De vajon mit tesznek hozzá ők ketten a karácsonyi előkészületekhez? „A vacsorát szenteste én főzöm: általában majonézes, narancsos sült lazac a menü, aminek a receptjét még Alaszkában tanultam, a két nagyobbik gyereknek pedig grillezett csirkét készítek, mert ők nem szeretik a halat. Persze, az ajándékok kiválasztásából is kiveszem a részemet – de ezt el ne mondja a kisebbik lányomnak, ő nem tudhatja meg, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyi ajándékot... Egyéb meglepetésekkel is készülök: már hagyomány, hogy Afrikába mindig viszünk szaloncukrot, mert abból jó sok van, és egyesével be van csomagolva, így könnyebb odaadni a gyerekeknek” – mondta Szalay Balázs, az Opel Dakar Team pilótája. Hamarosan az is kiderül, hogy Bunkoczi László is a főzésben jeleskedik szenteste: „A halászlét már évek óta halászcsárdában veszem, van egy isteni hely az Alagútnál, az ottani szakácsban még nem csalódtam. A többi fogást azonban én készítem el, olykor rizottót, máskor halat, mindig azt, ami éppen eszembe jut bevásárláskor, általában az dönt, hogy mi a legszebb áru a boltban, hogy mi tetszik meg. A karácsonyfa-vásárlás is az én feladatom, cserepes ezüstfenyőt szoktam választani, amelyet utóbb mindig kiültetek.”

„A BMW Group 2015-ben gyártott kétmilliomodik autója novemberben gurult le a gyártósorról. Az idei immáron sorozatban az ötödik esztendő, amikor vállalatcsoportunk németországi üzemei együttesen jóval az évi egymilliós darabszám felett termeltek” - fogalmazott Oliver Zipse, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja, aki módfelett elégedett a BMW Group idei termelési eredményével. Oliver Zipse, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja A BMW Group globálisan kiterjesztett gyártási hálózatának középpontjában a rendkívül megbízható, kimagaslóan terhelhető és meglehetősen rugalmas termelési eljárásrendszer áll. Annak érdekében, hogy termékelőállítási folyamatait még inkább megszilárdítsa és gördülékenyebbé tegye, a vállalatcsoport a jövőben az elsőkerék-meghajtású vagy hátsókerék-meghajtású járműfelépítés szerint változtatja meg üzemeinek gyártási eljárását. „Ezzel a lépéssel teljesen új szintre emeljük globális termelési hálózatunk termelékenységét. Azáltal, hogy az üzemek egyféle járműstruktúrára összpontosítanak, a gyártás hatékonyabbá válik, miközben az egyes folyamatok bonyolultsága is csökken. Célunk, hogy eme globális méretű átrendezést az elkövetkező három évben, újonnan kifejlesztett modelljeink piaci bemutatkozásával párhuzamosan véghez vigyük” - mondta Oliver Zipse. Kimagasló gyártástechnológiai innovációikkal a BMW Group németországi üzemei a vállalatcsoport gyártási infrastruktúrájának úttörői, amely a partnerekkel való együttműködések terén is mérceként szolgál. A BMW Group globálisan kiterjesztett termelési hálózatában számos példa igazolja a gyártási lánc jövőbe mutató újításaiban rejlő potenciált. Ilyen többek között a digitalizáció, a moduláris eljárásrend és a járműépítéshez használt különböző anyagok intelligens összedolgozása, amelyek egytől egyig a jövő termelési hálózatának kulcsfontosságú elemei. Kiváltképp igaz ez a digitalizációra, amelynek köszönhetően a BMW Group járműgyártó és -összeszerelő létesítményei rugalmasabbá és precízebbé, s mint ilyen, minden korábbinál hatékonyabbá és minőségibbé váltak. A könnyedén alkalmazkodó robotizált rendszerekkel, a dolgozók munkavégzését megkönnyítő intelligens eszközökkel, a tervezhetőséggel és a szimulációval, valamint az automatizált adatrögzítéssel és -elemzéssel az IT-vezérlésű gyártási technológiák még eredményesebbé tették az összetett termelési folyamatokat. Annak érdekében, hogy németországi üzemei hosszú távon is képesek legyenek kielégíteni a jövőben felmerülő ügyfél-igényeket és a globális keresletet, a BMW Group az elkövetkező évek során több mint egymilliárd eurót fektet be jelenleg is működő létesítményeibe. 