A Toyota Kutatóintézet (TRI) a Las Vegasban megrendezett CES Szakkiállításon mutatta be a Platform 3.0 nevű új generációs önvezető kísérleti járművet. A Lexus LS 600hL modellből kialakított új platform nemcsak fejlettebb, mint elődei, hanem külső megjelenése is harmonikusabb, mivel az önvezető technológiákat sikerült összehangolni az LS dizájnjával. Az autó a Las Vegasi Kongresszusi Központ északi csarnokában található Toyota-standon tekinthető meg élőben. Az autóról az alábbi linken tekinthető meg videó: https://www.youtube.com/watch?v=CNdmvscHcgU - Csapatunk ismét a várakozásokat meghaladó tempóban fejlesztette tovább önvezető kísérleti autónk képességeit - fogalmaz nDr. Gill Pratt, a TRI vezérigazgatója. “Abban, hogy tesztplatformunkat új szintre emeljük, nagy segítségünkre volt a Toyota dizájnereinek és mérnökeinek tapasztalata, így olyan vadonatúj platformot alkothattunk, ami mind funkcióiban, mind stílusában mércét állít az önvezető technológiák kutatásában.” A TRI három alapelvet szem előtt tartva fejlesztette ki új kísérleti járművét: 1. Az iparágban eddig példátlan szintre kell emelni az autó érzékelési képességeit 2. Az érzékelő berendezéseket úgy kell összehangolni az autó dizájnjával, hogy a jármű formás és elegáns maradjon 3. Az önvezető technológiákat úgy kell egységbe foglalni, hogy a megoldás flottaszinten is reprodukálható legyen. Érzékelő technológia A Platform 3.0 a TRI önvezető technológiai kutatásainak kiforrott egysége. Az intézet hosszan kísérletezett azzal, hogy olyan technológiai csomagot alkosson, amely kifinomultabb szenzor-konfigurációt és jobb teljesítményt biztosít, s aminek révén az autó jobban átlátja és megérti környezetét. A Platform 3.0 járművet bőségesen felszerelték szenzorokkal, így jelenleg ez az egyik legjobb érzékelési képességekkel bíró önvezető tesztautó. A 200 méteres hatótávolságú Luminar LIDAR rendszer a TRI előző kísérleti járművében még csak a menetirányban működött, most viszont már teljes, 360 fokos képet alkot az autó környezetéről. Mindezt négy darab nagy felbontású LIDAR szkenner-fejegységgel sikerült elérni, amelyek precízen felderítik a jármű körül feltűnő tárgyakat – még azokat a sötét színű objektumokat is, amelyek szabad szemmel nehezen észrevehetők. Az autó négy oldalán, a talajhoz közelebb négy darab rövidebb hatótávolságú LIDAR szenzor kapott helyet; kettő a jármű két első sárvédőjén, egy-egy pedig az első és a hátsó lökhárítón. Ezek érzékelik az alacsony és közeli útakadályokat, például a gyerekeket vagy az útfelületen heverő törmeléket. Az új platformot úgy alakították ki, hogy a közeljövőben megjelenő új technológiákat is képes legyen majd befogadni. Dizájn A TRI a michigani Ann Arborban működő CALTY Dizájn Kutatóintézet és a Toyota Motor North America kutatási-fejlesztési részlegének (TMNA R&D) szakembereit kérte fel arra, hogy kompakt kialakítású és rejtett egységekbe “csomagolják” a szenzorokat és a kamerákat. A tervezők egy új, az időjárás viszontagságainak és a hőhatásoknak ellenálló tetőelemet is készítettek, sőt az eredetileg a napfénytető számára kialakított helyet is kihasználták, hogy a jármű magassága a lehető legkevésbé változzon. Ügyes ötletekkel sikerült megoldani, hogy az utólag beépített eszközök jórészt rejtve maradjanak, így az autót többé nem csúfítják el a karosszériára felcsavarozott külső függelékek, és sikerült megszüntetni a LIDAR érzékelők “vödörszerű” kialakítását is, ami mindezidáig az önvezető kísérleti járművek meghatározó látványeleme volt. A CALTY a tetőpanel harmonikus vonalait az intelligens minimalizmus alapelve alapján tervezte meg, amihez a