Szergej Csemezov, a fejlett technikai eszközök kivitelére szakosodott Rosztyeh vállalat vezetője úgy nyilatkozott, hogy a siker az orosz polgári repülőipar két legfontosabb programja, az MC-21-es repülőgép és a PD-14-es hajtómű egyesítésének eredménye. Az MC-21-est az amerikai PrattÚWhitney PW1400G típusú hajtóművével is gyártani fogja az Irkut repülőgépgyár, ám az orosz híradások szerint a PD-14-es a fenntartásban olcsóbb, az üzemeltetésben pedig takarékosabb, halkabb és a környezetet jobban kímélő konstrukció. Az utasszállító gyártásának az idei évre tervezett beindítása 2021 végére tevődött át, mert az Egyesült Államok az Oroszország elleni szankciók keretében beszüntette a kompozitanyagok szállítását. Hazai gyártónak a Roszatom alabugai különleges gazdasági övezetében működő üzemét választották ki. A kéthajtóműves, rövid és közepes hatótávolságú MC-21-es utasszállító szűzrepülése 2017 májusában volt, a gép alaptípusa 180-200 utas szállítására alkalmas. Orosz tervek szerint ezek lépnek a szovjet gyártmányú Tu-134-esek, Tu-154-esek, Tu-204-esek és a hasonló polgári repülőgéptípusok helyébe. Szakértők úgy vélik, hogy az új orosz gép az Airbus A-320-as és a Boeing-737-es vetélytársa lehet.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A rendelkezésre álló adatok szerint a 445-ös számú főút 5-ös kilométerénél 2020. december 16-án 9 óra 32 perckor egy személyautó és egy kamion  eddig tisztázatlan körülmények között összeütközött. Az elsődleges adatok szerint a baleset következtében két személy meghalt.   Fotó: MTI/Donka Ferenc A helyszínelés idejére a rendőrök a főutat teljes szélességében lezárták. Kerülni a környező utakon lehet. Kérjük, hogy fokozott türelemmel közlekedjenek az érintett útszakaszon! A mai korábbi két halálos balesetről itt és itt olvashatnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az elektromos mobilitás elterjedése hozzájárulhat a közlekedés – és ezzel az egész gazdaság – ásványi üzemanyagoktól való függetlenítéséhez, a CO2-kibocsátás helyi és globális szinten való csökkentéséhez. Ezek a célok azonban csak úgy valósulhatnak meg, ha az elektromos hajtáslánc komponenseinek (a villanymotoroknak és az akkumulátoroknak) a gyártása és szállítása maga is minél csekélyebb szénlábnyommal zajlik.    Jelenleg Kína a világ első számú akkumulátor-gyártója, a Peugeot testvérvállalatai azonban most fontos lépést tettek annak érdekében, hogy már középtávon jelentősen csökkenthessék az akkumulátorok szállításának idejét, költségeit és környezeti hatásait.   A Peugeot társvállalatai és a Total energetikai óriás kötelékébe tartozó Saft vállalat idén februárban engedélyezett együttműködésében ugyanis hamarosan megkezdődik az észak-franciaországi Douvrinben a vállalat akkumulátorgyártó üzemének az építése. A gyár 2023-tól a márka új generációs elektromos padlólemezére épülő típusokat – elsőként a Peugeot e-3008 szabadidőjárművet – láthatja el helyben készülő akkumulátorokkal. Ezeket az energiatároló egységeket kifejezetten a jelenlegi EMP2 platformon alapuló, vadonatúj eVMP padlólemezhez fejleszti és méretezi gyártójuk, az Automotive Cell Company (ACC) nevű vállalat.    A cég először délnyugat-Franciaországban, Nersac városában (a Saft jelenlegi gyártóbázisán) hozza létre azt a kísérleti gyártósort, amelyen kialakítják az új generációs akkumulátorok gyártástechnológiáját. Ezt fogják aztán a Douvrin-i üzemben alkalmazni 2023-tól; a gyártás kezdeti éves kapacitása 8 GWh lesz, amit rövid úton meg kíván háromszorozni a vállalat. A tervek szerint a moduláris eVMP padlólemezen 60-100 kWh kapacitású akkumulátorcsomagok kaphatnak helyet, ami azt jelenti, hogy évente nagyságrendileg 300 ezer darab villanyautóra elegendő akkumulátorcsomag készülhet itt.   Habár az ACC félig-meddig „házon belüli” beszállítónak tekinthető, ugyanolyan szigorú feltételeknek kell megfelelnie, mint a Peugeot-t és társmárkáit jelenleg kiszolgáló kínai (a BYD, vagy újabban a Great Wall hálózatába tartozó) akkumulátorgyártóknak.    – Ahhoz, hogy az eVMP padlólemezt elsőként alkalmazó Peugeot 3008 a Douvrinben készülő ACC akkumulátorokat alkalmazza, a teljesítmény és az árképzés terén egyaránt maximálisan versenyképesnek kell lennünk – árulta el a francia  L’Argus hírügynökségnek Yann Vincent, az ACC ügyvezető igazgatója.    