2017 közepére a vállalatcsoport müncheni gyára egy forradalmian innovatív fényezőrészleggel bővül, amely a legmagasabb színvonalon, a legoptimálisabb körülmények között, az anyagok leghatékonyabb felhasználásával működik majd. Az új részleg annak az átfogó invesztálási programnak a része, amelynek keretében a vállalatcsoport 2018-ig a jövő járműtechnológiai kihívásaira készíti fel otthoni gyártó és összeszerelő üzemét, több mint félmilliárd euró befektetésével. A beruházási csomag részeként a müncheni létesítmény karosszéria-gyártó, jármű-összeszerelő és logisztikai részlege is még tovább fejlődik majd. Az elmúlt három év során a BMW Group több mint félmilliárd eurót fektetett be azokba a vadonatúj, jövőbe mutató gyártási technológiákba, amelyekkel a vállalatcsoport legnagyobb németországi gyárában, Dingolfingban kizárólag a vadonatúj BMW 7-es sorozatot készíti. A szénszál-erősítésű műanyag széleskörű felhasználási technológiáival és az elektromos hajtáslánc kifejlesztésében rejlő innovációk alkalmazásával a dingolfingi létesítmény felkészült a jövő járműgyártási kihívásaira. Mindemellett az elkövetkező két évben a BMW Group több száz millió euró befektetésével teszi képessé legnagyobb németországi üzemét a jövőben érkező új modellek és járműtechnológiák sorozatgyártására. 2015-ben a vállalatcsoport több mint százmillió eurót invesztált Landshut-ban működő üzeme fejlesztésébe, hogy gördülékenyebbé és hatékonyabbá tegye a BMW modellekhez készülő alkatrészek gyártását, egyúttal tovább fejlessze a gyártási technológiát. 2016 végére elkészül a BMW Group Landshut-i létesítményének vadonatúj, könnyűszerkezetes komplexuma is, amelybe a vállalatcsoport nem kevesebb, mint húszmillió eurót invesztált. A BMW Group mindezeken felül további mintegy százmillió eurót fektet be Berlinben működő motorkerékpár-gyártó egységébe, ahol a jelenlegi létesítmény kibővítése mellett új részlegekkel gazdagodik majd a komplexum. A vállalatcsoport ötvenmillió eurót különített el egy új logisztikai központ kiépítésére, amely a tervek szerint 2017 utolsó negyedévében kezdi meg működését. A jubileumi kilenmilliomodik BMW M6 Gran Coupe A BMW Group folyamatosan növekvő gyártási és értékesítési gyarapodásának fenntartása érdekében az új létesítményekbe való invesztálás és a már meglévő üzemek folyamatos fejlesztése egyaránt kiemelt jelentőséggel bír. A termelési és értékesítési sikertörténet alapfeltétele a globálisan összehangolt, rugalmas, értékteremtő gyártási hálózat. A BMW Group összesen 2,2 milliárd dollárt fektet be 2019-ig a NAFTA régióba. Az egyesült államokbeli Spartanburg városában immáron egy éve zajlik a vállalatcsoport karosszéria-gyártó üzemének csúcstechnológiás korszerűsítése; a bővítési és fejlesztési munkálatok a 2014-ben bejelentett, egymilliárd dollár összértékű beruházási program mérföldkövei. 400 000 darabot meghaladó éves termelési mennyiségével a spartanburgi létesítmény idén új gyártási csúcsot ért el, amellyel a tengerentúli üzem a BMW Group gyártási hálózatának legproduktívabb egységévé lépett elő: ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen minden ötödik, globálisan legyártott vadonatúj BMW modell Spartanburgban gurul le a gyártósorról. A vállalatcsoport további egymilliárd dollár befektetésével építi fel vadonatúj gyárát Mexikóban: a 2016 nyarára tervezett beindítási ceremóniát követően a sorozatgyártás 2019-ben kezdődhet meg a San Luis Potosí városa melletti üzemben. 2014-ben a BMW Group 200 millió dollár beruházásával megháromszorozta az egyesült államokbeli Moses Lake-ben működő SGL Automotive Carbon Fibers vállalat termelési kapacitását, amellyel a gyár a világ legnagyobb szénszál-előállító létesítményévé fejlődött fel: az üzem évente mintegy 9 000 tonna szénszálat állít elő kizárólag a BMW i modellek számára, az ehhez szükséges energiát pedig kizárólag vízerőművekből nyerik. Az Egyesült Államokban, Mexikóban és Brazíliában működő gyárhálózatával a BMW Group a jövőben az észak- és dél-amerikai régióban is jelentős járműgyártási kapacitásra tesz szert. 2016 januárjában a kínai BMW Brilliance Automotive Ltd. (BBA) vadonatúj erőforrásgyártó létesítménye is megkezdi működését. Az öntőműhellyel felszerelt üzem a jövőben a BBA Dadong és Tiexi városokban működő gyárainak közvetlen közelében állítja elő a Kínában készülő BMW modellek hajtáslánc-elemeit. Mint ilyen, az új létesítmény gyártási kapacitását a vele párhuzamosan működő két járműgyártó- és összeszerelő üzem termelési volumene határozza majd meg.