terepmotorosok bukósisakja adta az ötletet. A tetőelem első része határozottan technikai jellegű, majd hátrafelé haladva az egész egyre karcsúbbá és áramvonalasabbá válik, egybeolvadva az LS kontúrjával. A panelt krómozott léc díszíti. - Az autóipari dizájnerek fontos feladata volt, hogy alaposan gondolják át, hogyan önthetjük olyan formába az önvezető technológiát, ami az autósok és utasaik számára is elfogadható és használható.” – avat be Scott Roller, a CALTY Dizájn Kutatóintézet vezető formatervezője, aki maga is dolgozott a projekten. “Nagyon izgalmas volt ezeket a komponenseket harmonikusan ötvözni az autó kiforrott dizájnjával.” Az autó önvezető komponenseit vezérlő számítógépes rendszert – ami korábban majdnem a teljes csomagteret elfoglalta – szintén sikerült lekicsinyíteni. Az elektronikai infrastruktúra és a kábelezés immár egy kisméretű dobozban is elfér, amit LED-világítású TRI-embléma díszít. Gyártás A Platform 3.0 gyártása idén tavasszal kezdődik. A TMNA R&D Michiganben működő prototípusfejlesztő központja nagy tapasztalattal bír a kis szériás járművek építésében, így ők építik majd át a sorozatgyártású Lexus LS modelleket Platform 3.0 autókká. A kísérleti autókból szándékosan készítenek kevés darabot, mert a TRI gyors ütemben fejleszti az önvezető technológiát, ami miatt folyamatosan frissíteni kell a tesztautó-parkot. Az intézet kevesebb mint egy év leforgása alatt már eddig is három komoly fejlesztést hajtott végre (köztük két új generációs tesztautót is megalkotott), és a TRI arra számít, hogy a fejlődés üteme továbbra is gyors marad. Az új kísérleti autók egy részébe azt  kettős kialakítású műszerfali vezérlőegységet építik be, amit a TRI tavaly nyáron mutatott be. Ez a megoldás a TRI ‘Őrangyal’ elképzelésének tesztelésére szolgál, aminek lényege, hogy a járművet az autós vezeti, akit a technológia a háttérből segít. A szimpla műszerfali vezérlőegységgel kialakított járművek – mint a CES-en kiállított autó is – a ‘Sofőr’ funkció, vagyis a teljesen automatizált vezetés tesztelésére szolgálnak. Mind az Őrangyal, mind a Sofőr tesztautókban ugyanaz a technológiai egység (érzékelők és kamerák), valamint hasonló szoftver működik.  

A letenyei közúti és autópálya-átkelőkön 2017-ben több mint 3 millió 919 ezer utas lépett át, több mint 20 százalékkal többen voltak a 2016-ban regisztrált 3 millió 258 ezernél. A legfőképpen az Adriai-tengerre utazó vagy onnan érkező utasoknak mindkét évben mintegy 71 százaléka külföldi volt, tavaly 2 millió 796 ezren voltak nem magyar állampolgárok. A külföldiek közül sorrendben legtöbben szlovák, lengyel, horvát, cseh és ukrán állampolgárok voltak, őket a dél-koreai, a román, a szlovén és a német állampolgárok követték. Jelentős változás, több mint 57 százalékos növekedés volt az autóbusz-forgalomban, ugyanis a 2016-ban regisztrált 13,2 ezer busszal szemben a múlt évben 20,7 ezer érkezett vagy távozott Letenyénél, túlnyomó többségben a nyári hónapokban. Az utazók jelentős száma a nyári szezonban jelentkezett útlevélkezelésre, az egész éves forgalom több mint 70 százaléka a három nyári hónapra esett az autópálya-átkelőn, több mint 50 százaléka pedig a közúti átkelőn. A zalai rendőröknek továbbra is a szombati napok adták a legtöbb munkát - bár növekszik a hétközi forgalom is -, előfordult, hogy egyetlen szombaton 100 ezer felett volt az átlépők száma. Mindezek miatt a nyári hónapokban többször alakult ki rövidebb időszakokra egy órát meghaladó várakozási idő, a rendőrség ezt további sávok megnyitásával vagy a forgalom átterelésével tudta kezelni - közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.