Fotó: Audi Hungaria Az új hathengeres Otto EVO LK3 motor fontos építőelem a vállalat hosszú távú stratégiájában: bővíti a motorgyártás hajtásportfólióját, a következő években stabil kapacitáskihasználást biztosít, valamint hangsúlyozza a győri vállalat technológiai kompetenciáját. „Az új V6 Otto EVO LK3 gyártásának elindítása újabb mérföldkő az Audi Hungaria 33 éves történetében. Ez a nagy teljesítményű erőforrás egyszerre testesíti meg a győri hajtásgyártás mérnöki tudását és rugalmasságát. Ezzel a projekttel tovább erősítjük szerepünket az Audi és a Volkswagen konszern globális hajtáslánc hálózatán belül” – mondta Peter Will, az Audi Hungaria hajtásgyártásért felelős igazgatósági tagja. Az új motor több mint 60 alkatrészében tér el a korábbi hathengeres benzinmotoroktól, és olyan fejlesztéseket tartalmaz, mint a 350 barra növelt üzemanyagnyomás, az elektromosan állítható turbina-geometria, valamint az integrált töltőlevegő-hűtés. Ezek a fejlesztések nagyobb hatékonyságot, gyorsabb reakcióidőt és ugyanakkor magasabb teljesítményt tesznek lehetővé. A V6-os motorcsalád fejlesztése szoros együttműködésben zajlott az Audi ingolstadti központjával. Az Audi legújabb V-motorjai – köztük a V6 TFSI evo LK3, amely többek között az Audi RS5 modellben debütált – egy új munkamodell keretében készültek. A győri és neckarsulmi fejlesztőcsapatok 2021 óta szorosan, közös felelősséggel dolgoztak a motorok megalkotásán. A nemzetközi együttműködés során a mérnökök különböző párosításokban dolgoztak, ami egy rendkívül inspiráló, országokon átívelő mérnöki környezetet teremtett. Az új V6 Otto erőforrás jelentős technológiai előrelépést képvisel. A két üzemanyagpumpának, a megnövelt befecskendezési nyomásnak, az elektromosan állítható turbó geometriai megoldásának és a szívócsőbe integrált töltőlevegő hűtésnek köszönhetően a motor egyszerre kínál nagy teljesítményt, gyors reakciót és kedvező fogyasztást. A motor fejlesztése során számos műszaki kihívást kellett megoldani – többek között a turbófeltöltő új rögzítési pontjait, az integrált hűtőrendszerek előre szerelt egységként történő kialakítását, valamint a vezérműtengelyek pozíciójának módosítását. Ezek az intézkedések kulcsfontosságúak az EURO 7 norma teljesítéséhez, és egyben bizonyítják az Audi Hungaria mérnökeinek magas szintű szakértelmét. Az Audi Hungaria Magyarország egyik legjelentősebb autóipari vállalata és az Audi és Volkswagen Konszern 35 gyártóüzemét kiszolgáló kulcsfontosságú kompetenciaközpontja. A vállalat 2025-ben több mint 1,5 millió, fennállása óta több mint 46 millió hajtást gyártott.    

A szuperautók gyártója a Lotus Emira Scura névre hallgató limitált modellel a 2009-ben napvilágot látott, 35 példányban elkészült Lotus Exige Scura előtt tiszteleg. A cél egyértelmű: 17 év szünet után még drámaibb, még agresszívebb megjelenést adni az amúgy is figyelemfelkeltő, középmotoros sportkocsinak. Nomen est omen: a Scura olaszul „sötétséget” jelent, az Emira „hercegnőt” és ennek megfelelően a sportautót is komor, baljós forma- és színvilágot kapott.  A karosszéria Satin Nebulous Gray, vagyis selyemfényű ködösszürke árnyalatot kap, amelyet fényes fekete tető, külső tükörházak és további fekete kellékek egészítenek ki. A hatás erőteljes: a modell sötétebb, agresszívabb és kifinomultabb, mint valaha. A belső tér is különleges „bánásmódban” részesült. A sportüléseket Alcantara borítja, kontrasztos piros varrással, a kormány pedig piros felső jelölést kap. A biztonsági övek is pirosak, így az Emira Scura utastere egyszerre sportos és dramatikus. A sötétített üvegezés még inkább fokozza a rejtőzködő, titokzatos összhatást. A „Sötét Hercegnő” kizárólag vizuális különkiadás – a technikai alapok változatlanok, ám a kivitel alapból tartalmazza a Driver’s Pack csomagot, amely feszesebb futóművet és Michelin Pilot Sport Cup 2 abroncsokat kínál. A hajtás tehát ismert: kompresszoros 3,5 literes V6-os motor, amely 406 lóerőt ad le. Ehhez hatfokozatú kézi váltó és kipörgésgátló differenciálmű társul. Az autó 4,2 másodperc alatt gyorsul százra, végsebessége 290 km/órára van korlátozva. A futómű két beállítást kínál: a Tour kényelmesebb, utcai használatra van optimalizálva, a Sport pedig keményebb, közvetlenebb, pályahasználatra. Mivel az Emira Scura is limitált kiadás és elsősorban látványbeli frissítést ad, a várakozások szerint hasonló árszinten, százezer dollár felett kerül majd piacra. Az előrendelés már megnyílt az amerikaiaknak, de a Lotus Emira Scura gyártása 2026 márciusának végén indul.  

