyílások nyitását-zárását, vagy a fokozatválasztó tárcsa kiemelkedését motorindítás után. Ráadásul a felsoroltak alapáras tételek, csakúgy mint a ZF 8 fokozatú bolygóművese és a kategória legjobb zajszigetelése. Röviden tehát nyomokban, de még tartalmaz olyan különcségeket az XF, melyek vonzóvá tehetik a modellt az olyan vásárlók szemében, akiknek derogál beállni a sorba egy Audival, BMW-vel vagy Mercedesszel. A diófagyökér elemek olyan felületkezelést kaptak, hogy nem lehet rájuk ismerni, azonban a részletek precíz kidolgozásúak A beltérben a helykínálat a bálnaszerű dimenziók ellenére átlagos. A világos kárpitozás ráadásul még tovább növeli a térérzetünket, azonban öt személlyel már slim fit zakó effektust tapasztaltunk. Az anyaghasználat a hagyományokhoz híven kifogástalan, viszont a műszerfalon és az infotainment 7 colos kijelzőjén megjelenő információk az idejétmúlt amerikai autók cockpitjét idézték. Mentségére legyen a váltásra érett egységnek, hogy a fekete alapon foszforkék karakterek fényviszonyoktól függetlenül kiváló kontrasztos megjelenést biztosítanak, ugyanakkor a menürendszer gyorsasága és átgondoltsága stílusidegennek nevezhető. A kormány mögötti műszeregységen megjelenő infókat például nem lehet személyre szabni, pedig ezt nem prémiumkategóriás, kisebb autóknál is megtehetjük. A zajszigetelés viszont osztályelső! A dízel modelleknél alapfelszereltség az akusztikusan szigetelt szélvédő és a dupla rétegű tűzfal, ami az üzemmeleg állapotban egyébként sem zavaró motortérből érkező zajokat tompítja. A vastag kardán alagút jócskán elvesz a lábtérből Az Aston Martin Vanquish műszaki alapokról már volt szó, ebből következik, hogy a luxuslimuzinos lágyság látszatával ellentétben az XF futómű hangolása és kasztnimerevsége okozhat meglepetést. A felsoroltakon túl a közvetlen kormányzás és a jól adagolható fékek abszolút sportos filinget adnak a bentülőknek, e miatt felejtsük el, hogy az XF egy sofőrös limó, a menettulajdonságok alapján inkább egy sportos szedánnal állunk szemben, amit nagyobb élmény vezetni. A 163 lóerővel és a 400 Nm-es nyomatékkal rendelkező erőforrás esetében korántsem beszélhetünk aszfaltszaggatásról, ennek ellenére olyan agilis módon mozgatja a hajtáslánc a kasztnit, hogy lazán letagadhatunk 100-200 kilót az 1735 kg-os menetkész tömegből. Igazi arisztokrata luxus - anyagok, fények átgondolt ergonómia. A fedélzeti elektronikából ezek a részletek hiányoznak Sajnos, vagy szerencsére az első újkori Jaguaros tapasztalatomat 2013-ban a híres 5 literes, kompresszoros XJL-nek köszönhetem, ami igencsak magasra tette a lécet. Minderre egy olyan környezetben került sor (Közel-Keleten), ahol az autó megvétele és fenntartása másfél-kétszeresébe kerül az itthoni viszonyokhoz képest. Amire akkor nem figyeltem, az a meglévő vezetéstámogató rendszerek megléte vagy hiánya volt, hiszen az élmény minden receptoromat lekötötte, ha az autó motorja beindult. És valljuk be őszintén, kinek kell ilyen technika esetén sávváltásra figyelmeztető