A márka közleménye kiemelte, hogy a Mazda pozitívan áll a rendkívül bizonytalan üzleti környezethez, és újra elköteleződik amellett, hogy 2050-ig mindenfajta tevékenysége karbonsemleges legyen. Az elmúlt években az autógyártók működési környezete jelentős mértékben megváltozott, különös tekintettel Európára, köszönhetően az egyre növekvő számú elektromos termékeknek és a kapcsolódó szabályozási környezetnek. Annak érdekében, hogy ezekre a jövőbeni kihívásokra rugalmasan tudjon reagálni, a Mazda egy háromfázisú, 2030-ig tartó tervet tett közzé. Gyorsított ütemű elektrifikáció a Mazda többmegoldásos megközelítésében A 2024-ig tartó első fázisban a vállalat a környezet változásaira rugalmasan reagáló képességek növelésére összpontosít a technológiai fejlesztések, az ellátási láncok és a költségcsökkentési törekvések további erősítése révén. Ez idő alatt a Mazda tovább gyorsítja flottája elektrifikációját, és a Mazda többirányú megközelítésének következetes alkalmazásával olyan autókat tervez bevezetni, amelyek megfelelnek az adott piaci szabályozásoknak. "Nagyon büszkék vagyunk a Mazda MX-30 BEV sikerére és a közelmúltban bevezetésre került Mazda CX-60 PHEV[2] hihetetlen értékesítési eredményeire Európában, ahol több mint 20 000 autót adtunk el. Továbbá jövőre érkezik a Mazda MX-30 R-EV, majd ezt követően további elektromos járművek, köztük a három üléssorral rendelkező Mazda CX-80" - írja a közlemény. Elektromos autós átállás 2025-től 2027-ig, ahogy a szabályozások szigorodnak, különösen Európában, a Mazda folytatja a kínálata elektromosításához szükséges alkatrészek gyártását. Ez magában foglalja a Mazda különféle elektrifikációs és gyártási technológiájának finomítását, illetve alkalmazását, valamint az új akkumulátoros elektromos járművek globális kereskedelmét. Az akkumulátoros elektromos autók (BEV-k) bevezetésének felgyorsítása 2030-ig, stratégiai partnerségeken keresztül Ez az átállás a 2030-ig tartó harmadik fázisban fejeződik be. A Mazda az elektrifikációt célzó váltást különböző területeken megvalósuló partnerségek révén éri el. A bemutató során bejelentették, hogy a Mazda együttműködési megállapodást írt alá partnereivel nagy hatékonyságú elektromos hajtásegységek közös fejlesztésére és gyártására. Az összes Mazda modell 2030-ig történő elektrifikálása felé tett első lépésként a Mazda csatlakozott egy vegyesvállalathoz, amelynek célja, hogy rendkívül hatékony gyártási technológiát fejlesszen, illetve kialakítsa az elektromos hajtásegységek gyártási és ellátási kereteit. A Mazda Corporation vezetősége továbbá bejelentette, hogy közös fejlesztési megállapodást[3] kötöttek inverterek fejlesztéséről, beleértve a szilícium-karbid félvezetőket is, illetve közös fejlesztési megállapodást[4] írtak alá új generációs motortechnológiák fejlesztéséről, valamint egy közös vállalatot[5] is alapítottak két partnercéggel, hogy tovább bővítsék ismereteiket és tovább fejlesszék a motortechnológiákat. A Mazda továbbra is partnercégeitől szerzi be az akkumulátorokat. A meglévő beszállítók mellett a Mazda a közelmúltban megállapodást kötött az Envision AESC-vel, hogy akkumulátorokat szerezzen be elektromos járművek gyártásához Japánban. Mivel további akkumulátoros elektromos modelleket is terveznek bevezetni, a Mazda középtávon mérlegeli az akkumulátorgyártásba való beruházás lehetőségeit. "Termékeink fejlesztése folyamatos, így a Mazda tovább folytatja biztonsági rendszereinek folyamatos újítását, és további erőfeszítéseket tesz a fejlett, emberközpontú vezetőtámogató technológiák fejlesztésére annak érdekében, hogy 2040-ig nullára csökkentse az új Mazda modellek által okozott halálos balesetek számát" - zárul a közlemény. