Múzeumlátogatás a weboldalon keresztül A 16.500 négyzetméteren elterülő kiállítás bejárása akár öt kilométeres sétát is jelenthet. A múzeum weboldalán azonban csak néhány kattintás szükséges ahhoz, hogy egyéni igényeinknek megfelelő élményben legyen részünk. A weboldalon 360 fokos felvételeken tekinthetjük át a 12 termet és a bennük található járműveket. A múzeumot több kiemelkedő személyiség szemszögéből is megismerhetjük. Egyikük Jutta Benz, akinek különleges kapcsolata van a múzeummal, hiszen ő  Carl Benz, az automobil feltalálója és felesége, Bertha unokája. Vagy Bernd Mayländer, aki húsz éve vezeti a biztonsági autót a Forma 1-ben. De bejárhatjuk a múzeumot Dr. Ulrike Groos-szal, a Stuttgarti Művészeti Múzeum igazgatójával, Gorden Wagenerrel, a Daimler AG vezető tervezőjével és Benedikt Weilerrel, a Mercedes-Benz Múzeum kurátorával is. Interaktív séta az Instagramon is A Mercedes-Benz Múzeum tárlatvezetőinek számtalan érdekes története van az állandó kiállításokról és az épületről. Lelkesedésüket és a kiállítással kapcsolatos meghökkentő tényeket, adatokat szívesen megosztják a helyszíni túrák résztvevőivel, illetve az Instagramról érkező látogatókkal is. Érdekes történeteik vannak az állandó kiállításokról, valamint az aktuális, „A Mercedes-Benz G-osztály 40 éve” című időszakos kiállításról is. Ez utóbbi lenyűgöző tényekkel szolgál a legendás terepjáróról. A múzeum Instagram csatornáján további interaktív túrákat is terveznek (@mercedesbenzmuseum). Múzeumbejárás YouTube videókkal A múzeumot bemutató videóban a sikeres youtuber, Shmee150, öt kevésbé ismert érdekességet mutat be a Mercedes-Benzről 180 fokos virtuális valóság formátumban. A csatorna látogatói maguk is körülnézhetnek a múzeumban. Azok számára, akik több időt szeretnének eltölteni a látogatással, egy teljes útvonal is elérhető, amely az éjszakai Mercedes-Benz Múzeumot mutatja be. A filmet az „Éjszaka a múzeumban” című rendezvényen készítették olyan bloggerek és influenszerek részvételével, akiknek lehetőségük volt egy egész éjszakán keresztül felfedezni a múzeumot. A sokszínű Mercedes-Benz Classic A Mercedes-Benz Classic különféle digitális formátumokat kínál, beleértve a legendás modelleket bemutató „ALL TIME STARS” kiállítást, az archívumokat és a gyűjteményt, a Classic Centert, a hivatalos márkaklubokat és egyéb érdekességeket. A Mercedes-Benz Classic webhelyen minden megtekinthető. Útmutató és kvíz A digitális csatornák további ajánlatokat kínálnak a csillagos márkához. A „Melyik klasszikus autó illik Önhöz?” kvíz kitöltésével például néhány kattintásból kiderül a látogatók számára, hogy a márka 135 éves történetének melyik álomautója felel meg leginkább az egyéniségüknek. A „Kinek melyik klasszikus” című útmutató pedig példákkal színesített áttekintést ad a modellekről. A weboldalon gyakorlati tippek is találhatók a klasszikus autók karbantartásáról és a téli szünet után az új szezonra való felkészítésükről.

Vannak, akik még kivárnak, és vannak, akik a mai napig hiszik el, hogy egyszer önvezető autók gurulnak majd az utcán, bármilyen sofőri beavatkozás nélkül. Pedig a trendek egyértelműek, egyre több és több hagyományos autógyár fektet komoly összegeket az önvezető rendszerek fejlesztésébe, és a beszállítói oldal is egyre komolyabban vehető, technikailag a mostani szabályzásokat is meghaladó technikákat mutat be. És éppen itt a bökkenő: a szabályozási háttér. Ami annyira nem is bökkenő, inkább csak annak a következménye, hogy jelenleg annyira kis szegmenst jelentenek az önvezető technológiák, hogy nem keltették fel mérvadó módon az országvezetők figyelmét. Az viszont meglehetősen erős jelzés, hogy az egyik nagyhatalom máris radarjára vette, mi több, vizsgálni kezdte az autonóm gépjárművek kérdését. A las vegasi CES technológiai kiállításon jelentette be Elaine Chao, az Egyesült Államok közlekedési minisztere, hogy megkezdték a munkálatokat egy új indítvány beadásához, ami teljes egészében az önvezető autókkal foglalkozik majd. Ez lesz AV 4.0, amit azért hoznak létre, hogy befoltozzák a jelen lévő szabályozási lyukakat, és módosítsák az önvezető autókra vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Mindez különösen fontos egy olyan országban, ahol egyébként is meglehetősen aktív a sofőrsegéd rendszerek fejlesztése. Nem sok ország van, ahol a tesztzónákon kívül, tehát akár a közutakon is lehetőség van élesben tesztelni a különböző önvezetést segítő kamerákat, lidar és radar rendszereket, de az Egyesült Államok pontosan ilyen. Nem véletlen, hogy egyre több és több cég alakul a tengeren túlon, amelyik kifejezetten erre szakosodik. Az USA célja, hogy egyesítse 38 szövetségi állam szabályozási rendszerét az önvezető autókat illetően, és központi útmutatást nyújtsanak nem csak önkormányzati, de