vagy éberségfigyelő. Azonban itthon a teszthét során már higgadtabb fejjel álltam a kérdéshez és feltűnt, hogy az XF e téren elmarad nemcsak a német, de még a japán konkurensektől is. Utóbbiakkal abban viszont megegyezik, hogy alapáron kínál olyan tételeket, melyekért a germán triumvirátus esetében borsos árat kérnek. Összességében tehát elmondható, hogy az autó funkcionalitásban, sofőrsegéd-rendszerek tekintetében legalább olyan mértékben eltér a többiektől, mint az autó karaktere. Puritán és kicsit elavult a műszeregyüttes A tesztmodell kilométer számlálója alig 20 km megtételét mutatta az átvételkor. A hűvös márciusi időjárás ellenére az átlagfogyasztás a fedélzeti szerint 6,8 liter volt, amitől eltérést a visszatankolás után sem tapasztaltunk. A motor-váltó kombóról tehát elmondható, hogy a PSA és a ZF egységek szimbiózisa tökéletes. Az automata váltó normál körülmények között észrevétlenül feljebb kapcsolt, mielőtt a fordulatszámmérő elérte volna a 2000-es tartományt, ebből kifolyólag minden fokozatban a maximális 400 Nm-es nyomaték közelében autóztunk. Autópálya tempónál pedig szintén 1800 körüli percenkénti fordulaton üzemelt az erőforrás. A Meridian audio rendszer és az etalonnak számító zajszigetelés előnyei ilyen körülmények között éreztették velünk, hogy igen, ez egy Jaguar és az apró hiányosságai ellenére is megmaradt benne a kezdetektől fogva meglévő elegancia és az egyediség. Ha van még tér számára a növekedésre, az csakis jót jelent: újítás és innováció következik!

A magyar versenyző az 5. rajtpozícióból indult, majd feljött a 3. helyre, de szenzációs hajrával végül a második helyen fejezte be a versenyt. Alexander számára egy nagy visszatérés volt a januári balesete után, és legjobb formáját motorozta a hétvégén. Az új motorral csak keveset, csupán három edzést tudott motorozni, de ennek ellenére kimotorozta a technikát. A kiváló eredmény miatt úgy döntött a menedzsment, hogy a következő versenyre is lehetőséget ad Alexandernek hogy részt vegyen a futamon, amely a Német Sachsenringen kerül megrendezésre jövőhéten a MotoGp betétfutamaként. Talmácsi Gábor: – Szenzációs sikert a mostani eredmény Alexander és a Talmácsi Racing számára. Rengeteget dolgoztunk, hogy ilyen szinten tudjon motorozni, és kihasználta ezt a lehetőséget. Nagy versenyt futott. A jövőhéten megrendezésre kerülő MotoGP sorozaton belül újra ott lehet a rajtrácson, és a tapasztalataimmal maximálisan fogom őt segíteni egy újabb jó eredmény megszerzéséhez. Gratulálunk a másik magyar versenyzőnek Kovács Bálintnak az negyedik helyezéshez. Somosi Alexander: – Nagyon boldog vagyok és nagyon örülök az elért eredménynek. A verseny nagyon kemény volt, óriási volt a hőség és a hátsó gumik tapadása nem volt optimális, sokat csúszkált a motor hátulja a kanyar bejáratoknál. Ennek ellenére meg volt a kontroll és jó íveken tudtam motorozni. Sok erőt és magabiztosságot adott ez a siker a további versenyekre. Köszönöm a Talmácsi Racingnek és a Thomas Breitlingnek a támogatást.

