Hamarosan megtörténhet, hogy egy leparkolt autó képes lesz önállóan elállni az útból, ha egy elszabadult bevásárlókocsi vagy hasonló veszély közeledik felé. Nemrég a Ford Global Technologies közzétette az „Mozgásban lévő tárgyak észlelésére szolgáló rendszer” címet viselő, US-12617393-B2 számú szabadalmat. A szabadalom egy olyan rendszert ismertet, amely képes felismerni a leparkolt autót fenyegető veszélyeket, és önállóan elmozdítani azt a helyéről. A szabadalmat eredetileg 2023. december 4-én nyújtották be, de csak ez év május 5-én tették közzé. A bejelentés – mint a legtöbb szabadalmi bejelentés – meglehetősen technikai jellegű, de egyszerűen fogalmazva egy járművet ír le, ami olyan érzékelőkkel van felszerelve, melyek képesek meghatározni a személyautó, teherautó, SUV stb. körüli mozgó tárgyak helyét és pályáját. A rendszer ezután veszélyességi szintet rendelne azokhoz a mozgó tárgyakhoz. Ha a veszély elkerülési reakciót indokol, a jármű önállóan elindul, hogy elkerülje az ütközést. Mielőtt azonban ténylegesen elindulna, a parkoló jármű fényjelzéssel vagy dudálással figyelmeztetné a közeledő tárgyat. Ha az ütközés szinte biztosnak tűnik, az autó elmozdulna az útból, feltéve, hogy van elegendő hely a biztonságos manőverhez. Ha nem tudja elkerülni az ütközést, videofelvételt és adatokat rögzítene az eseményről, ami később segíthetne a történtek rekonstruálásában. Ha ez a technológia a szabadalmi fázisból eljut a gyártásig, az újrafogalmazhatja azt, amit a járműbiztonságtól elvárunk. A mai autók segítenek elkerülni az ütközéseket vezetés közben; a holnap autói pedig megvédhetik magukat, amikor a sofőr nincs is a járműben. Természetesen maradtak kérdések is: Milyen gyakorisággal fordulhat ez elő? Mennyi helyre lenne szüksége a biztonságos elmozduláshoz? Hogyan fognak kezelni a szabályozók egy olyan járművet, amely emberi beavatkozás nélkül képes átpozícionálni magát? De ahogy az érzékelőtechnológia, a számítási teljesítmény és az autonóm rendszerek folyamatosan fejlődnek, az ilyen ötletek egyre kevésbé tűnnek sci-fi-nek, sokkal inkább a járművek következő, elvárt funkciójának.

Alig tizenöt évvel ezelőtt, 2011-ben a Mini bemutatta Rocketman nevű koncepcióautóját, amely egy kifejezetten vicces kinézetű, háromajtós városi kisautó volt, nevéhez hűen űrhajóra emlékeztető külsővel. Az ötlet akkor sok koncepcióhoz hasonlóan a kukában landolt, azonban úgy tűnik, Miniéknél visszatérhet az elveszett űrrakéta. Holger Hampf, a Mini dizájncsapatának vezetője egy interjúban azt mondta, hogy a márka továbbra is gondolkozik az autó egy sorozatgyártott változatán. Szerinte a koncepció "izgalmas projekt", mivel a Mini kíváncsi arra, hogy mit lehet belepakolni egy "olyan kicsi, 3,6 méter hosszú autóba". A Rocketman tényleg egy nagyon kicsi autó volt. Kompakt, háromajtós, és majdhogynem ugyanolyan nagy (vagy kicsi, nézőpont kérdése), mint az eredeti, 1959-es modell. A fő különbség a karbonváz, amely a 2010-es évek elején még inkább űrhajóra emlékeztető kinézetet adott az autónak. Belül négy ember férhetett el, papíron kényelmesen, és hátul pedig egy igen izgalmas, kinyíló csomagtérajtót rejtett. A tetőn a Mininél megszokott módon a brit zászló helyezkedik el, azonban gravírozva, ugyanis a teljes tető üveg. A vonalai egyértelműen merítettek az eredeti modellből és az akkori futurisztikus dizájnelemekből egyaránt. A hátsó lámpa például kiemelkedett az autó testéből, kissé emlékeztetve az ötvenes évek amerikai autóinak hátsó, szárnyszerű lámpáira - amelyek természetesen szintén az űrhajóktól kölcsönözték a kinézetet. Hasonlóan a hátsó csomagtér ajtajához, az oldalsó ajtók is érdekesen nyíltak. Két forgópontjuk is volt, egyszer kiemelkedtek az autó oldalából, majdnem 90 fokban, majd onnan lehetett őket az autóval párhuzamosan nyitni. A piac jelenleg teljesen más, mint