Mottó A változó geopolitika mellett háborúk és katonai szövetségek formálták a magyar hadiipart, melyben több zseniális mérnök alkotott úttörő járműveket, ezek nemcsak a katonai mezőnyben voltak világelsők, róluk szól technikatörténeti sorozatunk.   A vizek és gépek városa Természeti adottságainak köszönhetően a magyar ipar kezdetben főleg mezőgazdaságot szolgálta és a múlt század elején is a nyugati országrészben volt fejlettebb, nem véletlenül, hiszen a Kisalföldön virágzott a növénytermesztés és állattenyésztés, ami Szentgotthárdot kaszák, Mosonmagyaróvárt pedig ekék gyártására ösztönözte, az egyre bőségesebb mezőgazdasági termékek szállítására pedig vasúti kocsik készültek Győrben. 1896. december 28-án egymillió koronás alaptőkével megalakult a Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság, Győrben 1898-tól már személyszállító vagonok is készültek. Négy lóerős teljesítményű Kühne mezőgazdasági gép Szigorúan titkos ágyútalp 1902-ben katonai szállítóeszközök gyártását tervezték. Az első hadi megrendelés a a Bécsi Tüzérségi Szertártól érkezett (K.u.K. Artillerie-Zeugs-Depot in Wien): „a beküldött 19 rajz és 4 fénykép alapján a lövedéktalp mintapéldányát a legnagyobb gondossággal kell elkészíteni, mert különben a gyár nem kap rendelést.” Miközben a tüzérségtől bekérték a gyártmányhoz szükséges alkatrészeket, „nyomatékosan felszólítottak mindenkit, hogy a munkáról senkinek felvilágosítást ne adjanak, és a rajzokat is titkosan kezeljék.” Gőzautó Nem volt titkosított a Győri Hírlap 1903 augusztus 30-i cikke, mely az „automobilgyártás előkészületeiről” szólt. Közben az MWG megvette a Stolz-féle berlini gőzkazán szabadalmát, a teherszállító automobilét koksszal, a személyszállítóét olajjal fűtötték. „A legtökéletesebb gőzautomobil típus első példánya Kielben, a német császár öccsének készült, a második vagongyári megrendelésére.” Az 1905-ös németországi hadgyakorlaton Stolz-rendszerű gőzgép hajtotta a Krupp teherkocsiját. Győri trén 1905 március 16-án az V. Bécsi Nemzetközi Autókiállításon bemutatott katonai vontató öt pótkocsit húzott: a hat négyzetméteres platójú vonógép mind a négy vasabroncsos kerekét négyhengeres, 40 lóerős teljesítményű benzinmotor hajtotta. A Ludwig v. Tlaskal százados által tervezett és róla elnevezett rendszerben a kéttengelyes pótkocsik kanyarordáskor követték a vontató nyomvonalát, ami szűk utakon is megkönnyítette a trén biztonságos haladását. Ha nem volt elég a motorerő, akkor a lekapcsolt utánfutókat egyenként csörlőzte fel a vontató. Világelsőség „Vállalatunk 1903 óta foglalkozik gépjárművek tervezésével és gyártásával, és mint az első magyar autógyárak egyike jelentősen hozzájárult a hazai autóipar fejlődéséhez. Itt különösen szeretnénk kiemelni azt, hogy autógyár részlegünk a (mechanikus) négykerék-hajtás történetében (1904) elsőként szerepel.” Az I. világháborús német nyelvű vagongyári prospektusából származó idézet szerint a vagongyáriak még szerénykedtek is, hiszen gépük kormányzása is úttörő volt. Üreges kocsitengely Az Automobil Allgemeine Zeitung tudósítása alapján a különleges gép „elsőrendű látványosság” volt. „Ez a győri Vagongyárnak Ludwig v. Tlaskal-Howall vezérkari százados tervei alapján elkészített kísérleti katonai vontató szerelvénye, amely újdonság az egész autós világ számára, mert ez az első benzinhajtású kocsi, amelynél mind a négy kerék meghajtott