A világbajnoki címvédő Lewis Hamilton nyerte a Forma-1-es Brit Nagydíjat vasárnap, ezzel 17 pontra növelte előnyét összetettben a mögötte második helyen végző német csapattársával, Nico Rosberggel szemben. A 30 éves britnek ez volt pályafutása 38., idei ötödik futamgyőzelme, és sorozatban másodszor nyert hazai közönség előtt. Az első sorból rajtolt Mercedesek igen lassan indultak el a zöld jelzésre, mindkét Williams megelőzte őket: Felipe Massa vette át a vezetést, mögötte Valtteri Bottas haladt az első kanyarban, de Hamilton a második kanyarban visszaelőzte a finnt, és felzárkózott másodiknak. A rajt után ütközött a két Lotus és Jenson Button McLarenje, ezért rögtön be kellett küldeni a biztonsági autót. Már a harmadik körben azonban ki is jött a felvezető autó, és újra kezdődhetett a száguldás. Az újraindításnál Bottas visszavette a második helyet Hamiltontól, de a Ferrarik is vesztettek egy-egy pozíciót, mivel a mezőny legjobb rajtját produkáló Nico Hülkenberg megelőzte Kimi Räikkönent, Sergio Pérez pedig Sebastian Vettelt. Az első kerékcserékig nem változott a sorrend az élen, Massa vezetett, szorosan mögötte jött Bottas és Hamilton. A Williams nem engedte, hogy versenyzői csatázzanak az első pozícióért, pedig úgy tűnt, a finn meg tudná előzni a brazilt. A két Mercedes is szorosan jött mögöttük, de ők a kivárásra játszottak, várták a kerékcserét. Ez be is jött nekik, mivel elsőként Hamiltont hívták be az élmezőnyből kerékcserére, a 20. körben. A kétszeres világbajnok a szenzációsan gyors kivezető körének – amely két másodperccel volt jobb a riválisokénál – köszönhetően a kerékcserék lezárultával átvette a vezetést, vagyis átugrotta a két Williamst, Rosberg viszont nem javított a helyezésén, maradt a negyedik. A német pont Bottas mellé jött vissza a pályára a friss gumikon, csatázott is a finnel, de előzni nem tudott. A következő 12 körben Hamilton elhúzott a Williamsektől és csapattársától, az első négy sorrendje nem változott. A 35. körben viszont megérkezett az eső, ami új izgalmakat hozott az eddig sem unalmas Brit Nagydíjba. Négy körrel később Rosberg elment Bottas mellett, és a 41. körben már Massát is lehagyta egy kiszorítós-kifékezős előzéssel, ami még éppen sportszerű volt. Ekkor szinte szárnyalt a pályán a német, két-három kör alatt ledolgozta hét másodperces hátrányát Hamiltonnal szemben, aki akkor jött ki a bokszba a 43. kör végén intermediate gumikért, amikor a csapattársa már előzésre készült vele szemben. Ekkor a szerencse is a brit világbajnok mellé állt, mert pont a következő körben zúdult nagy eső a pályára, ami azt jelentette, hogy Rosbergnek slick gumikon kellett végigvergődnie egy kört, míg Hamilton jó tempóban tudott már autózni a friss intermediate abroncsokon. Természetesen egy körrel később Rosberg is kiállt kerékcserére, de mire visszatért a pályára, Hamilton már közel 10 másodperces előnyt autózott ki vele szemben. Az eső másik nagy nyertese Sebastian Vettel volt, aki jól időzített második kerékcseréjével átugrotta a nedves időben hagyományosan gyengélkedő Williamseket, és végül a harmadik helyen ért célba. A világbajnokság három hét múlva a Hungaroringen folytatódik. Eredmények: 1 Lewis Hamilton Mercedes 1óra31p27.729s 2 Nico Rosberg Mercedes 10.956s 3 Sebastian Vettel Ferrari 25.443s 4 Felipe Massa Williams/Mercedes 36.839s 5 Valtteri