A Porsche aszfalton könnyedén felülmúlja a Dacia Duster tudományát, ami nem csoda, hiszen a legolcsóbb, 258 lóerős változata is 19 383 580 forintba kerül, míg a román autóhoz már 2 790 000 forintért hozzá lehet jutni, igaz, ennyi pénzért csak 105 lóerő és fronthajtás jár. Terepen azonban fordul a kocka, a Duster olyan helyeken is elmegy, ahol a Macannak már gondjai akadnak.A Porsche sajtóbemutatóján, Marokkóban történt az eset, hogy a brit Car Magazin újságírója, Gavin Green elakadt az autóval a homokos, köves terepen. A szervezők egy Dacia Dustert küldtek a segítségére, amely gond nélkül ki is húzta a szorult helyzetből a német autót. Az elakadt Macan sofőrjénél csak a Dacia pr-osai örülhettek jobban annak, hogy sikerült a mentőakció.A másik képen, amelyet az újságíró kiposztolt a Facebookra, a Macan olyan pozícióban látható, amelyben a bal hátsó kereke a levegőben van. A kép alá a következő szöveget írta Green: „a Macan történetesen jobb terepjárónak bizonyult, mint vártam. Túlélte ezt a helyzetet a Duster segítsége nélkül.”

Nekünk mezei kormánytekergetőknek csak annyi a dolgunk, hogy időnként beálljunk a benzinkútra, mélyen a zsebünkbe nyúljunk, majd újabb pár száz kilométerig csak nyomjuk a gázt. Ha tisztában vagyunk a belső égésű motorok működésével, akkor az esetleges hibajelenségeket is könnyebben vesszük majd észre.Robbanómotor…Na, ilyen szerencsére nincs az autókban, hiszen hála Istennek, nem szokott felrobbanni a motor. Ez egy, a köznyelvbe eléggé szerencsétlen módon gyökeret vert megfogalmazás, ami abból ered, hogy a henger belsejében lejátszódó égési folyamat nagyon gyors. Azonban, ha valaki konzekvensen robbanómotornak nevezi ezeket szerkezeteket, azért még nem fogják leharapni a fejét, de ha pontosak szeretnénk lenni, akkor a belső égésű motor megnevezés helyesebb.Az isteni szikraTöbb mint száz éve már annak, hogy nem kellenek lovak a kocsik elé, nem kell gőzkazánokat fűtenünk és a járművek mégis haladnak. Nikolaus August Otto német mérnök 1867-ben mutatta be találmányát, amelyet még gázzal működtetett. Később Karl Benz folyékony tüzelőanyaggal is képes volt elindítani az ugyanazon az elven működtetett erőforrást. Mivel Otto volt a feltaláló, a benzinnel működő motorok hivatalos elnevezése Otto-motor, ezt a megnevezést láthatjuk pl. a gépjármű katalógusokban.-Mennyibe kerül egy csepp benzin?-Hát egy csepp ingyen van!-Na, akkor csepegtesse tele a tankot! :)Szemfüleseknek feltűnhetett a kísérteties hasonlóság Karl Benz neve és a benzin között. Ahogy már írtuk, ezzel a folyadékkal Benz tudta először működteti az Otto-motort. Amíg ez nem sikerült neki, a benzin csak egy mellékterméke volt a petróleum gyártásnak, egyszerűen nem tudtak mire használni – Németroszágban stellin-nek nevezték. Amikor Benz munkára bírta ezt a cuccot, onnantól benzin lett a neve.Tűzből forgó mozgást csinálniAz égéshez három dolog kell:Éghető anyag – ez lesz a benzin,Oxigén – ez szerencsére van mindenhol ("a levegőből hozza ki")Megfelelő hőmérséklet.Régebben a benzint és a levegőt – még mielőtt a motorba érne – összekeverték, ma már a legtöbb benzines motor úgy működik, hogy tiszta levegő megy be az égéstérbe, és ehhez közvetlenül spriccelik hozzá a benzint. (Közvetlen befecskendezés.) Kialakul tehát a megfelelő arányú benzin-levegő keverék - az éghető anyag és az oxigén így kipipálva. Már csak a hőmérséklet hiányzik, erre való a gyújtógyertya. A gyertyának az a vége, ami szikrázik, belelóg az égéstérbe. Amikor a gyertya másik végén kialakított részen feszültséget adunk neki, akkor keletkezik egy szikra, amely mellett meggyullad a keverék és szépen elég az egész.Az égés során a