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, eddig tisztázatlan körülmények között ma reggel 6 óra körül egy autó és egy busz ütközött össze Budapest XVIII. kerületében, a Ferihegyi Repülőtérre vezető úton, az Alpár és a Csata utca közötti szakaszon. A személyautóban két férfi életét vesztette. Az ütközésben összeroncsolódott személygépkocsi és busz  - Fotók: MTI/Mihádák Zoltán   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Karácsony környékén, illetve a téli hónapokban sokan indulnak el külföldre céges autóval rokonlátogatás vagy kikapcsolódás céljából. Fontos ilyen esetben előre tájékozódni az érintett országok közlekedési szabályairól, betartani azokat, valamint mindig figyelni a kötelező díjfizetésre – legyen szó autópályáról vagy éppen parkolásról – hogy elkerüljük a bírságokat, amelyek Magyarországon is utolérnek minket, akár több év elteltével is. A Going abroad (Utazás külföldre) elnevezésű, Android rendszerű okostelefonokra és iPhone-ra is 22 nyelven elérhető alkalmazás például hasznos információkkal szolgál minden egyes uniós ország közúti közlekedési szabályairól, emellett pedig közlekedésbiztonsági kvízjátékot és memóriajátékot is tartalmaz. A továbbiakban a LeasePlan flottakezelő ad hasznos tanácsokat azzal kapcsolatban, hogy lízingelőként mire számítsunk a külföldön kirótt büntetési tételek esetén. Kihez érkezik a fizetési felszólítás? Operatív lízing esetén a jármű üzemben tartója a bérbe adó, így a büntetésekkel kapcsolatos levelek is hozzá érkeznek. A lízingelő cég azonban ettől függetlenül felelős a bírság megfizetéséért. A flottakezelő minden esetben köteles együttműködni a külföldi hatóságokkal, és ki kell fizetnie a pénzbeli büntetést, amelyet aztán továbbterhel a szabályszegést elkövető céges autó használójára. Lehet fellebbezni? A bírságot kiszabó ország internetes oldalán az ügyintézési szám beírásával általában be lehet tekinteni az ügy adataiba (különös tekintettel a gépjárműről készült fotókra). Ha céges autó használójaként jogosulatlannak véljük a büntetést, úgy a jogorvoslati kérelem benyújtásához nekünk kell alátámasztanunk hivatalos dokumentumokkal az igazunkat. Ilyen helyzetekre nem árt, ha bizonyítékként pár évig megőrizzük a parkolójegyeket, autópályamatricákat, illetve az ezekről szóló visszaigazolásokat vagy fényképes másolatokat. A hatóság hivatalos határozata nélkül a flottakezelő nem tudja a rendszerben leállítani a kifizetési folyamatot, mivel nem tartozik a hatáskörébe a bírság jogosságának felülvizsgálata. El lehet kerülni a fizetést? A nemzetközi szabályozások értelmében az országok átadják egymásnak a tulajdonosi, illetve üzembentartói adatokat, így a külföldön elkövetett szabálysértések sem maradnak büntetlenül. Idővel a bírságok befutnak a flottakezelőhöz és így az ügyfelekhez is. Az adatszolgáltatás során a lízingcég a vele szerződésben álló vállalat adatait adja át, amelyet a hatóság megkeres a sofőr kilétével kapcsolatban. Amennyiben a járművet használó cégként a megadott határidőn belül nem szolgáltatunk információt, úgy emelt összegű bírságra számíthatunk. Alapszabály, hogy ha nincs kifogásunk a büntetés ellen, akkor minél hamarabb fizessük be a megállapított összeget, hogy ezzel is elkerüljük a bírság növekedését, illetve a pótdíjfizetési kötelezettséget, és számoljunk azzal, hogy az utalás legalább egy munkanappal később teljesül. Amikor azonban megkapjuk a lízingcégtől a bírság fizetésére felszólító emailt, minden esetben vegyük fel a hatósági ügyintézéssel foglalkozó osztállyal a kapcsolatot, hogy kiderítsük, ki tudjuk-e még fizetni a büntetési tételt, mielőtt a flottakezelő rendezi