Bottas Williams/Mercedes 1p03.194s 6 Daniil Kvyat Red Bull/Renault 1p03.955s 7 Nico Hülkenberg Force India/Mercedes 1p18.744s 8 Kimi Räikkonen Ferrari 1 kör h. 9 Sergio Pérez Force India/Mercedes 1 kör h. 10 Fernando Alonso McLaren/Honda 1 kör h. 11 Marcus Ericsson Sauber/Ferrari 1 kör h. 12 Roberto Merhi Marussia/Ferrari 3 kör h. 13 Will Stevens Marussia/Ferrari 3 kör h. - Carlos Sainz Toro Rosso/Renault kiesett - Daniel Ricciardo Red Bull/Renault kiesett - Max Verstappen Toro Rosso/Renault kiesett - Pastor Maldonado Lotus/Mercedes kiesett - Jenson Button McLaren/Honda kiesett - Romain Grosjean Lotus/Mercedes kiesett - Felipe Nasr Sauber/Ferrari nem indult el Egyéni világbajnokság:       1 Lewis Hamilton 194 pont 2 Nico Rosberg 177 3 Sebastian Vettel 135 4 Valtteri Bottas 77 5 Kimi Raikkonen 76 6 Felipe Massa 74 7 Daniel Ricciardo 36 8 Daniil Kvyat 27 9 Nico Hülkenberg 24 10 Romain Grosjean 17 11 Felipe Nasr 16 12 Sergio Perez 15 13 Pastor Maldonado 12 14 Max Verstappen 10 15 Carlos Sainz 9 16 Marcus Ericsson 5 17 Jenson Button 4 18 Fernando Alonso 1 19 Roberto Merhi 0 20 Will Stevens 0 Konstruktőrök:       1 Mercedes 371 pont 2 Ferrari 211 3 Williams/Mercedes 151 4 Red Bull/Renault 63 5 Force India/Mercedes 39 6 Lotus/Mercedes 29 7 Sauber/Ferrari 21 8 Toro Rosso/Renault 19 9 McLaren/Honda 5 10 Marussia/Ferrari 0  

Tóbiás nagyon szeretett játszani. Legszívesebben minden nap minden órájában, és minden órának minden percében játszott volna. A játék a legjobb dolog a világon! Tóbiásnak nem számított, mivel játszhat – csak játszhasson! Nagyon szerette például az építőkockáit – ebből rengeteg volt, különféle színűek és nagyságúak, és bármit lehetett belőlük építeni: házat, tornyot, hidat, még várat is! Aztán ott voltak a játékautók, ebből is többféle, természetesen… Voltak kicsik, nagyok, színesek, fényesek, távirányítósak, még egy kis piros tűzoltóautó is akadt köztük – éppen olyan, amivel Károly, a varjú szokott a tűzesetekhez kimenni, csak persze kisebb, és a szirénája tavaly nyáron elromlott. Tóbiás kedvence azonban egy régi, ütött-kopott kis játékmozdony volt, amit még nagyon kicsike korában kapott Édesanyjától. A kis mozdonyról már félig lepergett a festék, hiányzott az egyik kereke, és az egyik oldalát apró fognyomok díszítették, ugyanis Balambér, Tóbiás kisöccse szintén nagyon szerette a kis mozdonyt – megrágcsálni… Az már igaz, hogy Tóbiás is elég kicsike kölyökkutya volt, de Balambér még nála is kisebb. És Balambér még óvodás volt – Tóbiás pedig már iskolába járt. Tóbiás és Balambér három éve a vasutas gyermeknapon ismerkedtek meg a gyermekvasúttal   Tóbiás ebéd után éppen kedvenc mozdonyával játszott, mikor Édesanyja belépett a szobába. Mosolyogva tekintett végig az egymás hegyén-hátán heverő játékokon, majd így szólt: - Légy jó kölyköcske, Tóbiás, és segíts nekem. Annyi dolgom van, azt sem tudom, hol áll a fejem… Rakj rendet, kérlek, a gyerekszobában, ne legyen ezzel is gondom. Hiszen tudod, hamarosan vendégünk érkezik! - Vendégünk? – kérdezte gyanakodva Tóbiás, és kétségbeesetten pillantott a hatalmas kupac játékra a szoba közepén. Azt már megtanulta ugyanis, ha vendég jön – elkerülhetetlen a rendrakás… Viszont, mivel igen okos kis kölyökkutya volt, azt is tudta, hogy a vendéget illik megkínálni süteménnyel, amiből természetesen mindig mindenkinek jut. „Valamit