 Az egyesület által közölt statisztikai adatok szerint a január-november közötti időszakban 358 914 gépkocsit gyártottak Romániában, 1,4 százalékkal kevesebbet a tavalyi év azonos időszakához képest. Ebből 314 165 járművet a francia Renault tulajdonában lévő Dacia gyártott, 44 743 ezer autót az amerikai Ford. A gépkocsiexport is visszaesett, a vizsgált időszakban 331 522 autót vittek külföldre, 1,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A román autópiac ugyanakkor 18,6 százalékkal bővült, miután 109 716 új autót adtak el. Ezek 81 százaléka személygépkocsi volt, amelyek értékesítése csaknem 17 százalékkal bővült tavalyhoz mérten. A román autópiacon továbbra is a Dacia az első 34,5 százalékos piaci részesedéssel, majd a Volkswagen következik 10 százalékkal, a Skoda 9 százalékkal, a Ford és a Renault 6,2-6,2 százalékkal, az Opel 3,7 százalékkal. Csütörtökön tették közzé a használt gépkocsik forgalmának adatát is: az első tizenegy hónapban Romániában csaknem 13 százalékkal, 226 862-re nőtt a használt gépkocsik átírása. (MTI)

A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: hogy az elképzelések szerint a sztrádát a jelenlegi vásárosnaményi végpontjától továbbépítik a magyar-ukrán határig, a kárpátaljai Beregszász irányába. Vásárosnaménytól Záhonyig pedig az M3-asról leágazva gyorsforgalmi autóút kialakítását tervezik, így az út a következő években két ponton éri el az ukrán határt. Seszták Miklós elmondta: jövőre el kell készülnie a Nyíregyháza-Tokaj közötti kerékpárútnak a 38-as számú főút mentén, és megígérte, hogy 2016. december 15-én, az avatás napján Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kovács Ferenccel, a szabolcsi megyeszékhely polgármesterével együtt biciklin teszik meg a mintegy 30 kilométeres távot a két város között. Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a most befejeződő európai uniós ciklusban Szabolcs megyében 75 milliárd forint értékű, 150 kilométer hosszú közút épült. Megépült például az M3-as autópálya Vásárosnaményig, a beregi város új Tisza-hidat is kapott, elkészült Nyíregyháza nyugati elkerülő útjának két szakasza, megerősítették a 4-es számú főút 40 kilométeres nyírségi részét, valamint 11 balesetveszélyes csomópontot szűntettek meg. Jövőre folytatják az M3-as autópálya Vásárosnamény utáni szakasza építésének előkészítését, a nyíregyházi nyugati elkerülő út újabb szakaszait befejezik, megkezdik Kisvárda déli tehermentesítő útjának kialakítását, valamint megerősítik a Debrecen-Mátészalka közötti 471-es számú út burkolatát. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) Nyíregyháza polgármestere az orosi új körforgalmi csomóponttal kapcsolatban megemlítette: a több mint 346 millió forint értékű beruházás során a 41-es főút érintett kereszteződésében gyalogátkelőhelyek, autóbusz-megállóhelyek is épültek, szélesítették az út leállósávját, valamint kialakították a korszerű közvilágítást. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter péntek délután átadta Fényeslitke és Komoró elkerülő útját is, amely egyben a fényeslitkei ipari park területét köti össze a Budapest-Záhony közötti 4-es számú főúttal. A 3 milliárd 619 millió forint összegű útfejlesztés 85 százalékát európai uniós támogatásból finanszírozták. A beruházás keretében öt kilométer új nyomvonalú út, két hídszerkezet és három körforgalmi csomópont épült. Kialakítottak 2,2 kilométer hosszú kiszolgáló utat, két kilométeren pedig a meglévő út korrekciója, korszerűsítése történt meg. A két híd a Nyíregyháza-Záhony közötti vasúti fővonalat, valamint a fényeslitkei rendező-pályaudvar iparvágányait, illetve több összekötő- és szervizutat keresztez. A 160 hektáros, teljesen közművesített fényeslitkei ipari park 3,5 milliárd forintos beruházással épült, és 2011 márciusában adták át. (MTI)