 A vállalat kutató részlege arról tájékoztatott, hogy kifejlesztett egy olyan nátriumion-akkumulátort, amelynek műszaki paraméterei iparági szinten is kiemelkedőnek számítanak. A prizmás cellafelépítésű akkumulátor energiasűrűsége eléri a 170 Wh/kg‑ot, ami a kategóriában figyelemre méltó érték. A rendszer 4C gyorstöltést támogat, így mindössze 11 perc alatt képes teljes feltöltésre. A BAIC szerint az akkumulátor széles hőmérséklettartományban, –40 és +60 fok között működőképes, és –20 Celsius‑fokon is megtartja kapacitásának több mint 92 százalékát, ami jelentős technológiai előrelépésnek számít. Az akkumulátor akár 200 százalékos túltöltöttséget is képes károsodás, tűz vagy robbanás nélkül elviselni, valamint stabil marad 200 Celsius‑fokos termikus terhelés alatt is. A BAIC azt is közölte, hogy a fejlesztés során sikerült megoldani az elektrolit‑összetétel, a cellatervezés és a rendszerintegráció kulcsfontosságú kérdéseit, miközben külön figyelmet fordítottak az energiasűrűség és az élettartam javítására. A nátriumionos fejlesztés a BAIC Aurora Battery programjának része, amelyben lítiumionos, szilárdtest és nátriumionos technológiák is szerepelnek. A vállalat már elvégezte a prizmás nátriumion‑cellák sorozatgyártásához szükséges gyártási folyamatok validálását. A BAIC eddig húsz szabadalmat nyújtott be a nátriumionos projekt kapcsán, többek között az anyagok, a cellakialakítás, a gyártási eljárások és a tesztelési módszerek területén. Emellett előrelépéseket értek el a töltési stratégiák, az elektrokémiai modellezés és a degradációs folyamatok vizsgálatában is. A BAIC nátriumionos akkumulátorának járműipari alkalmazását és piaci megjelenését egyelőre nem részletezték, a technológia jelenleg még elő‑kereskedelmi szakaszban tart A következő fontos mérföldkő a járművekbe történő beépítés és a valós körülmények közötti tesztelés lesz. Kínában egyre több autógyártó fordul a nátriumionos technológiák felé. Az idén  februárban a Changan és a CATL  jelentette be a világon elsőként a nátriumionos akkumulátorral szerelt személyautó sorozatgyártását: az 45 kWh‑s akkucsomaggal szerelt Changan Oshan modell több mint 400 kilométeres hatótávot céloz meg, és 2026 közepén kerül piacra. Ezzel párhuzamosan a BYD is új eredményeket közölt harmadik generációs nátriumionos platformjáról, amely akár tízezer töltési ciklusra is képes lehet. A kínai kormányzat mindenesetre kiemelt irányként kezeli a nátrium-ion technológiát az új energiatárolási megoldások között. A szabványosítás is előrehaladott állapotban van: két kínai nemzeti szabvány már megjelent, további tucatnyi van fejlesztés alatt, illetve négy nemzetközi szabványt is Kína jegyez. A nyugati és távolkeleti autógyártók ilyen tekintetben kullogni látszanak Kína mögött, a ifwn messze vannak nátriumionos akkumulátorokkal felszerelt autók sorozatgyártásától. Európában már elindultak ilyen cellagyártási programok, az Egyesült Államokban eleve elsősorban hálózati energiatárolásra helyezik a hangsúlyt, Japánból és Dél-Koreából pedig egyelőre nem érkeztek hírek jelentős nátriumionos technológiai fejlesztésekről. Pedig iparági elemzők szerint a nátriumion-technológia költségelőnyei a következő években felgyorsulnak. A Morgan Stanley előrejelzése alapján 100 GWh gyártókapacitás elérésekor a nátrium-ionos akkuk ára több mint 30 százalékkal lehet alacsonyabb az LFP-akkumulátorokénál. Az ágazat kapacitása 2023-ban 19 GWh volt, 2024-ben 25 GWh lehetett, 2025-re pedig 60 GWh körüli értéket jósolnak.