tizenöt évvel ezelőtt, és egy ekkora autó ma még messzebb van az átlagtól, mint akkor, a belső technológiai fejlettségéről nem is beszélve. Aztán ott van még a biztonsági szabályok hada, amelynek kisebb autók kevésbé tudnak megfelelni, mint nagyobb társaik. Azonban ott a másik oldal, hogy olyan híres kisautók térnek vissza, mint a Twingo, ötvözve a nosztalgiát a futurisztikussággal. Ez a Rocketmanben már eleve megvolt. Hampf szerint bármilyen új autót dobjanak is piacra, annak kiemelten biztonságosnak kell lennie, és a legfejlettebb vezetést segítő rendszereket is tartalmaznia kell, amely komplexitást és plusz súlyt jelent. Egy Rocketman koncepció-szerű modellnél ez nem csak rizikó, de dizájn- és helybeli kompromisszum. Hampf úgy fogalmazott, hogy a csapatával jelenleg is "tanulmányozzák ezeket a tényezőket". "Nem könnyű", mondta, "Azt meg kell hagyni." Arról nem beszélt, hogy a Rocketman mikor látható gyártósorra küldhető állapotban, de amint megjelenik, könnyen a fent említett Twingo vagy a Renault 5-ös elektromos versenytársává válhat. Érdekes egyébként, hogy egyre több gyártó fordul a kisautók felé, mivel a piac egyre csak telítődik a nagyobbnál nagyobb SUV-kkel, így az a szegmens hemzseg a versenytársakkal. Jelenleg a Twingo, az 5-ös és 4-es Renault vannak jelen, illetve utóbbi Nissan Micra változata, mind elektromos modellként. Könnyen lehet, hogy az új Mini is az lesz. Képek forrása: Mini

Világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a szén-dioxid elektrokémiai átalakítására, mind a tudomány, mind az üzleti világ részéről. Ez érthető is, hiszen ha sikerül hatékony és stabil módszert találni, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy egy üvegházhatású-gázt akár a keletkezés helyén feldolgozhassanak. Ezáltal amellett, hogy megakadályozzák a légkörbe kerülését, fontos ipari alapanyagot, elsősorban szén-monoxidot állíthatnak elő. Fotó: Szegedi Tudományegyetemen A szén-dioxid elektrolízisénél használható, hatékony, stabil, akár 5000 órányi folyamatos működésre is képes gázdiffúziós elektródok létrehozását tűzték ki célul a Szegedi Tudományegyetem kutatói abban a projektben, amelyre 399.174.676 forintnyi támogatást is elnyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett 2025-1.2.1-HU-RIZONT Nemzetközi Kiválósági Kutatási Együttműködési Program keretében. A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2025-1.2.1-HU-RIZONT pályázati program finanszírozásában valósul meg. Bár a pályázati támogatást elnyert kutatási program idén március elsején indult, a témával már hosszabb ideje foglalkoznak az SZTE tudósai. „Nagyjából 10 éve kezdtük el az egyetemen a CO2 elektrokémiai átalakítására vonatkozó kutatásokat Janáky Csaba vezetése mellett. A nulláról indultunk, saját rendszereket, elektrolizáló cellákat kellett fejleszteni és persze a témában meglévő tudást gyarapítani. Az első fontos mérföldkő az volt, hogy a világon elsőként tudtunk stabilan működő, többrétegű elektrolizáló architektúrát létrehozni és működtetni. A következő lépcsőfok a hosszabb távú üzemeltetési eljárás kidolgozása, valamint minden korábbinál jobb működési eredmények elérése és publikálása volt. További fontos lépés volt, hogy sikerült olyan kísérleti eszközöket készítenünk, amelyek lehetővé teszik, hogy akár több ezer órán keresztül vizsgáljuk a folyamatot, annak minden paraméterét kontrollálva” – számolt be az eddig elért eredményekről Endrődi Balázs, a projekt szakmai vezetője. A CO2 elektrolízis során az egyik legnagyobb problémát a folyamat stabilitása jelenti. Ahhoz, hogy ipari körülmények között is megérje a folyamat működtetése, a jelenlegi, legfeljebb maximum pár ezer órás folyamatos működtetési időt jelentősen növelni kell. Az SZTE-n március elején indult, 3 éves kutatási program egyik fő célja a katód szerkezetének aktivitásra, valamint