valamiért…” – sóhajtott fel Tóbiás, és nekilátott összeszedni az építőkockákat. - És ki jön vendégségbe? – kérdezte Édesanyjától, miközben néhány mesekönyvet szépen visszaállított a polcra. - Ejnye, Kölyköcském, hiszen mondtam már: Lujza nénit várjuk, aki ma délután érkezik a … - ám még mielőtt Édesanyja befejezhette volna a mondatot, egy apró méretű, hurrikán-szerű szőrcsomó viharzott be a szobába: - Lujza nééééééniiiiiii!!!!!!!! – rikkantotta Balambér, Tóbiás kisöccse. – Lujza néni jön vendégségbeeee!!!!! – s bár Balambér sokkal kisebb kölyökkutya volt, mint Tóbiás, azért ő is tudott egy-két fontos dolgot a nagyvilágról: először is azt, hogy Lujza néni mindig megcsipkedi a pofácskájukat, és mindig elmondja, hogy mennyire megnőttek, mióta utoljára találkoztak – a pofácska-csipkedés kellemetlen, és Balambér mindig elmondja Lujza néninek, hogy ő pontosan akkora, mint tegnap volt, és nem nőtt semennyit sem. Mert az különben sem lehetséges, hogy ő nőtt volna valamennyit, Lujza néni meg nem… Ám mindezek ellenére Balambér tudta, hogy Lujza néninek a táskájában mindig lapul pár szem a világ legfinomabb karamellás cukorkájából – és ezekért a finom falatokért Balambér azt sem bánta, ha Lujza néni egész délután a pofácskáját csipkedi. Valamit valamiért… - … még nem fejeztem be, Balambér! – csitította le Édesanyja. – Tehát: Lujza néni ma délután érkezik. Fél 3-kor ér be a vonat a vasútállomásra. Biztos nagyon boldog lenne, ha az én két okos, ügyes kölyköcském várna rá… Tudjátok jól, nincs messze a vasútállomás, és nekem még különben is be kell fejeznem a csokoládékrémet a süteményhez… A csokoládékrém és a sütemény említésére Tóbiás és Balambér nagy lelkesen vállalkoztak a feladatra, hogy kimennek Lujza néni elé a vasútállomásra. Közös erővel pillanatok alatt elpakolták a nagy kupac játékot a gyerekszoba közepéről, és mikor Édesanyjuk közölte, hogy itt az idő, boldogan csaholva indultak el a Tulipán utcán a Város széle felé, a vasútállomásra. Vonatozás, kicsit másképp. Tóbiás és Balambér kedvenc dalaik éneklése közben általában táncra perdülnek és vonatoznak a rendezvényeiken   Balambér nagyon szeretett Tóbiással sétálni. Hiszen Tóbiás nagyon okos kölyökkutya volt – mindig tudta mit szabad, és mit nem. Azt is tőle tanulta meg Balambér, hogy az utcán nem szabad futkározni, szaladgálni, és pláne nem szabad olyan helyeken, ahol közel van az úttest! Egyszer ugyanis az történt, hogy Balambér fogócskázni szeretett volna az utcán, és nagy igyekezetében majdnem leszaladt az úttestre – de Tóbiás még időben elkapta a fülecskéjét és visszarántotta. Mindketten nagyon megijedtek, így Balambér jól megjegyezte ezt a fontos szabályt a futkorászásról. S bár Balambér rettentően szeretett szaladgálni, most mégis rendesen lépkedett Tóbiás mellett. - Tóbiááás! Messze van a vasútállomás? Én még sosem jártam arra… És vannak ott vonatok? Meg mozdonyok? Meg mik vannak még ott? Milyen az a vasútállomás? Lehet ott csokoládét kapni? Van nálad pénz, Tóbiááááás? És milyen lesz az a vonat, amivel Lujza néni megérkezik? És honnan fogjuk felismerni? Mármint a vonatot… Mert Lujza nénit felismerjük… Hacsak nem nőtt meg ő is, mióta legutóbb találkoztunk… És a vonatokon van kalauz? És a vasútállomáson sokan vannak? Tóbiás mosolyogva nézett kisöccsére. Gyakran mondják, hogy Balambér túl sokat kérdez, és ezzel