Számos jelentés A Statisztikai Hivatal 1926-tól minden év májusában rendszeresen közzétette a gépjárműállományról szóló jelentéseit: az akkori adatok szerint Magyarországon 6712 személygépkocsit, 1950 teherautót, 2941 motorkerékpárt és 629 egyéb gépjárművet tartottak nyilván, 1928-ra megkétszereződött a járműpark. A márkák között a Magyar Általános Gépgyár Magomobiljai voltak többségben, de sok Adler, DKW, Fiat, Opel, Peugeot, Puch, Renault és Steyr is futott az utakon. 1926-ban megszűnt a népszövetségi ellenőrzés, stabilizálódott a magyar gazdaság és javult az ország külföldi megítélése. 1927. január elsejétől bevezették az új fizetőeszközt, a pengőt melynek aranyértéke 12 500 papírkoronával volt egyenlő.   Csengő, pengő, kongó A magyaror pénz nevének kiválasztásakor felmerült még a turul, turán, libertás, vagy máriás, végül a pengő győzött, ami horvátul pengov, szerbül пенгов, románul pengeu vagy pengheu, ruszinul пенгыв. A pengő nevet hagyományosan ezüstpénzek megnevezésére használták (hangjuk után az aranypénz volt a csengő, a réz pedig kongó). A XVIII. század második felében a pénzjegyek elterjedésével az ezüstforintokat pengő forintnak nevezték. Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, majd később az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból. Így a pengő pénznév kiválasztása egyfajta stabilitást tükrözött. Hetedszer is siker 1927. június negyedikén, délelőtt tíz órakor Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter nyitotta meg a hetedik nemzetközi automobil kiállítást. A beszámolókban Salonként említett rendezvényen bebizonyosodott, hogy Magyarországot végérvényesen meghódította az automobilizmus, melyről így tudósítottak a lapok. „Mos már nem kísérletről van szó, a jelentkező nagy szükséglet eleven bizonysága annak, hogy itt rövid időszakonként be kell mutatni mind a hazai, mind a világprodukciót, hogy a közönség minden rétege megtalálja a számára konstruált kocsit. A Királyi Magyar Automobil Club a Magyar Automobilkereskedők Országos Egyesületével egyetemben határtalan lelkesedéssel és kiforrt ítélettel gyűjtötte egybe a Magyarországon képviselt márkákat.” Andrássy Sándor gróf üdvözli a kiállításra érkező Hermann Miksa kereskedelmi minisztert, aki Horovitz György vezérigazgató és Schimanek Emil alelnök társaságában érkezik Forrás: Királyi Magyar Automobil Club Jubiláris aranykönyve Üzletileg is bejött Ahogy a tudósítások megjegyzik, „a nagyarányú érdeklődést a vételek egész sora pecsételte meg, megnőtt az ország felvevőképessége, mert mindenki rájött, hogy a változott körülmények nehéz problémái csak fokozott termeléssel oldhatók meg s ennek nélkülözhetetlen eszköze az automobil. A külföld speciális megmozdulása is élénk bizonyságul szolgál arra, hogy Magyarországon a motorikus berendezkedés szisztematikusan beindult. A hetedik nemzetközi automobilkiállításra számos nálunk nem képviselt gyár küldte el remekbe készült produktumait, hogy gépeit nálunk bevezesse.” A Stefánián húzódó hatalmas nemzeti színű transzparens kalauzolta a látogatókat az Iparcsarnokhoz, melynek díszes csarnokában 57 kiállítói hely várta a nagyérdeműt. Herrmann Miksa közlekedési miniszter mindegyiket meglátogatta és közben további munkára bátorította a rendezőket. Asbóth Oszkár légcsavaros autója, Fortepan Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképek Gyűjteménye Asboth Oszkár gyűjteménye Asbóth Oszkár helikoptere, Fortepan Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképek Gyűjteménye Asboth Oszkár gyűjteménye Fő az elegancia 1928 szeptember 9-én levegőbe emelkedett Asbóth Oszkár helikoptere, igaz, néhány kötél segítségével tartották irányban, de nem kevésbé volt jelentős esemény az automobilok és utasaik budapesti szépségversenyes felvonulása, a Concours d’Elegance. Az elsőt a Margitszigeten rendezték, 1928. október 7-én. A külföldi alvázra építkező hazai kocsigyártók örültek a lehetőségnek, hiszen bemutathatták megálmodott terveiket, sokszor azonban a díjazásnál többet számított a kocsiban ülő szép színésznő, mint a szép karosszéria… A Budapesti Concourse d’Elegance-t 1925 és 1936 között tíz alkalommal rendezték meg, miközben a Budapesti Nemzetközi Autókiállításból csak négyre futotta. 1938-ban 35 ezer gépkocsit tartottak nyilván Magyarországon. 