állami szinten is. Az intézkedéseiket egyeztetések előzik majd meg a fejlesztő cégekkel, figyelembe véve, hogy mi az ő érdekük, milyen környezet lenne számukra a leghasznosabb. Miközben elsődleges szempontnak tartják a közlekedés biztonságát, fontosnak tartják azt is, hogy sikerüljön elfogadtatni az önvezetés előnyeit a polgárokkal is, így rögtön kettős szerep jut a kezdeményezés számára. Jelenleg ugyanis a legtöbben fenntartásokkal kezelik a hasonló technikai megoldásokat, ami nem csoda, hiszen nem volt példa nélküli, hogy önvezető autóval okoztak balesetet, vagy legalábbis része volt egy-egy közúti balesetnek egy olyan autó, amelyik éppen félautonóm módban volt. Elég csak az Uber Volvo balesetére gondolni, vagy a megannyi esetre, amelyikben érintett volt a Tesla Autopilot rendszere. Utóbbi eseték jól mutatják, hogy mennyire szürke zóna a legtöbbek számára, hogy mennyi a sofőr, és mennyi a rendszer felelőssége adott esetben. Változó, hogy mennyire bízhatjuk rá magunkat az autó technológiáira, ezért is kezelik megfelelő óvatossággal a gyártók is, és ezért fontos mindig emlékeztetni a felhasználókat, hogy mennyi is az ő felelősségük. Amerika példájára visszautalva, jelen állás szerint minden állam maga döntötte el, hogy mennyi kommunikációt követel az autógyártóktól, és milyen mélységig engedi a különböző fejlesztő cégek mozgását a területén. Arizona, California vagy Michigan például meglehetősen korlátozta a rendszerek használatát. Az 56 oldala dokumentum, amit most előkészítenek, lehetőséget biztosítana Amerika számára, hogy átformálják a közlekedési kultúrát, miközben növelhetik a gazdaságot és a termelést. Az önkormányzatoknak is érdeke, hogy minél kevesebb baleset legyen a közutakon, az ide vezető úton pedig úgy tűnik, hogy megkerülhetetlenek az önvezető járművek. Hiszen egy jó rendszer képes lenne csökkenteni az emberi beavatkozás miatt történő baleseteket, főleg azokat, amelyeket figyelmetlen sofőrök okoztak. Elsődleges prioritás a biztonság, a személyes adatok védelme, illetve az állandóan vitatott téma: a cyber támadások elleni védelem. Miközben a legtöbben a fejlesztői szoftver támadhatóságával voltak elfoglalva, elkerülte a figyelmüket az elektromos hálózat támadhatósága, pedig meglehetősen alapvető problémát vet fel. Hiszen az jól látszik, hogy a legtöbb gyártó fél vagy teljesen önvezető autója elektromos hajtást kapna, és a legtöbben a központi elektromos hálózatról töltik majd újra. Az elektromos hálózat támadhatósága így egyre nagyobb réteg számára lesz kulcsfontosságú kérdés. Fontos kitétel még, hogy technológia semlegesek maradjanak, tehát meghagynák a vásárlóknak a lehetőséget, hogy kiválasszák a leghatékonyabb, legkörnyezetbarátabb megoldásokat. Mégis a legfontosabb tanulság, hogy az USA már elkezdte a szabályozási háttér modernizálását, így a többi kormánynak is ideje felébredni.

Kerékpárforgalmi létesítmények felújítására és B+R kerékpártárolók kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást a Budapesti Közlekedési Központ 2019. elején. A nyertes ajánlattevővel 2019. július 28-án kötötték meg a kivitelezési szerződést. A helyszíni kivitelezési munkák 2019. október 7-én kezdődtek el. A 27 új B+R kerékpártároló 2020. január 24-étől használható. A bővítés előtt 36 helyszínen volt biztosítva összesen 1014 kerékpár számára a parkolás. „A fenntartható közlekedés megvalósítását szolgáló fejlesztés ugyan Budapesten még gyerekcipőben jár a nyugat-európai példákhoz képest, de a Budapesti Közlekedési Központ mindent megtesz azért, hogy a városi közlekedésben a környezettudatos megoldásokat és a járműmegosztáson túl a kombinált utazást népszerűsítse” – hangsúlyozta a BKK vezérigazgatója. Dr. Varga Ivett hozzátette: „A B+R mellett egy több mint 8 milliárd forintos kerékpáros fejlesztés is folyamatban van, és a Nagykörút kerékpárosbaráttá alakításán is dolgoznak a tervezőink.” Karácsony Gergely főpolgármester a főváros döntéshozói és közlekedési szakemberei bevonásával a növekvő tendenciát mutató kerékpáros közlekedés feltételeinek gyors továbbfejlesztéséről döntött. Ha a későbbi tapasztalatok kedvezők lesznek, a Hungária körúton belüli városrészeken, a gépjárműforgalom érdemi korlátozása nélkül is kialakítható bringás főhálózat egy része a járvány után akár véglegessé is válhat. A B+R projekt létesítményeit a kiemelt helyszíneken (Szentlélek tér, Klinikák metróállomás, Mátyásföld Imre utca, Aquincum) egyedi arculattal, és az eső ellen védő tetővel látták el. Az egyéb helyszíneken ugyanezen lefedésekhez esztétikailag illeszkedő totemoszlopok, információs táblák, illetve önálló, jelzés nélküli kerékpártámaszok kerültek ki. Az új fejlesztések, illetve a jelen fejlesztéssel érintett, már meglévő B+R kerékpártárolók ezen a térképen láthatók.