mások agyára megy – de Tóbiást ez sosem zavarta. Egyfelől, mert – ahogy Édesanyja mesélte – ő is éppen ennyi mindent kérdezett, mikor olyan idős kölyökkutya volt, mint Balambér; másfelől pedig Tóbiás úgy vélte, hogy csak úgy tudhatunk meg minél több dolgot a nagyvilágról, ha kérdezünk. Márpedig a nagyvilág borzasztó érdekes! - Ide figyelj, kis Balambér – kezdte Tóbiás -, először is voltál már a vasútállomáson, csak biztos nem emlékszel rá, mert kicsi voltál még… - Aha – hümmögött Balambér, és megint nem értette, hogy hogyan lehetett ő valamikor még ennél is kisebb…   - És igen, rengeteg vonat lesz a vasútállomáson. Kék vonat, piros vonat, szürke vonat – mikor milyen jön. és persze mozdonyok is lesznek, és bár lehet csokoládét kapni, de most nincs nálam pénz, és Lujza néni nem hinném, hogy megnőtt, mióta legutóbb láttuk, és a vonatát onnan fogjuk felismerni, hogy a hangosbemondó mindig közli, mikor honnan érkezik a vonat. És minden vonaton van kalauz, és igen, rengetegen lesznek a vasútállomáson, és nekünk nagyon szemfülesnek kell lennünk, hogy megtaláljuk Lujza nénit a nagy tömegben. - Aha – hümmögte ismét Balambér, és jó darabig csöndben lépkedett Tóbiás mellett, s próbálta összerakni a kérdéseit Tóbiás válaszaival. Ahogy így bandukoltak, Balambér észrevette, hogy az utca végéről már látszanak a sínek. A síneken megy ugye a vonat – tehát hamarosan odaérnek a vasútállomásra. De Balambér azt is észrevette ám, hogy az úttest pontosan nekimegy a síneknek, és a síneken túl folytatódik. Ezt már nem állhatta meg kérdés nélkül: - Tóbiáááás…. Mi van arra, a Városon túl? Miért megy át az úttest a síneken? - Mert abba az irányba is vannak más városok, oda is el kell jutni valahogy. Ilyenek ezek az utak: erre-arra kanyarognak; átmennek falvakon, városokon, síneken, hidakon, és mindig egy új, ismeretlen, érdekes helyre vezetnek. – válaszolt Tóbiás, és közben arra gondolt, milyen csodálatos dolog is utazni, új helyeket megismerni. De nem sok ideje maradt az ábrándozásra, mert Balambér újabb kérdéssel állt elő: - És ott hogy mennek át a kocsik? Mi van, ha pont akkor jön a vonat? Ugye nem ütköznek össze? - Ha mindenki betartja a szabályokat, akkor nem ütköznek össze. Erre való ugyanis a sorompó. - A miiiiiii? – érdeklődött Balambér. Ajándék kifestő Tóbiástól és Balambértól   - A sorompó egy hosszú rúd, ami pirosra és fehérre van festve, és ha jön a vonat, leengedik keresztbe az úttesten, hogy az autók, kerékpárosok, gyalogosok ne mehessenek át addig a síneken. Balambér akárhogy is meresztgette a szemét, bizony nem látott semmiféle piros-fehér rudat a sínek előtt. - Te Tóbiás, itt nincs is olyan izé… soroló… öööö… sorompó…. - Valóban… - szemlélődött Tóbiás is -, itt tényleg nincs leengedhető sorompó. Viszont van fénysorompó! Balambér azt érezte, hogy kezdi elveszíteni a fonalat. Már a sorompót se értette igazán, de ez a fénysorompó… Ez teljes rejtély volt… - Fénysorompó? Az milyen? Fényből van? - Dehogy van fényből, te kis butus, azért fénysorompó, mert fénnyel jelez, hogy mikor szabad az átjárás a síneken, és mikor tilos. Olyasféle, mint bent a Városban a közlekedési lámpák! Balambér megnyugodott, hiszen a közlekedési lámpákat jól ismerte már. Azt is megjegyezte, melyik szín mit jelent: felül van a piros: ha ez világít, meg kell állni, a piros – tilos; középen van a sárga: ez azt