azt. Dupla befizetés esetén a lízingcégnek kezdeményeznie kell a külföldi hatóságnál a visszautalási folyamatot, amely akár hónapokig is eltarthat. Mennyi az elévülési idő? Nem ritka, hogy évekkel korábban elkövetett közlekedési vétségről érkezik felszólítás. Az olasz büntetéseket például gyakran egy év elteltével postázzák, mivel Olaszországban a külföldi állampolgárokat érintő közlekedési bírságok kiszabásának, és megküldésének határideje a jogsértés időpontjától számítva 360 nap, a követeléskezelőnek pedig a szabálysértés típusától függően 5-10 év áll rendelkezésére a bírság behajtására szintén a korábban említett dátumtól kezdődően. De olyan is előfordul, hogy más országokban akár 6-7 évvel ezelőtti bírságokat hajtanak be a hatóságok, amelyek ráadásul a különböző adminisztrációs költségek miatt az idő elteltével hatalmasra is nőhetnek. Ezt is az eltérő jogszabályi környezet okozza, így nem alapozhatunk a hazai 5 éves elévülési időre. Mit büntetnek leginkább? Mivel az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a büntetések területén, így az egyes országok maguk döntenek a bírságok nagyságáról és a büntetési tételekről. A tagállamok között kölcsönös jogsegélynyújtás van érvényben olyan cselekmények esetében, amelyek a megkereső, illetve a megkeresett állam nemzeti joga szerint is büntetendőnek minősülnek. Az információmegosztás nyolc esetben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben. Ez azt jelenti, hogy 70 eurót – a Salzburg Fórum országai, Ausztria, Bulgária és Horvátország esetében pedig 50 eurót – meghaladó összeg esetén az Országos Rendőr-főkapitányság vállalja a jogerőssé vált bírság végrehajtását, amennyiben a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti be. Lízingautók esetén erre nem kerül sor, hiszen a bérbe adó cég minden esetben rendezi az anyagiakat, melyek elszámolását közvetlenül intézi a bérbe vevővel. A lista azonban jól mutatja, hogy mely közlekedési eseményekre fókuszálnak leginkább az uniós hatóságok. Ugyanakkor a lízingcégen keresztül például jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási díj nem fizetése esetén is kaphatunk az autópálya-fenntartótól, illetve a parkolási társaságtól jövő fizetési felszólítást, ahogy az említetteken túl egyéb közlekedési szabályszegéseket (pl. elsőbbségadás elmulasztása, szabálytalan előzés) is büntethetnek a különböző országok eljáró szervei. A környező országokat figyelembe véve Ausztriában és Horvátországban gyakori a sebességellenőrzés radaros, lézeres és autóba szerelt mobil eszközökkel egyaránt, míg Szlovéniában az autópályadíj-fizetési kötelezettséget veszik nagyon szigorúan. A gyorshatjók Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is jelentős büntetésekre számíthatnak. Utóbbi országban ráadásul nemrég bővítették a KRESZ-t az agresszív vezetés fogalmával, amelybe beletartozik a veszélyes megközelítés, az indokolatlan fékezés, a leszorítás, a villogás, a dudálás, a forgalmi sávok közötti cikázás vagy például a motor hangos „túráztatása”. Emellett pedig a vezetés közbeni szabálytalan telefonhasználatot és a biztonsági öv mellőzését is súlyos pénzbüntetéssel sújtják itt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Eddig tisztázatlan körülmények között ma reggel 6 óra körül egy autó és egy busz ütközött össze Budapest XVIII. kerületében, a Ferihegyi Repülőtérre vezető úton. Az elsődleges információk szerint a személyautóban két férfi életét vesztette. A ferihegyi gyorsforgalmi utat a helyszínelés és a műszaki mentés idejére a rendőrök az Alpár utca és a Csata utca közötti szakaszon lezárták.  A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja a baleset körülményeit.​​