hőmérséklet érthető módon drasztikusan megnő. A gázok pedig rendelkeznek egy olyan tulajdonsággal, hogy a nyomásuk a hőmérséklettel arányosan változik. Ez oda-vissza így van: amikor a szódapatronból kiengedjük a széndioxidot, akkor a rendelkezésre álló térfogata megnő, tehát a nyomása lecsökken, és lecsökken a hőmérséklete is – ezért olyan veszettül hideg a patron miután használtuk.Hamar megjelenik a deresedésA keletkező nagy nyomás a motor dugattyúját lefelé igyekszik elmozdítani és el is mozdítja: a lefelé tartó dugattyú a rúdján keresztül forgatja a tengelyt, innen csatlakozunk majd a lendítőkerékhez. Lássuk ezt részletesen!Persze léteznek kétütemű motorok is, és vannak olyan motorok is, amikben nem le-fel mozgó dugattyús van, de mivel mindkettő elég ritka jelenség, mi most a legelterjedtebb kivitellel foglalkozunk.A híres négy ütemAki csak Sub Bass Monster dalszövege alapján tudja felidézni a belső égésű motorok ütemeit, az csak a refrén első sorát tanulja meg:Szív, sűrít, gyújt, kipufogA négyütemű Otto-motor elvi működése (Forrás: Wikipedia)1. ütem – szívásAhhoz, hogy odabent legyen mit elégetni, a motorba kell juttatni az éghető anyagot. Az első ütem elején a hengerben fel-alá mozgó dugattyú a legfelső holtpontban van. A motor forog és az előbb említett rudazat segítségével mozog a dugattyú – most éppen lefelé. Az égéstér felső részén elhelyezett szelepek közül az, amelyik a levegő útját állta el eddig, kinyílik. Ha van otthon injekciós tűhöz való műanyag fecskendőnk, jól tudjuk érzékeltetni a dolgot, ha a végét a kezünkkel befogjuk, és a dugattyút próbáljuk kihúzni. Ilyenkor az ujjunk a szelep funkcióját látja el: vegyük le az ujjunkat és már szívhatjuk is befelé a levegőt.A szívási ütem egészen addig tart, amíg a dugattyú az alsó holtpontjába nem kerül, ebben a pillanatban a szelep, amin keresztül beszívtuk a levegőt lezár. Fentiek miatt már egyből érthető lesz a neve: ez a szívószelep - a mozgó ábrán a jobboldali, ami "kéket" ereszt be a motorba.2. ütem – sűrítésA dugattyúnk, mivel erre van kényszerítve elindul felfelé. Felette minden szelep zárva van, vagyis a beszívott keverékünk összepréselődik, nyomása és hőmérséklete megnő. Mielőtt a dugattyú megérkezne a felső holtpontjára, a keverékünk kap egy szikrát. Csak egy pillanat és nincs tovább felfelé, az égés pedig már meg is indult.A következő ütemünk lesz az igazán izgalmas. Hogy mi történik a következő két ütemben, és hogy mi működik másképpen a dízelmotorban, az a keddi folytatásból kiderül.

A világ szinte minden pontján, szinte azonos kivitelben kapható Ford Focus hivatalosan is a világ legnépszerűbb autója volt 2013-ban. Összesen 1 097 618 darabot adtak el belőle a világ 140 országában, négy kontinens nyolc gyára ontja magából, percenként kettő készül belőle, de ha tovább nőne a kereslet iránta, a percenkénti háromra is át tudnának állni. A modell már tavaly is első volt az eladási listán, de akkor még „csak” 1 014 965 darab talált gazdára belőle, így az idei eredmény 8,1 százalékos növekedést jelent.A Ford szerint a típus sikere nagyrészt a kínai piac bővülésének köszönhető, ott ugyanis egy év alatt 268 354-ről 403 219 darabra nőtt az eladott új Focusok száma, így tíz legyártott Focusból négy az ázsiai országban talált gazdára. Érdekesség, hogy a Kínában eladott Focusok felét a Crystal Solid fehér színben kérték a vásárlók.A Ford Focus sikere várhatóan 2014-ben is folytatódik, ugyanis idén vezetik be a piacra a jelentősen átalakított, modellfrissítés utáni példányt.A Ford nem csak a Focus sikerére lehet büszke, a Fiesta ugyanis a legjobban fogyó kisautó volt 2013-ban a világon a 735 299 eladott példánnyal.