jelenti, várakozzunk; s végül alul van a zöld: ha ezt látjuk, szabad az út, mehetünk! De ez a fénysorompó nem tűnt ilyen egyszerűnek… - Teeee, Tóbiááás… Ez nem is olyan, mint a Városban a közlekedési lámpák … Ezen nem is három színnek van hely, hanem csak kettőnek… És az egyik éppen fehéren világít… Ezt még nem ismerem. Mit jelent? - Itt, a fénysorompónál a fehér szín jelenti azt, hogy szabad az átjárás a síneken. Ha a lámpa fehéren világít, nyugodtan átmehetnek az autók, a kerékpárosok és a gyalogosok. - Áhááááá – bólogatott Balambér -, akkor itt a fehér a zöld? - Igen, testvérkém – mosolygott Tóbiás -, így is lehet mondani: itt a fehér a zöld, ami a szabad utat jelzi. - És milyen a másik szín? Ugye kék? – reménykedett Balambér, hiszen a kék volt a kedvenc színe. Ha ügyesek vagytok, ilyesmi lesz a végeredmény   - Neeeem, a másik szín…. -kezdte Tóbiás, ám ebben a pillanatban kialudt a fehér lámpa, és felvillant a másik : a piros. – Látod, Balambér? A másik szín itt is a piros! Piros – tilos! Ez mindig ugyanazt jelenti; ha piros a lámpa – állj meg! Valamint azt is jelenti, hogy hamarosan megérkezik Lujza néni vonata, úgyhogy siessünk, hiszen a vasútállomás még két utcányira van. - Hogyhogy? – csodálkozott Balambér – Hiszen már itt vannak a sínek, azt hittem, megérkeztünk… - Igen, a sínek valóban itt vannak már a közelben, de a vonat nem itt áll meg a város szélén, a kiserdő mellett, hanem bent, a vasútállomáson. Úgyhogy lépj nagyobbakat, testvérkém, ne várakoztassuk meg Lujza nénit! – szólt Tóbiás, és sietősebbre fogta lépteit. Balambér lelkesen loholt a nyomában apró kis lábain, de a nagy sietség sem tartotta vissza attól, hogy még egy-két fontos dologra rákérdezzen… - És Tóbiááás! A sorompó, vagy a fénysorompó honnan tudja, mikor jön a vonat, és mikor kell leereszkedni, vagy pirosra váltani? - Okos kérdés, Balambér! A sorompót is és a fénysorompót is a vasútállomásról irányítják – ott pedig mindent tudnak a vonatokról! - Ahaaaaa – dünnyögött Balambér, és tovább loholt Tóbiás nyomában.   A mesét jövő héten folytatjuk, most pedig vegyük sorra, mit érdemes kicsit részletesebben átbeszélni a gyermekkel: Mozdony, vasúti kocsi: ha van otthon játékvasutatok, vegyétek elő, és beszéljétek meg, mi húzza a vasúti szerelvényt, mi hajtja (dízelmozdony, villanymozdony, esetleg gőzmozdony), hogy kanyarodik a vonat, stb. Sínek és vágányok: Na mi a különbség a sín és a vágány között? Pofonegyszerű. A két egymás melletti sínszál alkot egy vágányt, és ezen gördül a vonat. A két sínszál közti távolság (a sínfejek belső oldalai közötti) a nyomtáv, amely nálunk 1435 mm (normál nyomtáv). Indiában szélesebb, ott 1676 mm, az Egyesült Államokban 1524 mm, de például Brazíliában keskenyebb, ott csak 1000 mm (éppen egy méter), Japánban pedig 1067 mm. Vasúti átkelőhely, sorompó, jelzések: ehhez ajánljuk figyelmetekbe az Anyukám is érteni rovatban korábban megjelent cikkünket! Érdekességekből csemegézhettek az Autószektor cikkeiből: vasúti sebességrekord, hőségüzemmód, mozdonyok kicsinyített mása.   Jövő héten elhozzuk Nektek a mese második részét. Addig is kövessétek figyelemmel Tóbiás és Balambér Facebook oldalát, vagy rendeld meg a Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai hangoskönyv CD-t és foglalkoztató füzetet, és hallgasd meg a meséket és dalokat neves színművészek előadásában!