stabilitásra gyakorolt hatásának feltérképezése, majd ezek alapján jobb elektródok megalkotása. A szegedi kutatók vizsgálni fogják önhordó, valamint közvetlenül az ioncserélő membránra leválasztott katalizátorrétegek alkalmazhatóságát, valamint a katalizátorréteg porozitásának, illetve az abba adalékként beépített polimernek a szén-dioxid elektrolízisre gyakorolt hatását. A cél, hogy a feltárt szerkezet-hatás összefüggések alapján olyan elektródokat állítsanak elő, amelyekkel elérhető a legalább 5000 órás folyamatos üzemelés, ipari szempontból is releváns áramsűrűségen, és megfelelő energiahatékonyság mellett. „A most indult projektünk egy nagyon gyakorlatorientált kutatás, aminek sikere közvetlen hatással lesz az iparban keletkező CO2 újrahasznosítására. Világszerte nagy figyelmet kap most ez a téma, ami érthető is, hiszen a pozitív környezeti hatások mellett az az előnye is megvan az ipari kibocsátók számára, hogy szén-dioxid adó fizetése helyett értékes terméket állíthatnak elő. A terveink szerint, ahogyan az ezirányú kutatásaink során eddig is, ezután is beszámolunk majd a fontosabb eredményeinkről, talán az első ezzel kapcsolatos írásunk már idén megjelenik majd. A projekt végén pedig lesz egy olyan tudásbázisunk, ami az ipari szereplők számára is közvetlen értéket képviselhet a gyakorlati hasznosítás érdekében” – tette hozzá Endrődi Balázs. Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központhoz (IKIKK) tartozó projektötletek gyűjtését, így a „Gázdiffúziós elektródok szén-dioxid elektrokémiai átalakításához (CRUTCHES)„ című projekt fejlesztését és a pályázat előkészítését az SZTE Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság és a hozzá tartozó klasztermenedzsment koordinálta.

Lehetőségből valóság: önálló döntésre képes járműveket hozhat a mesterséges intelligencia Az autóiparban az MI úgy teremthet valódi értéket, ha elméleti vízióból megbízható, sorozatgyártásban is alkalmazható termékfunkcióvá válik, és így épül be a jövő mobilitási megoldásaiba. A Bosch fejlett vezetéstámogató rendszerei (ADAS) alkalmassá tehetik a járműveket arra, hogy lássák, érzékeljék és pontosan értelmezzék a környezetük információit, felismerjék a közlekedési helyzeteket, döntést hozzanak, és valós időben tudjanak reagálni az utakon. „A gépi látás, a szituációs és térbeli tájékozódás már nem csupán alapkutatási feladat. A Boschnál jó ideje azon dolgozunk, hogy MI-alapú technológiák segítségével a gyakorlatban is eredményesen használható, biztonságos megoldásokat kínáljunk a közlekedés és az ipar számára. A Bosch eddig nemzetközi szinten több mint 2000 MI-szabadalmat nyújtott be, és 2027-ig globálisan több mint 2,5 milliárd euró befektetést tervezünk a mesterséges intelligencia terén” – mondta el az AI Symposiumon Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Fotó: Bosch Az autó szeme mindent lát: MI-alapú biztonság az utastérben is Nemzetközi tanulmányok szerint minden tizedik közlekedési baleset abból fakad, hogy a vezetők elfáradnak, elálmosodnak vagy a figyelmüket eltereli valami a vezetés során. Ezért az EU általános biztonsági rendelete (General Safety Regulation, GSR) már 2024 óta előírja a fáradtságfigyelő megoldások alkalmazását az új autókban. 2026 júliusától pedig már arra is kötelezően előírt rendszerek vigyáznak, hogy a járművezetők figyelmét semmi ne vonja el menet közben. A Boschnál zajló MI-alapú utastér-biztonsági fejlesztések minderre sokrétű megoldást kínálnak, sőt még ennél is tovább mennek. „A biztonság már nemcsak a jármű külső környezetéről szól, egyre fontosabbá válik az is, ami az utastérben történik. Az új biztonsági szabályozások, az NCAP-minősítések és a növekvő fogyasztói elvárások hatására a beltéri érzékelés nagyon gyorsan fejlődik, így egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú járműipari