és kormányzott.” A különleges szerkezet megépítésében jelentős szerepe volt a magyar Koroknay Gyula somogyi mérnöknek, aki „a főtengely forgását az üreges kocsitengelyen keresztül vitte át a négy kerékre, mégpedig úgy, minden egyes kerék forgásához szükséges impulzust két, egymással szemben diametrálisan elhelyezkedő ponton kapta. Minden kerék a súlypontja körül elforgatható és önbeálló volt, úgyhogy a vontató a kanyarban csak 25 cm-es keréknyomot hagyott hátra. A vontatmány öt pótkocsijainak kerekei szintén önbeállóak voltak, és kormányzáskor pontosan nyomon követték a vontatót.”   Mechanikus 4WD, 4WS Ahogy sok más találmány esetében, itt is volt némi versengés, hiszen a forradalmi megoldást Tlaskal százados először a Wiener-Neustadt-i Österreiche-Daimler Motoren Geselschaftnak ajánlotta, de elutasították, a győriek viszont felvállalták kivitelezését. Később Paul Daimler javaslatára az osztrákok mégis megépítették négykerék-hajtású páncélautójukat, melyet 1906-ban mutattak be a császári hadgyakorlaton. A hitelességhez tartozik, hogy a Lohner-Porsche már 1900-ban készített négykerék-hajtású autót, de annak kerekeit villanymotorok hajtották, az ehhez szükséges áramot benzines aggregát termelte, vagyis elektromos erőátvitelű hibridként működött. Vagyis kétségtelenül világelső az 1904-es győri vontató, melynek mind a négy kereke mechanikusan meghajtott és kormányzott volt. Osztrák-magyar kooperáció 1909-ben már katonai megrendelésekre dolgozott a győri Waggongyár, mely először pótkocsikat, majd teherautókat gyártott Austro-Daimler licenc alapján. Egy évvel később felbontották az Austro-Daimlerrel kötött szerződést és a vasúti kocsik gyártásé lett a főszerep a 2400 munkást foglalkoztató gyárban, ahol már érezhető volt a háború közeledése. Önálló részleggé vált a hadianyaggyártó üzem, melyben katonai járművek, tüzérségi vontatók, páncélborításos lőszerszállító kocsik, aknavetők, szétszedhető barakkok, céltábla állványok, majd tüzérségivontató-kerekek készültek. Győri vontató                           Forrás: Rába V-típusú teherkocsi 1913-ban az Erste Böhmische-Mahrische Maschinenfabrik cég licence alapján V-típusú tehergépkocsik mellett 2 és 4 üléses Alpha, valamint hatszemélyes Grand személyautók készültek. A nyitott Alfa, vagy Alpha modellből tíz darabot gyártottak polgári célokra 1914 első felében, ezekhez a Praga/Praha cég szállította az alkatrészeket, a licencadó pedig a tervrajzokat és anyagelőírásokat. (Az Alfa, vagy Alpha névnek nincs kapcsolata az olasz Alfa Romeóval.) Közben a kisautókkal leálltak, mert a győri telephelyen is a katonai beszerzéseké lett a főszerep. 1918-as Grand automobil                  Forrás: Rába Közös alkatrészek A nagyobbik autómodell, a nyitott és csukott kivitelű Grand több alkatrésze csereszabatos volt a V-teherkocsiéval, ami előny volt a gyártásnál. A háború kitöréséig húsz teherkocsi és harminc Grand személyautó készült Győrben, ahol aztán hadi megrendelések keretében ütegparancsnoki és sebesültszállító változatokra álltak át. A háború alatt a háromtonnás V-típusú teherautóból háromszázat szállítottak a hadseregnek. Egységes alváz személyautónak és teherkocsinak        Forrás: Rába                 RÁBA V TEHERAUTÓ Motor: 35 LE Tengelytáv: 3300 mm Sebesség: 16-25 km/ó Önsúly: 3600 kg Teherbírás: 3-5 tonna További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!