Ami a teljesítményt illeti, a tervezett akkumulátorok méretezéstől függően 400-650 kilométeres hatótávolságot tesznek lehetővé, köszönhetően új vegyi összetételüknek. Noha ezek a lítium-ion akkumulátorok a klasszikus nikkel-mangán-kobalt katódokat alkalmazzák, csökkentett kobalt-tartalmuknak köszönhetően nem csak olcsóbbak lesznek, de energiasűrűségük és élettartamuk is nő. Az ACC új generációs akkumulátorai 2021-re kaphatják meg a hatósági engedélyeket, ezt követően kezdődhet meg a gyártás előkészítése.   A Douvrini gyártóüzem fontos szerepet játszik majd a Peugeot azon stratégiai célkitűzésében, hogy 2025-től minden modellcsaládját teljes mértékben villamosítsa. Ennek érdekében a vállalat 2018 áprilisában önálló e-mobilitási részleget hozott létre, majd 2019 elején, Párizs közelében megnyitotta elektromos hajtáslánc kompetencia-központját (CEP).    Itt összesen 32 millió eurós beruházással hoznak létre fejlesztési és tesztlaboratóriumokat. A CEP szorosan együttműködik azzal a szintén a francia főváros mellett működő, villanymotorok fejlesztésére, gyártására és értékesítésére szakosodott vegyesvállalattal, amelyet még 2018-ban alapított a Peugeot és a japán Nidec.    A mintegy 220 millió eurós beruházást megvalósító vegyesvállalat 900 ezer darabos tervezett éves gyártáskapacitásával hamarosan a világ legnagyobb villanymotor-gyártói közé emelkedhet.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A VW felügyelőbizottságának határozata szerint az állandó költségeket 5 százalékkal, a beszerzési költségeket 7 százalékkal csökkentik 2023-ig. A részleteket 2021 első negyedévében dolgozzák ki. A testület döntésével egyelőre lezárult a VW jövőjéről hónapok óta folytatott vita, amelynek főszereplői az autóipari változásokhoz illeszkedő újításokat sürgető vezérigazgató, Herbert Diess, és az átalakulástól a munkahelyeket féltő üzemi tanácsi vezető, Bernd Osterloh.   - A költségeket valamennyi márkánál és a világ összes régiójában csökkentik, az elektromobilitás és a digitalizáció területén elkezdett beruházásokat pedig a legnagyobb következetességgel folytatják tovább, hogy biztosítsák a VW "életképességét" - nyilatkozott Herbert Diess a hétfő késő este véget ért tanácskozásról kiadott közlemény szerint.   A hagyományos meghajtású járművek gyártásához képest kevesebb munkaerőt igénylő elektromobilitás további erősítése mellett kiálló cégvezető és a munkavállalói érdekeket képviselő üzemi tanácsi vezető törekvései közötti egyensúly jegyében Bernd Osterloh hozzátette, hogy a tervek közös megvalósításában mindenki "továbbra is támogatja a nyereségesség és a munkahelymegőrzés elvének egyenlőségét, és a munkavállalók képzésének fontosságát".   A vezérigazgatói tisztségbe a VW-t megrázó dízelbotrány után, 2018-ban kinevezett Herbert Diess azt is sürgette, hogy a vállalatcsoport átalakításához szükséges érdekérvényesítő képessége erősítésére hosszabbítsák meg 2023-ban lejáró megbízatását 2025-ig. Ezt végül nem érte el.   A VW legutóbb novemberben részletezte terveit, amelyek azt szolgálják, hogy a csoport hagyományos autóipari vállalkozásból az általuk digitális mobilitásnak nevezett terület világszerte vezető szereplője legyen. A 2025-ig kitekintő tervek szerint kutatás-fejlesztésre és az újítások bevezetésére 73 milliárd eurót fordítanak. A gyártásban és a gyártmányokban is egyre fontosabb digitalizációra 27 milliárd euró, az elektromobilitásra 35 milliárd jut, további 11 milliárd eurós ráfordítással pedig kifejlesztik a modellkínálatukban szereplő hagyományos meghajtású gyártmányok hibrid változatát.   A világszerte több mint 670 ezer embert foglalkoztató VW-hez a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda autómárka tartozik, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja. A társaság a legutóbbi, szeptemberrel záródott negyedévben 2,61 millió gyártmányt értékesített, ami 1,1 százalékos csökkenés éves szinten. Értékesítési árbevétele 3,4 százalékkal 59,36 milliárd euróra, adózás utáni eredménye 31 százalékkal 2,75 milliárd euróra csökkent.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!