innovációk ugyanakkor túlmutatnak a biztonságon: megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt” – fogalmazott Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője a budapesti AI Symposiumon tartott előadásában. Egészségügyi vészhelyzetben az AI azonnal beavatkozik A Bosch az autók belsőtér-érzékelésével (interior sensing) kapcsolatban számos kulcsfontosságú, mesterséges intelligenciára épülő innovatív megoldáson dolgozik. Ezek az összetett rendszerek a vezetőt és a teljes utasteret monitorozzák. Az utastérfigyelő kamerák és belső radarok által összegyűjtött adatok azonnali információval szolgálnak a jármű MI-alapú biztonsági rendszerei számára, amelyek figyelmeztetnek, finomhangolnak vagy szükség szerint be is avatkoznak. Vezetés közben a figyelem lanyhulása, egy pillanatnyi kihagyás vagy egy kisebb rosszullét is végzetes következménnyel járhat. Ezért a belsőtér-érzékelés kiemelt területei közé tartozik az életjelek monitorozása, ami főként szívritmus- és légzésszámbecslésre épül. A célja az, hogy még a sofőr cselekvőképtelenné válása előtt észlelhetők legyenek az egészségügyi rendellenességek, így a rendszer időben jelezhet, vagy kritikus helyzetben akár biztonságosan meg is állíthatja a járművet. Nem hagyja szó nélkül: az utasokra és a gyerekekre is vigyáz az intelligens rendszer A mesterséges intelligenciával támogatott, többkamerás és radarral kiegészült utastér-figyelő funkciók szinte mindenre figyelnek, ami a biztonság szempontjából fontos lehet. A 3D testtartás-érzékelő például arra is ügyel, ha bárki az autóban olyan pozíciót vesz fel, ami egy váratlan eseménykor sérülést eredményezhet. Ilyen, ha az utas a lábát a műszerfalra teszi, vagy a feje túl közel kerül a légzsákhoz, ami fokozott sérülésveszélyt jelent. De az autóban tartózkodók magasságának és testsúlyának becslésével a légzsákok működését is optimalizálni tudja a rendszer, és nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy a vezető a kezét a kormányon tartja-e. Az érzékeny szenzorokkal az AI észlelni tudja az esetlegesen a járműben felejtett gyermekek kívülről alig észrevehető jelenlétét is, ezzel életet menthet. A termékek mellett a gyártásba is beépül az MI a Boschnál Megbízható ipari termékek csak akkor létezhetnek, ha a tervezés és a gyártás teljes folyamatában maximális pontosság és hatékonyság érvényesül. A Bosch nemcsak innovatív termékeinek működésében, hanem azok előállításában is épít a mesterséges intelligenciára. A gyártás szinte minden fázisában alkalmaz olyan MI-alapú módszereket, amelyekkel a termékek végső minőségét javítja. Ezekre a megoldásokra a vállalat szakértői konkrét példákat is bemutattak a 2026-os AI Symposiumon. Az MI- és a gépitanulás-alapú megoldások szerepet kapnak a Bosch komplex járműipari MEMS szenzorainak fejlesztésében ugyanúgy, mint az ipari termékek gyártása során alkalmazott forrasztások automatizált minőségellenőrzésében. Az AI megoldást hozhat olyan „rejtélyes” jelenségek megszüntetésére is, mint az egyes járműkomponensekben (pl. légzsákelektronikákban) jelentkező, rendkívül zavaró és nemkívánatos zörgések, rezgések és súrlódások. A rejtett okok MI-alapú feltárásával a későbbi problémák még a sorozatgyártás előtt kiküszöbölhetők. A mesterséges intelligencia segítségével a fejlesztés és a gyártás hatékonyságát növeli a Bosch és a HUN-REN SZTAKI közös GraphRAG technológiája is. Ez funkciójában egy MI-alapú vállalati tudásközpont, amely minden Bosch-területen alkalmazható, beleértve a kutatás-fejlesztést, a mérnöki munkát és a minőségirányítást. A modell pontos válaszokat talál strukturálatlan adatok hatalmas tömegében, például PDF-ekben és jelentésekben, ezzel a mérnökök és a kutatók számára felgyorsítja a problémamegoldást, új szakemberek számára pedig megkönnyíti a futó projektekbe, fejlesztésekbe való bekapcsolódást.