1936-os idill BMW sporttkocsival                   Forrás: Fortepan/Szöllősy Ferenc Tízezer pengős átlag Az autós szépségversenyeket imádta a nép, de nem pótolta a klasszikus autószalont. Igaz, a magyar kocsiépítők külföldön is sikert arattak: Balog József karosszériájával szerelt Maybach Zeppelin eljutott Németországba. A Főváros után Székesfehérvár, Kecskemét és Kaposvár is próbálkozót szépségversenyekkel. A gazdagoknak kedvezett, hogy 1928-ban felére csökkentették a luxusautó adóját. Akkoriban tízezer pengőbe került egy átlagautó, 2500 pengő előleg befizetése után három éven keresztül havi 450 pengős részletet kellett törleszteni, ami nagyjából egy orvos átlagfizetése volt. Egy sofőr akkoriban havi kétszáz pengő készpénzt és 50 pengőnyi ruhaellátmányt kapott. Gépember 1936 Bortnyik Sándor és Zelenka László mobil szobra Forrás: Fortepan/ Sattler Katalin Újabb törés A szalonok sorát gazdasági világválság, majd újabb háború előkészülete árnyékolta be, a járműipar egyre inkább haditermelésre állt át. 1936-ban még Bortnyik Sándor szobrász Gépemberét és a Ganz gyár spanyol megrendelésre készített Norte motorvonatát, valamint a MÁVAG Uhro LO4500-as autóbuszát csodálta a nagyérdemű. Aztán az idők változásával évről évre változott a termékkínálat is. Ganz Norte motorvonat      Forrás: Fortepan/Surányi György Hadizsákmányok Az 1940-es években a kiállításokon a magyar gyártmányú haditechnikai eszközök mellett bemutatták az ellenségtől megszerzett technikákat. Így került publikum közelbe a magyar gyártmányú Sólyom felderítő repülőgép és a győri Vagongyár Levente sportrepülője. Ekkor készült el a Csaba páncélos és Győrben a Special katonai teherautó, valamint a zseniális Winkler Dezső által tervezett Rába Botond terepjáró, meg még sok más hadigép. A kiállítás nemzetköziségét növelte a dombra kiállított zsákmányolt szovjet T28-as harckocsi, melyet egy gránátot dobó katonaszobor éppen megtámadni készült. A tank közelében „landolt” egy kilőtt Csajka I-15-ös repülőgép. Hatalmas volt az érdeklődés 1942-ben és óriási tömeg szállta meg az Iparcsarnok előtti szabad teret, ahol tucatnyi légvédelmi löveg és mentőautó volt kiállítva, az országépítés oszlopán marokba fogott kalász díszelgett, alatta pedig csupa nagybetűs szövege hirdette: „Egység, fegyelem, munka, győzelem.” Zsákmányolt szovjet T28-as   Forrás: Fortepan/Kinszki Imre További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A NÚSZ Zrt. mindent megtesz az ügyfelek és a társaság dolgozói egészségének megőrzése érdekében. Ennek megfelelően az ügyfélszolgálati irodákban – azok méretétől függően – egyszerre egy vagy két ügyfél tartózkodhat. Az ügyféltérben mindenki számára – védettségi igazolvány birtokában is – kötelező az orrot és a szájat eltakaró maszk viselése és a belépést követően a kihelyezett kézfertőtlenítő használata. A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy figyeljenek a várakozás közben is a legalább másfél méteres védőtávolság betartására, az ügyfélszolgálatokra lehetőség szerint kísérő nélkül érkezzenek, és készpénz helyett a bankkártyával vagy a mobiltelefonnal történő fizetést részesítsék előnyben. Betegen, lázas állapotban ne keressék fel az irodákat. A NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban a biztonságos ügyintézés feltételeinek biztosítása érdekében rendszeresen végeztet fertőtlenítést. A NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálatainak újranyitásától, 2021. április 19-től kezdve a társaság ügyfélszolgálati szolgáltatásai közül – a normál esetben megszokott ügyintézési módnak megfelelően – a pótdíjmaximalizálás vagy a részletfizetés továbbra is kérhető e-mail-en. A NÚSZ Zrt. felhívja ügyfelei figyelmét, hogy az M3-as autópálya mentén, a Szilas pihenőben (M3-as autópálya 12-es km, jobb pályaoldal, Budapest felől) lévő ügyfélszolgálati irodája – a rugalmasabb ügyintézés érdekében – minden nap 6-21 óráig tart nyitva. Társaságunk 19 ügyfélszolgálati irodájának elérhetőségéről és nyitvatartásáról nemzetiutdij.hu oldalunkon található információ. Ügyfeleink a megszokott időintervallumban fordulhatnak a NÚSZ Zrt. telefonos ügyfélszolgálatához: munkatársaink magyar nyelven 0-24 órában, angol nyelven minden nap, német nyelven hétköznap 8-16 óráig fogadják a hívásokat a +36 (36) 587-500 telefonszámon. Kollégáink e-mailben az e-matricás rendszert érintő ügyekben az ugyfel@nemzetiutdij.hu, a HU-GO elektronikus útdíjat érintő esetekben pedig az ugyfel@hu-go.hu címen állnak rendelkezésre - közölte a NÚSZ. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                         

Budapesten, a XI. kerületi Kamaraerdőn indult lovagolni két nő 2021. április 14-én délután, amikor a rendelkezésre álló adatok szerint két póráz nélkül sétáltatott kutya rájuk támadt. Az egyik ló ledobta lovasát, majd – nyomában a kutyákkal – kirohant a Balatoni útra, ahol egy betonkeverős tehergépkocsi elütötte. A ló a helyszínen elpusztult, a lovas az elsődleges adatok szerint könnyű sérülést szenvedett. A kutyákat sétáltató 29 éves nővel szemben súlyos testi sértés bűntett kísérlet megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. Kerületi Rendőrkapitányság. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!